{"id":949,"date":"2018-10-16T08:05:06","date_gmt":"2018-10-16T08:05:06","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=949"},"modified":"2018-10-16T08:05:06","modified_gmt":"2018-10-16T08:05:06","slug":"bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2018\/10\/16\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-2\/","title":{"rendered":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #2"},"content":{"rendered":"

Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az Azilum magazin<\/a> <\/span>f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.<\/p>\n

Az \u00c1rnyak az id\u0151n t\u00falr\u00f3l<\/a> <\/span>c\u00edm\u0171, m\u00e1rciusban megjelent antol\u00f3gi\u00e1ban megjelent tanulm\u00e1ny, egy h\u00e1romr\u00e9szesre tervezett sorozat els\u0151 darabja. Mivel ennek hossza is k\u00f6zel 100 000 le\u00fct\u00e9snyi, h\u00e1rom vagy n\u00e9gy r\u00e9szletben \u2013 hetente vagy k\u00e9thetente \u2013 fogjuk megjelentetni a honlapon.<\/p>\n

Az els\u0151 r\u00e9sz\u00e9rt kattints ide!<\/a><\/span><\/strong><\/p>\n


\n

\n

Mi\u00e9rt pont a Cthulhu-m\u00edtosz \u00e9s melyek a m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netek?<\/strong><\/h3>\n

Mi is ez a pszeudom\u00edtosz, ez a Magnum Innominandum<\/em>, a Nev\u00e9n-Nem-Nevezhet\u0151, amely ugyancsak megnevezhetetlen, le\u00edrhatatlan \u00e9s kimondhatatlan entit\u00e1sokat akar m\u00e9gis n\u00e9ven nevezni? Murray el\u0151bb eml\u00edtett essz\u00e9j\u00e9ben kit\u00e9r a m\u00edtosz neve k\u00f6r\u00fcli, sokszor elfajul\u00f3 \u00e9s medd\u0151 vit\u00e1kra. Derleth \u00fagy t\u0171nik, teljesen \u00f6nk\u00e9nyesen v\u00e1lasztotta ki pont Cthulhu nev\u00e9t, noha egyik Lovecrafthoz \u00edrott level\u00e9ben m\u00e9g a Hastur-mitol\u00f3gia<\/em> (The Mythology of Hastur) \u00f6tlet\u00e9t vetette fel, amelyet Lovecraft tapintatosan elutas\u00edtott. M\u00e1sok (mint pl. Dirk W. Mosig) a Yog-Sothothi m\u00edtoszk\u00f6r<\/em> (Yog-Sothoth Cycle of Myth) suta kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e1lltak el\u0151.[1]<\/sup><\/a> \u00cdr\u00e1s\u00e1nak nagyobb r\u00e9sze azonban a m\u00edtosz k\u00f6r\u00e9be val\u00f3 besorol\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1val j\u00e1tszadozik el, \u00e9s m\u00e9g azokkal a bevett megfontol\u00e1sokkal is polemiz\u00e1l, amelyek m\u00edtoszos tartalmuk \u00e9s referenci\u00e1ik alapj\u00e1n kategoriz\u00e1lj\u00e1k Lovecraft t\u00f6rt\u00e9neteit.<\/p>\n

\u00c1ll\u00e1spontja szerint a m\u00edtosz a Cthulhu h\u00edv\u00e1s\u00e1<\/em>b\u00f3l (The Call of Cthulhu<\/em>, 1926) sz\u00fcletett meg; ugyanis ez volt az a t\u00f6rt\u00e9net, \u201eamelynek a megjelen\u00e9sekor az olvas\u00f3k felkapt\u00e1k a tekintet\u00fcket, mert \u00e9rezt\u00e9k, hogy egy \u00faj, egy eredeti \u00e9s minden kor\u00e1bbi dologt\u00f3l teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 min\u0151s\u00e9g j\u00f6tt l\u00e9tre, amely mindent mag\u00e1ban foglal: a kozmikus tant\u00e9telt, a lappang\u00f3 emberfeletti l\u00e9nyeket, az \u0151st\u00f6rt\u00e9net \u00e9s az el\u0151remutat\u00f3 tudom\u00e1nyos-fantasztikum \u00f6tleteinek kibogozhatatlan \u00f6sszen\u00f6v\u00e9s\u00e9t, a kultuszokat, mindent. (\u2026) A Cthulhu h\u00edv\u00e1sa<\/em> el\u0151tt keletkezett \u00edr\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl egy sem tartalmaz olyan tematikus elemeket, mint amelyet e \u00bbgenezis\u00ab-novella.\u201d<\/p>\n

