Borja Pindado: Hastur, the King in Yellow<\/figcaption><\/figure>\nA Ha\u00efta, a p\u00e1sztor<\/em> (Ha\u00efta the Shepherd<\/em>, 1891) c\u00edm\u0171 Bierce-novell\u00e1ban t\u0171nik fel el\u0151sz\u00f6r Hastur, a p\u00e1sztorok istene. A m\u00edtoszb\u00e9li Hastur azonban sokkal ink\u00e1bb Chambers alkot\u00e1sa, aki A S\u00e1rga Kir\u00e1ly<\/em> (The King in Yellow<\/em>, 1895) c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben hol egy csillag, mint az Aldebaran, hol egy szem\u00e9ly. Chambers ugyan\u00fagy tiszteletb\u0151l emeli \u00e1t Hastur \u00e9s Carcosa nev\u00e9t, mint ahogy Lovecraft is teszi, \u00e1mb\u00e1tor Hastur Lovecraftn\u00e1l egyed\u00fcl a Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1ban bukkan fel, Hali tav\u00e1nak \u00e9s a S\u00e1rga Kir\u00e1ly eml\u00edt\u00e9se mellett. Az Egy f\u00e9rfi Carcos\u00e1b\u00f3l<\/em> (An Inhabitant of Carcosa<\/em>, 1886) m\u00e9g k\u00f6d\u00f6sebb \u00e9s kibontatlan utal\u00e1sokat tartalmaz. Derleth egy 1931-es level\u00e9ben felveti, hogy el lehetne nevezni Lovecraft kv\u00e1zi-mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t Hastur-mondak\u00f6r<\/em>nek (The Mythology of Hastur), amelyre Lovecraft \u00fagy reag\u00e1l, hogy Yog-Sothoth\u00e9ri\u00e1ja ink\u00e1bb Dunsany, Machen \u00e9s m\u00e1sok m\u0171veire \u00e9p\u00fcl, mintsem a Bierce\u2013Chambers-vonalra.<\/p>\nLovecraft 1917-es, korai m\u0171v\u00e9nek, a Dagon<\/em>nak c\u00edmb\u00e9li entit\u00e1sa nev\u00e9t tekintve megegyezik Herbert Gorman The Place Called Dagon<\/em> (1927) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben eml\u00edtett hely\u00e9vel, \u00e1m itt v\u00e9get is \u00e9r a hasonl\u00f3s\u00e1g. Lovecraft Dagonja nem a filiszteusok halistene, ahogy azt a t\u00f6rt\u00e9net narr\u00e1tora v\u00e9li, ugyanakkor m\u00e9gis csak erre az egy\u00e9bk\u00e9nt elterjedt legend\u00e1ra tud gondolni, amikor az \u00f3ce\u00e1n kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n valamif\u00e9le v\u00edzalatti sz\u00f6rny kultusz\u00e1ba botlik. A Dagon<\/em> el\u0151h\u00edrn\u00f6ke a k\u00e9s\u0151bbi lovecrafti\u00e1nus m\u00edtoszt\u00f6rt\u00e9netek egy fontos von\u00e1s\u00e1nak: hogy maguk a m\u00edtoszok egyfajta hom\u00e1lyos \u00e9s t\u00f6redezett eml\u00e9kk\u00e9pei a Dagon<\/em>hoz hasonl\u00f3 sz\u00f6rnyekkel \u00e9s istenekkel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1snak. S. T. Joshi \u00e9les megl\u00e1t\u00e1sa szerint a narr\u00e1tor nem is tal\u00e1lkozik mag\u00e1val Dagonnal; iszonyat\u00e1t az a l\u00e9ny vagy l\u00e9nyek v\u00e1ltj\u00e1k ki, akik Dagont im\u00e1dj\u00e1k<\/em>. Val\u00f3j\u00e1ban semmit sem tudunk meg Dagonr\u00f3l, isteni \u00e9s f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcli volta pedig puszt\u00e1n el\u0151feltev\u00e9seken nyugszik.