{"id":963,"date":"2018-10-21T11:34:11","date_gmt":"2018-10-21T11:34:11","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=963"},"modified":"2018-10-22T04:50:46","modified_gmt":"2018-10-22T04:50:46","slug":"portre-s-t-joshirol-1-molnar-andras-esszeje","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2018\/10\/21\/portre-s-t-joshirol-1-molnar-andras-esszeje\/","title":{"rendered":"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #1 – Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je"},"content":{"rendered":"

A mai nap, fontos nap a Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9let\u00e9ben, hiszen ism\u00e9t egy olyan sorozatot ind\u00edtunk el, ami kiemelked\u0151en fontos a lovecrafti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g(ek) sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

\n

Moln\u00e1r Andr\u00e1s gigantikus essz\u00e9ben mutatja be S. T. Joshi, az egyes\u00fclet mentor\u00e1nak \u00e9s tiszteletbeli tagj\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9t, Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva.<\/span><\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n

Felesleges lenne b\u00e1rmit is \u00edrni ebben a r\u00f6vid felvezet\u0151ben, m\u00e9ltatni Joshit mint Lovecraft hiteles sz\u00f6vegeinek gondoz\u00f3j\u00e1t, Lovecraft \u00e9letrajz\u00edr\u00f3j\u00e1t, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak kutat\u00f3j\u00e1t, Lovecraft v\u00e9delmez\u0151j\u00e9t, hiszen ezt Andr\u00e1s megteszi az essz\u00e9ben, v\u00e9gtelen r\u00e9szletess\u00e9ggel \u00e9s elfogulatlan objektivit\u00e1ssal. Terjedelme miatt az essz\u00e9 nem jelenhet meg egyetlen bejegyz\u00e9sben, ez\u00e9rt a Levelez\u00e9s<\/a>, a Bibliogr\u00e1fia<\/a>, a Versford\u00edt\u00e1s<\/a> \u00e9s a Cthulhu-m\u00edtosz<\/a> rovatokhoz hasonl\u00f3an, hetente vagy k\u00e9thetente fog megjelenni bel\u0151le egy \u00fajabb r\u00e9sz a honlapon.<\/p>\n


\n

Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l<\/strong><\/h3>\n

Sunand Tryambak Joshi neve megker\u00fclhetetlen, ha az ember H. P. Lovecraft m\u00e9lyebb tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ba kezd. A horror meghat\u00e1roz\u00f3 klasszikusa nyomor\u00fas\u00e1gos anyagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, elfeledetten hunyt el 1937-ben, azonban egy sz\u0171k irodalmi-bar\u00e1ti k\u00f6r \u00e9letben tartotta eml\u00e9kezet\u00e9t \u2013 \u00e9s ebben minden ball\u00e9p\u00e9se mellett is \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepe volt August Derlethnek \u00e9s az Arkham House-nak \u2013, k\u00e9s\u0151bb pedig ez az eml\u00e9kezet megszil\u00e1rdult, amikor a k\u00e9s\u0151 XX. sz\u00e1zad olyan ikonikus horrorszerz\u0151i figyeltek fel Lovecraftra, mint Ramsey Campbell \u00e9s Stephen King. Lovecraftnak a horrorirodalomban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe \u00edgy nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel biztos\u00edtva volt. Ugyanakkor abban, hogy beindult Lovecraft kritikai recepci\u00f3ja, m\u00e9lyebb ismereteket nyerhett\u00fcnk az \u00edr\u00f3r\u00f3l \u00e9s az emberr\u0151l, \u00e9s hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerkeszt\u00e9si megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak Lovecraft m\u0171veinek hiteles, ellen\u0151rz\u00f6tt kiad\u00e1sai, s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges a megalapozott Lovecraft-kritika, Joshi el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett \u2013 ezeknek az \u00e9rdemeknek r\u00e9sze a jelen portr\u00e9 \u00e1ltal felvezetett k\u00f6nyv is. Az al\u00e1bbiakban Joshi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l igyekszem t\u00f6m\u00f6r k\u00f6rk\u00e9pet ny\u00fajtani. A portr\u00e9 f\u00f3kusz\u00e1ban term\u00e9szetesen Joshi Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9ge \u00e1ll, hiszen objekt\u00edve ez tekinthet\u0151 \u00e9letm\u0171ve \u2013 mennyis\u00e9g\u00e9t \u00e9s hat\u00e1s\u00e1t tekintve egyar\u00e1nt \u2013 legjelent\u0151sebb szelet\u00e9nek. Ezt a rangsorol\u00e1st indokolja az \u00edr\u00e1s rendeltet\u00e9se is: S. T. Joshi felaj\u00e1nlotta a Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, hogy ingyen rendelkez\u00e9sre bocs\u00e1tja az A Dreamer and a Visionary<\/em>: H. P. Lovecraft in His Time<\/em> c\u00edm\u0171 \u00e9letrajzi k\u00f6nyv\u00e9t az egyes\u00fclet \u00e1ltali leford\u00edt\u00e1sra. Az egyes\u00fcletben felmer\u00fclt az az \u00f6tlet, hogy a ford\u00edt\u00e1st egy essz\u00e9 vezesse fel, amely bemutatja Joshi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Ennek az \u00f6tletnek a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa olvashat\u00f3 al\u00e1bb.<\/p>\n