\"\"<\/a>
Lovecraft Cthulhu v\u00e1zlata, 1934. m\u00e1jus 11.<\/figcaption><\/figure>\n

Murray m\u00e9g a Lovecraft \u00e1ltal \u00edrt m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netekkel kapcsolatban is szigor\u00fa m\u00e9rc\u00e9t alkalmaz. Az el\u0151bb eml\u00edtett novell\u00e1n k\u00edv\u00fcl csak a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> (The Colour Out of Space<\/em>, 1927) \u00e9s a R\u00e9m\u00fclet Dunwichben<\/em> (The Dunwich Horror<\/em>, 1928) tekinthet\u0151 genuine<\/em> \u00e9s hat\u00e1rozottan m\u00edtoszos \u00edr\u00e1snak. Szerinte ugyanis minden tov\u00e1bbi novell\u00e1ja m\u00e1r nem mentes a k\u00fcls\u0151 befoly\u00e1sokt\u00f3l, \u00e1temel\u00e9sekt\u0151l \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s irodalmi j\u00e1tszadoz\u00e1st\u00f3l. Tudniillik 1928 ut\u00e1n valami k\u00fcl\u00f6n\u00f6s dolog t\u00f6rt\u00e9nt: m\u00e1s szerz\u0151k \u2013 egyel\u0151re csup\u00e1n Lovecraft \u00edr\u00f3i k\u00f6r\u00e9nek tagjai \u2013 elkezdt\u00e9k narrat\u00edv eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t saj\u00e1t m\u0171veikben felhaszn\u00e1lni. L\u00e9trej\u00f6tt egy szisztematikus, \u00e1tfog\u00f3 jelleggel \u00e9s szab\u00e1lyrendszerrel m\u00e9g nem b\u00edr\u00f3 intertextu\u00e1lis k\u00f6zeg, amelyhez minden szerz\u0151 hozz\u00e1tette a maga r\u00e9sz\u00e9t: Frank Belknap Long A t\u00e9rfal\u00f3k<\/em>ban (The Space-Eaters<\/em>, 1928) megalkotta Lovecraft fikt\u00edv karakter\u00e9t, Clark Ashton Smith pedig bemutatta a varangyisten\u00e9t, Tsathoggu\u00e1t a Satampra Zeiros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9<\/em>ben (The Tale of Satampra Zeiros<\/em>, 1931). Beindult teh\u00e1t egy \u201evisszacsatol\u00e1si folyamat\u201d, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9pp mag\u00e1ra Lovecraftra is hatottak imm\u00e1r megosztott fant\u00e1ziavil\u00e1g\u00e1nak b\u0151v\u00edt\u00e9sei (olykor toldozgat\u00e1sai-foldozgat\u00e1sai), amelyek kezdetben szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a Weird Tales<\/em> oldalain tal\u00e1ltak nyilv\u00e1noss\u00e1got. \u00c1ltal\u00e1ban mindenki \u00fagy tartja, hogy Lovecraft ennek igaz\u00e1n \u00f6r\u00fclt, de v\u00e9g\u00fcl is, k\u00e9rdi Murray, mi m\u00e1st tehetett volna? K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Smithszel kapcsolatban fejezte ki lelkesed\u00e9s\u00e9t, akit m\u00e1r akkoriban is koszor\u00fas k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt \u00e9ljeneztek. Ha zavarta is \u0151t, hogy legk\u00f6zelebbi bar\u00e1tai, p\u00e9ld\u00e1ul Long vagy Robert E. Howard, is elj\u00e1tszadoznak az \u00f6tleteivel, nem tett ezzel kapcsolatban egyetlen explicit szemreh\u00e1ny\u00e1st sem. Am\u00fagy is m\u00e1r sz\u00e1mos alkalommal szemet hunyt bizonyos \u00edr\u00f3t\u00e1rsai plagiz\u00e1l\u00e1sa felett.<\/p>\n