<\/p>\nA k\u00f6vetkez\u0151 jelent\u0151s l\u00e9p\u00e9s egy kv\u00e1zi-m\u00edtosz megalkot\u00e1sa fel\u00e9 a Polaris<\/em>ban (1918) \u00e9rhet\u0151 tetten, m\u00e9gpedig a \u201etiltott var\u00e1zsk\u00f6nyv\u201d toposz\u00e1nak megjelen\u00e9s\u00e9vel, noha pont egy olyan m\u0171r\u0151l van sz\u00f3 \u2013 a Pnakotikus k\u00e9ziratok<\/em>r\u00f3l \u2013, amely, ism\u00e9tlem, k\u00e9zirat<\/em>, nem pedig nyomtatott k\u00f6nyv. A m\u00e1s istenek<\/em>ben (The Other Gods<\/em>, 1921) Lovecraft eml\u00edt\u00e9st tesz Hsan h\u00e9t titkos k\u00f6nyv\u00e9<\/em>r\u0151l (Seven Cryptical Books of Hsan<\/em>). Mindegyik\u00fck \u0151si, prehum\u00e1n id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmazik. A Randolph Carter vallom\u00e1s\u00e1<\/em>ban (The Statement of Randolph Carter<\/em>, 1919) is felt\u0171nik egy rejt\u00e9lyes k\u00f6nyv, amely azonban m\u00e9g nem lehet a Necronomicon<\/em>, mint azt egyesek v\u00e9lik, hiszen a t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l kider\u00fcl, hogy azt a bizonyos grimoiret nem f\u00f6ldi nyelven \u00edrt\u00e1k. A <\/em>Necronomicon t\u00f6rt\u00e9net\u00e9<\/em>b\u0151l (History of the<\/em> Necronomicon, 1927) kivil\u00e1glik ugyanis, hogy e k\u00f6nyv (illetve v\u00e1ltozatai) arab, g\u00f6r\u00f6g \u00e9s angol nyelven l\u00e9tezik (meg is adja a k\u00f6nyv arab c\u00edm\u00e9t: Al Azif<\/em>). Hab\u00e1r a c\u00edmmel legel\u0151sz\u00f6r A kutya<\/em> (The Hound<\/em>, 1922) c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9netben tal\u00e1lkozunk, eg\u00e9szen Az \u00fcnnep<\/em>ig (The Festival<\/em>, 1923) kell v\u00e1rni, hogy ez a legend\u00e1s k\u00f6nyv fizikai val\u00f3j\u00e1ban is felt\u0171nj\u00f6n. Noha a k\u00f6nyv szerz\u0151je, Abdul Alhazred m\u00e1r az 1921-es A n\u00e9vtelen v\u00e1ros<\/em> (The Nameless City<\/em>) sz\u00f6veg\u00e9ben is megjelenik, az \u00e1ltala \u00edrt d\u00e9monikus k\u00f6nyv c\u00edme itt m\u00e9g hom\u00e1lyban marad. Alhazred karakter\u00e9t k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl Az<\/em> Ezeregy\u00e9jszaka mes\u00e9i<\/em>nek fiatalkori eml\u00e9kei sz\u00fclt\u00e9k. A f\u00e1ma szerint \u00e1ll\u00edt\u00f3lag k\u00f6lt\u0151 volt, aki k\u00e9tsorosait rettenetes \u00e1lmair\u00f3l \u00edrta. Legh\u00edresebb darabj\u00e1t a rajong\u00f3k k\u00edv\u00fclr\u0151l f\u00fajj\u00e1k: \u201eNem halott az, mi fekszik \u00f6r\u00f6kk\u00f6n, \/ A hal\u00e1l sem \u00e9r \u00e1t v\u00e9gtelen id\u0151k\u00f6n.\u201d Alhazred ugyanakkor hit\u00e9b\u0151l kit\u00e9rt muzulm\u00e1n volt, aki borzalmas er\u0151kkel j\u00e1tszadozott; v\u00e9g\u00fcl ez lett a veszte. Mag\u00e1t a c\u00edmet Lovecraft \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint egyik \u00e1lma sugallta. Annak ellen\u00e9re, hogy olvasm\u00e1nyai alapj\u00e1n bizonyos fokig \u00e9rtenie kellett a g\u00f6r\u00f6g\u00f6t, a Necronomicon sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9tel (\u201enekros\u201d = holttest, \u201enomos\u201d = t\u00f6rv\u00e9ny) \u201eikonja\u201d itt a nyelvi szab\u00e1lyok alapj\u00e1n k\u00e9pz\u0151, nem pedig olyasvalami, ami a \u201ek\u00e9ppel\u201d, \u201ek\u00e9pis\u00e9ggel\u201d van \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben. Semmik\u00e9ppen sem jelenthet teh\u00e1t olyasmit, mint \u201eA halott nevek k\u00f6nyve\u201d vagy \u201eA hal\u00e1l sz\u00e1mad\u00e1sa\u201d stb. Ha a g\u00f6r\u00f6g nyelv etimol\u00f3gi\u00e1ja szerint bontjuk fel a kifejez\u00e9st, v\u00e9g\u00fcl olyasvalami jelent\u00e9st kapunk, mint \u201eA halottakat oszt\u00e1lyoz\u00f3 k\u00f6nyv\u201d.