 <\/p>\n

Fiatalkor, tanulm\u00e1nyok<\/strong><\/h3>\n
\"\"<\/a>
S. T. Joshi – Forr\u00e1s: www.stjoshi.org<\/figcaption><\/figure>\n

S. T. Joshi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak \u00edv\u00e9t mind\u00f6ssze annyival is h\u00edven \u00e9rz\u00e9keltethetn\u00e9m, hogy \u201enorm\u00e1lis gyermekkora volt, azt\u00e1n szerkesztett \u00e9s \u00edrt egy szek\u00e9rder\u00e9knyi k\u00f6nyvet\u201d; id\u00e9n kiadott \u00f6n\u00e9letrajzi k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l, amely What Is Anything? Memoirs of a Life in Lovecraft<\/em> c\u00edmmel olvashat\u00f3, \u00e9s amely meghat\u00e1roz\u00f3 h\u00e1tt\u00e9ranyag\u00e1t k\u00e9pezi ennek az essz\u00e9nek, ugyanez a vel\u0151s tanuls\u00e1g rajzol\u00f3dik ki. A k\u00f6nyv k\u00e9zirat\u00e1nak lez\u00e1r\u00e1sakor a szerz\u0151 285-re becs\u00fclte a neve alatt publik\u00e1lt k\u00f6tetek sz\u00e1m\u00e1t, \u00e9s a z\u00e1rsz\u00f3 tan\u00fas\u00e1ga szerint 300-ig nem tervez meg\u00e1llni. Ez a saj\u00e1toss\u00e1g menthetetlen\u00fcl rajta fogja hagyni a nyom\u00e1t a jelen essz\u00e9 tartalm\u00e1n is, hiszen meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t \u00e9ppen a sz\u00f3ban forg\u00f3 k\u00f6tetek adj\u00e1k.<\/p>\n