Ez\u00e9rt h\u00e1t k\u00f6vetkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, a Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em> (The Whisperer in Darkness<\/em>, 1930) valami fon\u00e1k dolog t\u00f6rt\u00e9nt: Lovecraft kez\u00e9b\u0151l kics\u00faszott saj\u00e1t gyermeki univerzum\u00e1nak kiz\u00e1r\u00f3lagos kontrollja, \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos eredm\u00e9nyekben nyilv\u00e1nult meg a \u201evisszacsatol\u00e1si folyamat\u201d hat\u00e1sa. Azon fel\u00fcl, hogy be-\/vissza\u00e9p\u00edti a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be a \u201enagy k\u00f6z\u00f6sbe\u201d berakott elemekb\u0151l Long Tindalos-m\u00edtosz\u00e1t vagy Bran nev\u00e9t Howard saj\u00e1t mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1b\u00f3l, kiugr\u00f3an magas fok\u00e1ra h\u00e1g a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pajkos \u00e9s szatirikus karakterfikcionaliz\u00e1l\u00e1s is. S\u00falyos \u00e9s m\u00e9lys\u00e9gesen gondterhes fant\u00e1ziavil\u00e1ga \u00f6sszecsap a Cthulhu-m\u00edtosz sz\u00ednes-szagos \u00e9s sz\u00f6vev\u00e9nyes isteni csal\u00e1dfa-rendszer\u00e9vel, \u00e1m ezzel egy\u00fattal minden megmaradt agg\u00e1lyt \u00e9s akad\u00e1lyt elg\u00f6rget annak az \u00fatj\u00e1b\u00f3l, hogy most m\u00e1r mindenki szabadon azt haszn\u00e1ljon fel a Cthulhu-m\u00edtoszb\u00f3l, amit csak akar. Lovecraft egyik 1934-ben, William Frederick Angernek \u00edrt level\u00e9ben err\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151t nyilatkozza:<\/p>\n

\u201eEgy szintetikus folkl\u00f3r leny\u0171g\u00f6z\u0151 m\u00edtoszk\u00f6r\u00e9nek megalkot\u00e1sa kedv\u00e9\u00e9rt a mi kis band\u00e1nk id\u0151r\u0151l id\u0151re utal\u00e1sokat tesz kedvenc d\u00e9monjaira \u00e9s egy\u00e9b dolgokra \u2013 Smith felhaszn\u00e1lja az \u00e9n Yog-Sothothomat, \u00e9n meg az \u0151 Tsathoggu\u00e1j\u00e1t. Emellett n\u00e9ha beillesztem saj\u00e1t \u00f6rd\u00f6gi teremtm\u00e9nyeimet az \u00e1ltalam jav\u00edtott vagy a hivat\u00e1sos \u00fcgyfeleim megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00edrt t\u00f6rt\u00e9netekbe. \u00cdgy azt\u00e1n s\u00f6t\u00e9t pantheonunk egyre sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171bb nyilv\u00e1noss\u00e1gra tal\u00e1l \u00e9s m\u00e9g meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00e9rc\u00e9\u00fcl is szolg\u00e1lhat.\u201d<\/em><\/p>\n

Tulajdonk\u00e9ppen, \u00f6sszegzi Murray a m\u00edtosz genezis\u00e9t, a ma ismert \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelemben vett Cthulhu-m\u00edtosz \u2013 a sz\u00e1mos \u00edr\u00f3 \u00e1ltal b\u0151v\u00edtett, saj\u00e1ts\u00e1gos mili\u0151vel rendelkez\u0151 \u00e9s nem \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 f\u00f3kuszponttal rendelkez\u0151 megosztott vil\u00e1g \u2013 a Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em>nel l\u00e1tott napvil\u00e1got.[2]<\/sup><\/a> A lovecrafti\u00e1nus \u0151sm\u00edtosz intakt form\u00e1ban csak a fent eml\u00edtett h\u00e1rom novell\u00e1ban \u00e9rhet\u0151 tetten. Murray szerint ez az\u00e9rt sajn\u00e1latos, mert a t\u00f6bbi \u00edr\u00f3k m\u00e9g azel\u0151tt \u201edagony\u00e1ztak\u201d a m\u00edtoszban, miel\u0151tt az teljesen kiforrta volna mag\u00e1t. August Derleth sz\u00ednrel\u00e9p\u00e9se csup\u00e1n hab volt a tort\u00e1n: \u00fagynevezett \u201ek\u00f6z\u00f6s m\u0171veik\u201d Lovecrafttal (ilyenek nem voltak), a K\u00f6zhelyek k\u00f6nyv\u00e9<\/em>ben (Commonplace Book<\/em>, 1919\u201336) felskiccelt t\u00f6m\u00f6r szinopszisok alapj\u00e1n \u00edrt novell\u00e1i \u00e9s saj\u00e1t m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netei csak fokozt\u00e1k a z\u0171rzavart \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem n\u00f6velt\u00e9k a sz\u00ednvonalat.<\/p>\n