<\/p>\nA k\u00f6nyv mint narrat\u00edv eszk\u00f6z m\u00e1r olyan irodalmi el\u0151d\u00f6kn\u00e9l is felbukkan, mint Poe vagy Hawthorne. Az antik g\u00f6r\u00f6g dr\u00e1m\u00e1kban az enumer\u00e1ci\u00f3<\/em> a seregszeml\u00e9re vonatkozott; a lovecrafti szeml\u00e9re mindig a k\u00f6nyvt\u00e1rakban \u00e9s a dolgoz\u00f3szob\u00e1k poros polcai el\u0151tt ker\u00fcl sor. De mi\u00e9rt? A k\u00f6nyv tud\u00e1st hordoz, \u00edr\u00f3j\u00e1nak a tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel\u00e9t \u00e9s tapasztalatait. Lesz\u00e1m\u00edtva azt a g\u00f6r\u00f6g kultur\u00e1lis vonulatot, amely szerint semmit sem szabadna le\u00edrni, mindent fejben kell megjegyezni, a k\u00f6nyv mindig is azt a megnyugtat\u00f3 (?) forr\u00e1st jelentette, amelyhez az intellektualit\u00e1s emberei (skolasztikusok, oktat\u00f3k, alkimist\u00e1k \u00e9s var\u00e1zsl\u00f3k) b\u00e1tran \u00e9s bizalommal fordulhatnak, ha v\u00e1laszt akarnak tal\u00e1lni k\u00e9rd\u00e9seikre. A \u201etiltott k\u00f6nyv\u201d azonban megv\u00e1ltoztatja a tud\u00e1s el\u0151jel\u00e9t<\/em>: k\u00e1ross\u00e1 \u00e9s vesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1lik minden tiltott k\u00f6nyv tartalma.<\/p>\nAz \u00e1lom fala m\u00f6g\u00f6tt<\/em>ben (Beyond the Wall of Sleep<\/em>, 1919) megtudjuk, hogy bizonyos ismeretek \u00e9s entit\u00e1sok nem a F\u00f6ldr\u0151l sz\u00e1rmaznak. A kv\u00e1zi-mitol\u00f3gia topogr\u00e1fiailag kit\u00e1gul: kozmikus sz\u00ednezetet \u00f6lt, a m\u00e9rhetetlen id\u0151beli t\u00e1vlatok mellett a t\u00f6rt\u00e9net a m\u00e9rhetetlen vil\u00e1gegyetem messzes\u00e9geibe \u00edvel, el\u0151k\u00e9sz\u00edtve a terepet Lovecraft egyik mesterm\u0171v\u00e9nek, az \u00c1rny\u00e9k az id\u0151n t\u00falr\u00f3l<\/em>-nak. Azonban egyel\u0151re m\u00e9g igen k\u00f6d\u00f6s az, hogy ezek az \u00faj kozmikus entit\u00e1sok vajon istens\u00e9gek-e, vagy egyszer\u0171en csak idegen, az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3n\u00e1l sokkalta fejlettebb fajok k\u00e9pvisel\u0151i. A Nyarlathotep<\/em>ben (1920) a c\u00edmszerepl\u0151 l\u00e9ny Azathoth, egy kozmikus l\u00e9tez\u0151 (a K\u00fcls\u0151 Istenek tagj\u00e1nak) h\u00edrn\u00f6k\u00e9nek szerep\u00e9t t\u00f6lti be, \u00e1m ez esetben is \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy a Nyarlathotep n\u00e9v \u00f3egyiptomi hangz\u00e1s\u00fa, amely ez\u00e1ltal \u201eisteni\u201d megtestes\u00fcl\u00e9st felt\u00e9telez \u2013 nem tudni, hogy \u201eisten(ek)r\u0151l \u2013 term\u00e9szetfeletti l\u00e9nyekr\u0151l\u201d van sz\u00f3, vagy csup\u00e1n emberfeletti hatalommal rendelkez\u0151, idegen faj(ok)r\u00f3l. \u00cdrom ezt annak a f\u00e9ny\u00e9ben is, hogy Lovecraft a Some Notes of a Nonentity<\/em> (1933) c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi sz\u00f6veg\u00e9ben azt tal\u00e1lta \u00e1ll\u00edtani, hogy a Cthulhu, Yog-Sothoth vagy Yuggoth \u00e1ltal f\u00e9mjelzett m\u00edtoszt\u00f6red\u00e9k dunsani\u00e1nus ihletetts\u00e9g\u0171.<\/p>\nGeorge T. Wetzel ugyanakkor a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia hat\u00e1s\u00e1t tartja szignifik\u00e1nsabbnak.