Joshi 1958. j\u00fanius 22-\u00e9n sz\u00fcletett Indi\u00e1ban, a Mah\u00e1r\u00e1stra \u00e1llambeli P\u00fana v\u00e1ros\u00e1ban, sz\u00fclei harmadik gyermekek\u00e9nt k\u00e9t n\u0151v\u00e9re, Ragini (sz\u00fcl. 1952) \u00e9s Nalini (sz\u00fcl. 1955) ut\u00e1n.[i]<\/a> A kis Sunand kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00f6rnyezetbe sz\u00fcletett; apai \u00e1gi felmen\u0151i k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb jeles indiai szem\u00e9lyis\u00e9g akadt, \u00e9desapja, Tryambak Mahadeo Joshi (1910-1994) pedig neves elm\u00e9leti k\u00f6zgazd\u00e1sz \u00e9s egyetemi oktat\u00f3 volt, aki a korabeli India meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6zszerepl\u0151i k\u00f6r\u00e9ben is megfordult. \u00c9desanyja, Padmini Tryambak Joshi (sz\u00fcl. 1927) matematikus volt, aki szint\u00e9n egyetemi p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pett. Joshi grafom\u00e1ni\u00e1j\u00e1t eln\u00e9zve nehezen hihet\u0151 a t\u00e9ny, hogy gyerekk\u00e9nt n\u00e9gy\u00e9ves kor\u00e1ig egy sz\u00f3t sem sz\u00f3lt, ugyanakkor r\u00e9szben magyar\u00e1zza azt, hogy mi\u00e9rt nem eml\u00e9kszik j\u00f3form\u00e1n semmire az Indi\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vekb\u0151l. Joshi kiskori szocializ\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak fontos mozzanata volt, hogy nem kapott vall\u00e1sos nevel\u00e9st \u2013 apja meggy\u0151z\u0151d\u00e9ses szekularista volt, aki \u00fagy v\u00e9lte, ut\u00f3dainak jog\u00e1ban \u00e1ll \u00e9rett fejjel d\u00f6nteni\u00fck vall\u00e1si elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s\u00fckr\u0151l \u2013; ez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult mark\u00e1ns ateista ki\u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz, ami a munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t ismer\u0151k szem\u00e9ben majdnem olyan hat\u00e1rozott intellektu\u00e1lis ismertet\u0151jegye, mint a r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netek ir\u00e1nti elhivatotts\u00e1ga. A t\u00e9ny, hogy a fiatal gyermek szocializ\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban a tradicion\u00e1lis indiai kult\u00far\u00e1nak vajmi csek\u00e9ly szerepe volt \u2013 amellett, hogy eleve fiatalon, mind\u00f6ssze \u00f6t\u00e9vesen k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u2013, tal\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz is, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en \u2013 amire 1963. j\u00falius 12-\u00e9n ker\u00fclt sor \u2013 meglehet\u0151sen k\u00f6nnyen beletanult \u00faj haz\u00e1j\u00e1nak kult\u00far\u00e1j\u00e1ba. Ezt a felt\u00e9telez\u00e9st maga Joshi is meger\u0151s\u00edti, amikor arr\u00f3l sz\u00e1mol be, hogy az amerikai kult\u00far\u00e1t m\u00e1r kisgyerekk\u00e9nt megszerette, tov\u00e1bb\u00e1 hogy abban a korban elv\u00e1r\u00e1s volt a bev\u00e1ndorl\u00f3k fel\u00e9, hogy levetk\u0151zz\u00e9k \u0151shonos kult\u00far\u00e1jukat \u2013 ezen a t\u00e9ren Joshinak nem sok mindent\u0151l kellett megszabadulnia.<\/p>\n

Joshi ifj\u00fakora \u2013 tal\u00e1n azt lesz\u00e1m\u00edtva, hogy apja 1963 \u00e9s 1968 k\u00f6z\u00f6tt Indi\u00e1ban dolgozott, t\u00e1vol a csal\u00e1dt\u00f3l, anyja pedig egyed\u00fcl maradt h\u00e1rom gyerekkel \u00e9s egy befejez\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 PhD-\u00e9rtekez\u00e9ssel \u2013 meglehet\u0151sen \u00e1tlagos volt: az \u00f3voda \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos iskola ut\u00e1n j\u00f3nev\u0171 gimn\u00e1ziumba ker\u00fclt, ezalatt az egy\u00e9bk\u00e9nt saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint f\u00e9l\u0151s \u00e9s visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 gyerek alaposan kivette a r\u00e9sz\u00e9t a cs\u00ednytev\u00e9sekb\u0151l, mik\u00f6zben a korabeli amerikai popul\u00e1ris kult\u00fara sz\u00e1mos elem\u00e9t mag\u00e1ba sz\u00edvta; tov\u00e1bb\u00e1 ez id\u0151 sor\u00e1n megismerkedett a klasszikus zen\u00e9vel \u2013 a r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s az ateizmus mellett egy tov\u00e1bbi \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 szenved\u00e9ly\u00e9vel \u2013, egy Catman \u00e9s Bobbin<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9preg\u00e9ny, valamint t\u00f6bb pr\u00f3zai alkot\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban elkezdte kibontakoztatni kreat\u00edv \u00f6szt\u00f6neit, \u00e9s nem utols\u00f3sorban\u00a0 tin\u00e9dzserk\u00e9nt\u00a0 szenved\u00e9lyes olvas\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