A fentiek alapj\u00e1n nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy Lovecraft sem teljesen \u00e1rtatlan az \u00fcgyben: abban, hogy a m\u00edtosz azz\u00e1 v\u00e1lt, ami, m\u00e1r a kezdet kezdet\u00e9n \u00f3ri\u00e1si szerepe volt az \u00edr\u00f3i k\u00f6r\u00f6k irodalmi j\u00e1tszadoz\u00e1sainak. Nyilv\u00e1n nagyon vicces \u00e9s mulats\u00e1gos volt az a csib\u00e9sz praktika, amely A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g lak\u00f3j\u00e1<\/em>t (The Haunter of the Dark<\/em>, 1935) \u00e9s Robert Bloch Csillagv\u00e1mp\u00edr<\/em>j\u00e1t (The Shambler from the Stars<\/em>, 1935) \u00f6sszek\u00f6ti. A Weird Tales<\/em> olvas\u00f3i k\u00f6z\u00fcl az a n\u00e9h\u00e1ny, aki \u00e9rtette, biztos m\u00e9g nevetett is rajta.<\/p>\n

Ugyancsak b\u0171n\u00f6sek azok a kutat\u00f3k \u00e9s irodalm\u00e1rok, akik a Cthulhu-m\u00edtosz vizsg\u00e1lata sor\u00e1n szem\u00e9rmetlen\u00fcl n\u00f6velt\u00e9k a m\u00edtoszk\u00f6rbe tartoz\u00f3 m\u0171vek sz\u00e1m\u00e1t. Ha egy novella puszt\u00e1n csak hivatkozott egy m\u00edtoszb\u00e9li elemre, r\u00f6gvest m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netnek titul\u00e1lt\u00e1k. S\u0151t, m\u00e9g olyan \u00edr\u00f3k szerzem\u00e9nyeit is bedar\u00e1lt\u00e1k, amelyek m\u00e9g Lovecraft sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt keletkeztek! Derleth annak ellen\u00e9re vonta be p\u00e9ld\u00e1ul Chamberst \u00e9s Biercet, hogy Lovecraft kifejezetten Machen \u00e9s Lord Dunsany hat\u00e1s\u00e1ra alak\u00edtotta ki teog\u00f3ni\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