[4]<\/sup><\/a> Az Anna Helen Crofts-szal k\u00f6z\u00f6sen \u00edrt Poetry and the Gods<\/em> (1920) egy fiatal k\u00f6lt\u0151n\u0151r\u0151l sz\u00f3l, aki \u00e1lomb\u00e9li utaz\u00e1st tesz az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g istenek panteonj\u00e1ba, ahol olyan nagy k\u00f6lt\u0151kkel tal\u00e1lkozik, mint Dante, Milton vagy Keats. Mik\u00f6zben vel\u00fck t\u00e1rsalog, beavatj\u00e1k \u0151t a nagy titokba: egy nagy k\u00f6lt\u0151 j\u00f6n el hamarosan a modern vil\u00e1gba, hogy k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9vel rendet var\u00e1zsoljon a k\u00e1osz hely\u00e9re. Wetzel szerint A k\u00fasz\u00f3 k\u00e1osz<\/em> (The Crawling Chaos<\/em>, 1921) \u00e9s A z\u00f6ld lap\u00e1ly<\/em> (The Green Meadow,<\/em> 1919) laza folytat\u00e1sk\u00e9nt is tekinthet\u0151. Ha m\u00e1sban nem is, de a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gi\u00e1val kapcsolatos \u00e1thall\u00e1sokban t\u00e9nyleg osztozik e h\u00e1rom, t\u00e1rsszerz\u0151kkel \u00edrt m\u0171. A Poetry and the Gods<\/em>-ot \u00e1t- \u00e9s \u00e1thatja az eszk\u00e9pista v\u00e1gy\u00f3d\u00e1s az antik g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara \u00e9s annak visszat\u00e9r\u00e9se ir\u00e1nt. Az egyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6s mondatban az hangzik el, hogy a g\u00f6r\u00f6g istenek \u2013 akik t\u00e9nyleg l\u00e9teztek egykor \u2013, nem haltak meg, csak tetszhalott \u00e1llapotban alszanak \u00e9s \u00e1lmokat pl\u00e1nt\u00e1lnak magukr\u00f3l a f\u00f6ldi k\u00f6lt\u0151k tudat\u00e1ba. Egy nap azonban fel\u00e9brednek, \u00e9s elfoglalj\u00e1k m\u00e9lt\u00f3 hely\u00fcket az istenek panteonj\u00e1ban. Wetzel itt arra is eml\u00e9keztet, hogy a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gi\u00e1ban az \u00e1lom \u00e9s a hal\u00e1l istene ikerp\u00e1r volt!<\/p>\nFolytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik\u2026<\/em><\/p>\nSomogyi G\u00e1bor<\/em><\/p>\n \n[1]<\/sup><\/a> Robert M. Price: Genres in the Lovecraftian Library<\/em>. In: S. T. Joshi szerk.: Dissecting Cthulhu<\/em>, Miskatonic River Press, Lakeland, 2011, 82\u201386. o. \n[2]<\/sup><\/a> Dirk W. Mosig: Lovecraft \u2013 Myth-Maker<\/em>. In: S. T. Joshi szerk.: Dissecting Cthulhu<\/em>, Miskatonic River Press, Lakeland, 2011, 15. o. \n[3]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 17\u201319. o. \n[4]<\/sup><\/a> George T. Wetzel: Genesis of the Cthulhu Mythos<\/em>. In: Darrell Schweitzer szerk.: Essays Lovecraftian<\/em>, T-K Graphics, Baltimore, 1976, 67\u201375. o.<\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az Azilum magazin f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani. Az \u00c1rnyak az id\u0151n t\u00falr\u00f3l c\u00edm\u0171, m\u00e1rciusban megjelent antol\u00f3gi\u00e1ban megjelent tanulm\u00e1ny, egy h\u00e1romr\u00e9szesre tervezett sorozat els\u0151 darabja. Mivel ennek…<\/p>\n
Continue reading<\/span><\/a><\/div>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":977,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[146,8,7],"tags":[148,166,150,160],"yoast_head":"\nBevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #3 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g<\/title>\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\t \n\t \n\t \n \n \n \n\t \n\t \n\t \n