Joshi Lovecraft ir\u00e1nti rajong\u00e1sa szint\u00e9n tizen\u00e9ves kor\u00e1ban alakult ki, \u00e9s ez a mozzanat eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t meghat\u00e1rozta. M\u00e1r tizenh\u00e9t \u00e9vesen \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta azt a szekunder irodalmi v\u00e1logat\u00e1st \u2013 igaz, kiad\u00f3t csak \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb siker\u00fclt tal\u00e1lnia neki \u2013, amely ma H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism<\/em> c\u00edmen ismert, \u00e9s a korai Lovecraft-kritika meghat\u00e1roz\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 dokumentumait tette olvashat\u00f3v\u00e1 az 1980-as \u00e9vek rajong\u00f3i \u00e9s kutat\u00f3 k\u00f6zege sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9retts\u00e9gi ut\u00e1n az\u00e9rt d\u00f6nt\u00f6tt a Brown University mellett \u2013 j\u00f3llehet felv\u00e9telt nyert a Yale-re is \u2013, mert \u00edgy hozz\u00e1f\u00e9rhetett a John Hay Library Lovecraft-arch\u00edvum\u00e1hoz. Amikor azt\u00e1n a mesterk\u00e9pz\u00e9st befejezte a Princetonon, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt nem v\u00e1gott bele a PhD-fokozat megszerz\u00e9s\u00e9be, mert a \u201ehivatalos\u201d tudom\u00e1nyos karrier csak korl\u00e1tozottan tette volna lehet\u0151v\u00e9, hogy rajong\u00e1sa t\u00e1rgy\u00e1nak szentelhesse mag\u00e1t (e d\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben elmond\u00e1sa szerint szerepet j\u00e1tszott az is, hogy idegenkedett az irodalomtudom\u00e1ny rideg, szakzsargonnal cifr\u00e1zott vil\u00e1g\u00e1t\u00f3l, illetve tan\u00edtani sem v\u00e1gyott). Ehelyett Lovecraft korrig\u00e1lt, l\u00e1bjegyzetelt \u00edr\u00e1sainak publik\u00e1l\u00e1s\u00e1val, valamint Lovecraft \u00e9s k\u00e9s\u0151bb m\u00e1s szerz\u0151k kritiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val, kiad\u00e1s\u00e1val kezdett foglalkozni. 1984-ben szerkeszt\u0151i \u00e1ll\u00e1st kapott a Chelsea House kiad\u00f3n\u00e1l, ebben a poz\u00edci\u00f3ban dolgozott a kiad\u00f3 1995-\u00f6s cs\u0151dj\u00e9ig, \u00e9s ez volt \u00e9lete egyetlen \u201erendes\u201d \u00e1ll\u00e1sa, melynek megsz\u0171nt\u00e9vel minden energi\u00e1j\u00e1t a szabad\u00fasz\u00f3 szerkeszt\u00e9snek \u00e9s kutat\u00e1snak szentelte.<\/p>\n

 <\/p>\n

Lovecraft<\/strong><\/h3>\n

Joshi visszaeml\u00e9kez\u00e9se szerint el\u0151sz\u00f6r egy 1969-es antol\u00f3gi\u00e1ban (Eleven Great Horror Stories<\/em>) tal\u00e1lkozott Lovecraft nev\u00e9vel, a k\u00f6tet ugyanis tartalmazta a R\u00e9m\u00fclet Dunwichben<\/em>t, b\u00e1r arr\u00f3l nincs adat, hogy el is olvasta-e a novell\u00e1t. Ak\u00e1rhogy is, a n\u00e9v megmaradt az eml\u00e9kezet\u00e9ben, \u00e9s k\u00f6vetkez\u0151 Lovecraft-\u00e9lm\u00e9nye az Arkham House-f\u00e9le h\u00e1romk\u00f6tetes \u00f6sszkiad\u00e1s els\u0151 k\u00f6tete volt (At the Mountains of Madness and Other Novels<\/em>), amelynek c\u00edmad\u00f3ja nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel nem ment le a tork\u00e1n a t\u00f6m\u00e9nys\u00e9ge \u00e9s a b\u0151s\u00e9ges tudom\u00e1nyos zsargon miatt. Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett a The Dunwich Horror and Others<\/em>, ami szint\u00e9n neh\u00e9z sz\u00fcl\u00e9snek indult, nyit\u00f3novell\u00e1ja, A kript\u00e1ban<\/em> ugyanis nem nyerte el a fiatal olvas\u00f3 tetsz\u00e9s\u00e9t, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9net, a Pickman modellje<\/em> is csak m\u00e9rs\u00e9kelt sikert aratott. Ezek ut\u00e1n a harmadik novella, A patk\u00e1nyok a falban<\/em> szolg\u00e1ltatott igazs\u00e1got \u00e9s letagl\u00f3z\u00f3 hat\u00e1st gyakorolt Joshira, aki a k\u00f6tet kiv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a providence-i mes\u00e9l\u0151 rabja lett.<\/p>\n

