A Magyar H. P. Lovecraft Társaság célkitűzései közé tartozik olyan fakultáción használható segédanyag kidolgozása, melynek alapján a tanár megismertetheti a diákokkal az irodalom ezen hagyományának jellegzetességeit, mindezt úgy, hogy az így szerzett tudás összekapcsolódjon a már elsajátított irodalmi, irodalomtörténeti ismeretekkel. A projekt felelőse Szabó István Zoltán az irodalomtudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének oktatója. A posztmodern amerikai próza, a popkultúra és a dekonstrukció a fontosabb kutatási területei. 2018 tavaszi szemeszterében A kozmikus horror címet viselő szemináriumot tart, mely elsősorban Lovecraft életművének értelmezésére koncentrál.
H. P. Lovecraftot és a nevével fémjelzett rémirodalmi hagyományt középiskolai fakultáció keretében tartjuk elképzelhetőnek megismertetni a diákokkal. Mivel a rémirodalomnak messzenyúló hagyománya van – melynek bizonyos szerzői megjelenhetnek a középiskolai tananyag részeként, mint például Mary Shelley vagy Edgar Allan Poe – ezért ezen előzményekhez hozzákapcsolva, ezen keresztül a kozmikus horror létrejöttének kontextusát megismerve lehet a leghatékonyabban bemutatni az irányzat kialakulásának folyamatát.
Az MHPLT által kidolgozásra kerülő anyag négy főbb részre oszlik.
Az első rész a kozmikus horror rémirodalomból való kialakulásának folyamatára koncentrál. Itt a már említett Mary Shelley és Edgar Allan Poe irodalmi hagyatéka mellett Ambrose Bierce és Bram Stoker örökségéről is szó kell essen, ezzel rámutatva, hogy a kozmikus horrorirodalom mélyen a gótikus irodalmi hagyományban gyökerezik. Egy effajta bevezető előkészíti és természetes módon kontextust teremt a központi témának, azaz H. P. Lovecraft irodalmi örökségének.
A második, központi rész Lovecraft sajátos irodalmi alakjára és stílusára koncentrál, illetve az általa magas szinten művelt kozmikus horror zsáner sajátosságait mutatja be, kitérve legfontosabb korszakaira, témáira és az általa felépített komplex mitológiára, kidolgozott fiktív városaira és ezek jelentőségére.
A harmadik rész a tulajdonképpeni szövegértelmezést foglalja magába, melynek során néhány Lovecraft novellát értelmeznek a diákok a tanár segítségével. Az értelmezési horizont nagy mértékben tágítható az előző pontban gondosan felvázolt ismeretanyag segítségével, vonatkozzon az akár az írói stílusra, akár a világépítésre. A fakultációhoz biztosított segédanyag tartalmazza az ajánlott szövegek listáját és az egyes novellákra vonatkozó értelmezési szempontokat. Különösen érdemes a Cthulhu hívása című szöveget olvasni bonyolult narrációs technikája miatt. Ezen sajátosságokra irányítva a diákok értelmezői tekintetét lehetségessé válik a különböző narrációs típusok és a fokalizáció megértése is.
Végül a negyedik rész a Lovecraft örökségéből és a Weird Tales korszakból építkező szerzőkre irányítja a figyelmet, ezzel körbejárva Lovecraft és a klasszikus-kozmikus horror hatástörténetét. A segédanyag szintén tartalmaz javaslatokat arra nézve, hogy milyen szerzőket érdemes itt tárgyalni, valamint a lovecrafti hagyománnyal való kapcsolatokra is reflektál.
Egy efféle néhány alkalmas fakultáció nem csupán azt képes felmutatni az irodalom iránt érdeklődőknek, hogy mekkora sokféleség jellemző erre a művészeti ágra – pedig már önmagában ez is fontos eredmény –, hanem hozzásegít ahhoz, hogy az irodalmi hagyományt élő, folyamatosan alakuló és, adott esetben a rémület felkeltésének eszközével, de szórakoztató alakzatnak tekintsük.
A projekt végén egy olyan komplex „csomagot” állítunk össze – ami természetesen szabadon elérhető lesz mindenki számára -, melyben a tanár megtalál minden olyan információt, segédanyagot, amit fel tud használni, és amire építeni tudja saját ütemtervét, miként is kívánja megismertetni diákjaival H. P. Lovecraft munkásságát.