Tal\u00e1n t\u00e9nyleg a csillagok balj\u00f3s, gonosz egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sa kellett ahhoz, hogy ilyen szerencs\u00e9s m\u00f3don egym\u00e1sra tal\u00e1ljon a term\u00e9szetfeletti irodalom csonkolt \u00e9s eltorz\u00edtott \u00e9letm\u0171v\u0171, f\u00e9lre\u00e9rtett \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek hagyat\u00e9ka \u00e9s a kirobban\u00f3 munkakedv\u0171, elt\u00f6k\u00e9lt, \u00e9s nem utols\u00f3sorban tehets\u00e9ges gimnazista. Lovecraft ezekben az id\u0151kben lassan, de biztosan kezdett kiemelkedni az ismeretlens\u00e9g hom\u00e1ly\u00e1b\u00f3l, amiben jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott az Arkham House h\u00e1romk\u00f6tetes kiad\u00e1s. Az 1960-as \u00e9s 70-es \u00e9vekben l\u00e9ptek sz\u00ednre Lovecraft els\u0151 olyan k\u00f6vet\u0151i, akik nem ismerhett\u00e9k \u0151t szem\u00e9lyesen; k\u00f6z\u00fcl\u00fck term\u00e9szetesen Ramsey Campbellt kell kiemelni, akinek els\u0151, a lovecrafti univerzumba helyezett, azt tov\u00e1bbgondol\u00f3 novell\u00e1sk\u00f6tete, a The Inhabitant of the Lake and Less Welcome Tenants<\/em> 1964-ben az Arkham House gondoz\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tott napvil\u00e1got (hozz\u00e1tehetj\u00fck, a mind\u00f6ssze 18 \u00e9ves szerz\u0151 komoly biztat\u00e1st kapott a kiad\u00f3t igazgat\u00f3 Derletht\u0151l). Lovecraft els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 \u00e9letrajza, a Lovecraft: A Biography<\/em> L. Sprague de Campt\u0151l 1975-ben jelent meg, p\u00e1r \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy Joshi felfedezte az \u00edr\u00f3t. A Lovecraft-recepci\u00f3 teh\u00e1t \u00e9ppen felsz\u00e1ll\u00f3\u00e1gban volt, Lovecraftr\u00f3l, Lovecraftt\u00f3l pedig m\u00e9g b\u0151ven volt mit elmondani, amihez pontosan olyan elsz\u00e1nt rajong\u00f3kra volt sz\u00fcks\u00e9g, amilyen maga Joshi is volt.<\/p>\n

Michel Houellebecq a H. P. Lovecraft: Contre le monde, contre la vie<\/em> c\u00edm\u0171, terjedelmes essz\u00e9j\u00e9ben r\u00e1mutat arra az ellentmond\u00e1sra, hogy Lovecraft, akit \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1ga tett vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9, sohasem tekintett saj\u00e1t mag\u00e1ra professzion\u00e1lis \u00edr\u00f3k\u00e9nt \u2013 noha term\u00e9szetesen szeretett volna azz\u00e1 v\u00e1lni \u2013, \u00e9s els\u0151sorban gentlemannek vallotta mag\u00e1t.[ii]<\/a> Ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa a bar\u00e1taival, ismer\u0151seivel, \u00fcgyf\u00e9lk\u00f6r\u00e9vel val\u00f3 viszony\u00e1ban vil\u00e1gosan megmutatkozott, akik jellemz\u0151en egy k\u00fcl\u00f6nc \u00e9szj\u00e1r\u00e1s\u00fa, v\u00e9gtelen\u00fcl sz\u00edv\u00e9lyes \u00e9s odaad\u00f3 emberk\u00e9nt eml\u00e9keztek r\u00e1 (Peter Cannon Lovecraft Remembered<\/em><\/a><\/span> <\/strong>c\u00edm\u0171 v\u00e1logat\u00e1s\u00e1b\u00f3l szinte egy\u00f6ntet\u0171en ez a k\u00e9p rajzol\u00f3dik ki), \u00e9s akik emberk\u00e9nt ismert\u00e9k \u0151t, azok egyk\u00e9nt \u0151szint\u00e9n gy\u00e1szolt\u00e1k. Lovecraft minden k\u00e9tely n\u00e9lk\u00fcl leny\u0171g\u00f6z\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gnek t\u0171nik a r\u00f3la \u00e9s t\u0151le rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 dokumentumok alapj\u00e1n, \u00e9s ez vissza-visszak\u00f6sz\u00f6n a recepci\u00f3j\u00e1ban is. Ez m\u00e9g a magyar recepci\u00f3ban is tetten \u00e9rhet\u0151: Kornya Zsolt, Lovecraft egyik meghat\u00e1roz\u00f3 ford\u00edt\u00f3ja a \u201emeghitt szellemi rokons\u00e1g hat\u00e1r\u00e1t\u201d s\u00farol\u00f3 kapcsolatr\u00f3l \u00edr k\u00f6zte \u00e9s Lovecraft k\u00f6z\u00f6tt a Szukits-f\u00e9le \u00f6sszkiad\u00e1s els\u0151 k\u00f6tet\u00e9nek el\u0151szav\u00e1ban,[iii]<\/a> Tomasics J\u00f3zsef, a Black Aether<\/em> magazin szerkeszt\u0151je pedig \u00fagy fogalmaz egy interj\u00faban<\/strong><\/a>, hogy sz\u00e1m\u00e1ra Lovecraft \u201ek\u00f6vetend\u0151 p\u00e9lda\u201d. Lovecraft \u00e9let\u00e9ben egy sor fiatal \u2013 nem ritk\u00e1n tizen\u00e9ves \u2013 lelkes p\u00e1lyat\u00e1rsra, k\u00f6vet\u0151re gyakorolt j\u00f3t\u00e9kony befoly\u00e1st, olyan egy\u00e9nekre, akik v\u00e9g\u00fcl vagy nem a r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9net-irodalomban, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem irodalmi t\u00e9ren v\u00e1ltak elismert alkot\u00f3kk\u00e1, szakemberekk\u00e9 (\u00e9rdekes m\u00f3don Lovecraft, am\u00edg \u00e9lt, egyetlen m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3 horrorszerz\u0151t sem \u201enevelt ki\u201d, nagynev\u0171 zs\u00e1nerkoll\u00e9g\u00e1i pedig saj\u00e1t jogon tartoztak a szakma elitj\u00e9be). Az el\u0151bbi kateg\u00f3ria neves k\u00e9pvisel\u0151je Robert Bloch, a Psycho<\/em> szerz\u0151je vagy Fritz Leiber, Fafhrd \u00e9s a Sz\u00fcrke Eger\u00e9sz alakjainak l\u00e9trehoz\u00f3ja; az ut\u00f3bbib\u00f3l a r\u00e9g\u00e9szeti p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1laszt\u00f3, f\u00e1jdalmasan kor\u00e1n elhunyt Robert H. Barlow-t \u00e9s az orvostudom\u00e1ny fel\u00e9 fordul\u00f3 Kenneth Sterlinget emelhetj\u00fck ki. Ezeknek az el\u0151zm\u00e9nyeknek a kontextus\u00e1ban egy\u00e1ltal\u00e1n nem szokatlan, hogy Lovecraft Joshi jellem\u00e9nek alakul\u00e1s\u00e1ban is k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt szem\u00e9lyes inspir\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt, aki az egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb \u2013 a puszta irodalmi \u00e9lm\u00e9nyen t\u00falmutat\u00f3 \u2013 hat\u00e1sk\u00e9nt azt emeli ki, hogy Lovecraft \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte \u0151t ateizmus\u00e1nak tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9re. K\u00e9s\u0151bb, az egyetemi \u00e9vekben, amikor Joshi elbizonytalanodott a t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1st \u00e9s a motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t illet\u0151en, Lovecraft \u00e9s az \u0151 antikvit\u00e1s ir\u00e1nti szenved\u00e9lye \u00e9rkezett a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re, amelynek nyom\u00e1n Joshi is az antik irodalom \u00e9s kult\u00fara t\u00e9mak\u00f6r\u00e9be v\u00e1g\u00f3 kurzusokat vett fel.<\/p>\n

Joshinak a Lovecraft-\u00e9letm\u0171 felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban \u00e9s gondoz\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe az al\u00e1bbi n\u00e9gy ter\u00fcleten nyilv\u00e1nult meg:<\/p>\n

    \n
  1. Lovecraft hiteles sz\u00f6vegeinek gondoz\u00f3ja. Ebbe a k\u00f6rbe a fikci\u00f3s \u00e9s nemfikci\u00f3s \u00edr\u00e1sok, a versek, valamint a levelek egyar\u00e1nt beletartoznak.<\/li>\n
  2. Lovecraft \u00e9letrajz\u00edr\u00f3ja.<\/li>\n
  3. Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak kutat\u00f3ja, ide\u00e9rtve a saj\u00e1t tanulm\u00e1nyok \u00edr\u00e1s\u00e1t \u00e9pp\u00fagy, mint a Lovecraft-kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeit tartalmaz\u00f3 kiadv\u00e1nyok szerkeszt\u00e9s\u00e9t.<\/li>\n
  4. Lovecraft v\u00e9delmez\u0151je.<\/li>\n<\/ol>\n

    A tov\u00e1bbiakban ennek a felsorol\u00e1snak megfelel\u0151en t\u00e1rgyalom a t\u00e9m\u00e1t, azzal a megjegyz\u00e9ssel, hogy az egyes ter\u00fcleteken kifejtett tev\u00e9kenys\u00e9gek \u00e9rtelemszer\u0171en id\u0151ben p\u00e1rhuzamosan folytak, a feloszt\u00e1s szerinti t\u00e1rgyal\u00e1s ennek megfelel\u0151en analitikai c\u00e9lokat szolg\u00e1l.<\/p>\n

    Folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik…<\/em><\/p>\n

    Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/em><\/p>\n


    \n

    [i]<\/a> Joshi, S. T.: What Is Anything? Memoirs of a Life in Lovecraft<\/em>. Hippocampus Press, New York, 2018. Kindle. 1. fejezet
    \n
    [ii]<\/a> Houellebecq, Michel: H. P. Lovecraft: Against the World, Against Life<\/em>. (ford. Dorna Kazeni) Gollancz, London, 2008. 39. o.
    \n
    [iii]<\/a> Kornya Zsolt: El\u0151sz\u00f3 \u2013 a New England-i remete \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge<\/em>. In Kornya Zsolt (szerk.): Howard Phillips Lovecraft \u00f6sszes m\u0171vei, els\u0151 k\u00f6tet<\/em>. Szukits K\u00f6nyvkiad\u00f3, Szeged, 2008. 11. o.<\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A mai nap, fontos nap a Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9let\u00e9ben, hiszen ism\u00e9t egy olyan sorozatot ind\u00edtunk el, ami kiemelked\u0151en fontos a lovecrafti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g(ek) sz\u00e1m\u00e1ra. Moln\u00e1r Andr\u00e1s gigantikus essz\u00e9ben mutatja be S. T. Joshi, az egyes\u00fclet mentor\u00e1nak \u00e9s tiszteletbeli tagj\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9t, Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva. Felesleges lenne b\u00e1rmit is \u00edrni ebben a r\u00f6vid felvezet\u0151ben,…<\/p>\n