Murray felvet\u00e9seire adott v\u00e1lasz\u00e1ban David E. Schultz egyszer\u0171 megold\u00e1st k\u00edn\u00e1l arra a par\u00e1zs vit\u00e1kat kiv\u00e1lt\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ra, miszerint mit kellene besorolni a m\u00edtosz \u00e9gisze al\u00e1, \u00e9s mit nem.[3]<\/sup><\/a> A gordiuszi csom\u00f3t elv\u00e1gand\u00f3, Schultz a probl\u00e9ma gy\u00f6ker\u00e9t irtan\u00e1 ki, amely nem m\u00e1s, mint maga a \u201eCthulhu-m\u00edtosz\u201d kifejez\u00e9s. Ahogy fogalmaz, \u201eink\u00e1bb mell\u0151zn\u00e9m \u00f6r\u00f6kre August Derleth szerencs\u00e9tlen koncepci\u00f3j\u00e1t, mert ez\u00e1ltal megtal\u00e1lhatn\u00e1m a k\u00f6z\u00e9putat Szk\u00fclla \u00e9s Khar\u00fcbdisz[4]<\/sup><\/a> k\u00f6z\u00f6tt\u201d.[5]<\/sup><\/a> Megjegyzi, hogy Lovecraft sosem j\u00e1tszadozott el ugyan egy konkr\u00e9t mitol\u00f3giak\u00f6r gondolat\u00e1val, \u00e1m felfedezhet\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul egy Clark Ashton Smith-nek \u00edrt level\u00e9ben egy t\u00e9tova \u00f6tletel\u00e9s egy \u201eArkham-mondak\u00f6r<\/em>\u201d (Arkham Cycle) n\u00e9vre hallgat\u00f3 pszeudomitol\u00f3gia l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s noha azt m\u00e1r nem r\u00e9szletezte, hogy mely m\u0171vei tartozn\u00e1nak bele, feltehet\u0151leg A k\u00e9p a h\u00e1zban<\/em> (The Picture in the House<\/em>, 1920), a Herbert West, az \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u0151<\/em> (Herbert West\u2014Reanimator<\/em>, 1921\u201322) \u00e9s tal\u00e1n A sz\u00f6rny\u0171 \u00f6regember<\/em> (The Terrible Old Man<\/em>, 1920) c\u00edm\u0171eket sorolta volna bele. Emellett olyan nyelvi j\u00e1tszadoz\u00e1sokkal is elbrav\u00faroskodott, mint a \u201eYog-Sothoth\u00e9ria<\/em>\u201d (Yog-Sothothery) vagy a \u201eCthulhuizmus<\/em>\u201d (Cthulhuism). Murraynek igaza volt abban, hogy voltak\u00e9pp maga Lovecraft tette \u00f6nmag\u00e1nak a legrosszabbat azzal, hogy engedte m\u00e1s \u00edr\u00f3knak istenei \u00e9s helysz\u00ednei nyakl\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli adapt\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Derleth, fiatal \u00e9s energikus \u00edr\u00f3k\u00e9nt nem csup\u00e1n kalandozni akart a lovecrafti\u00e1nus vil\u00e1gban egy-k\u00e9t novella erej\u00e9ig, de a f\u0151 m\u00edtoszalkot\u00f3 szerep\u00e9t is mag\u00e1ra \u00f6lt\u00f6tte. M\u00e9g ki sem h\u0171lt Lovecraft halott teste 1937-ben, amikor m\u00e1r elkezdte megszervezni a The Outsider<\/em> c\u00edm\u0171 antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteit. Lovecraft felismerte, hogy a formaliz\u00e1l\u00e1s, a defini\u00e1l\u00e1s, a magyar\u00e1zat \u00e9s a struktur\u00e1l\u00e1s a legrosszabb, ami egy mitol\u00f3gi\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nhet \u2013 egy olyan mitol\u00f3gi\u00e1val, amelyet direkt t\u00f6red\u00e9kesnek \u00e9s kidolgozatlannak kell hagyni a k\u00edv\u00e1nt hat\u00e1s felkelt\u00e9s\u00e9hez<\/em>. Derleth azonban teljesen f\u00e9lre\u00e9rtette Lovecraftot, Lovecraft pedig m\u00e1r nem \u00e9lt, \u00e9s nem tudta Derlethet helyretenni. Csup\u00e1n Clark Ashton Smith volt tudat\u00e1ban ennek, \u00e9s hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lta Derlethet r\u00e1venni arra, hogy a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00f6tet novell\u00e1i k\u00f6z\u00fcl hogyan j\u00e1rjon el pl. a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>lel, Derleth r\u00e1 sem heder\u00edtett. Derleth azt sem \u00e9rtette meg \u2013 der\u00fcl ki az \u00c1rny\u00e9k az id\u0151n t\u00falr\u00f3l<\/em> (The Shadow Out of Time<\/em>, 1934\u201335) \u00e9s Az \u0151r\u00fclet hegyei<\/em> (At the Mountains of Madness<\/em>, 1931) elemz\u00e9se sor\u00e1n, hogy Lovecraft az emberekr\u0151l \u00edrt, mindig is az emberek \u00e1llnak novell\u00e1i k\u00f6zpontj\u00e1ban, olyan emberek, akik egy kaotikus vil\u00e1gegyetemben puszt\u00e1n porszemek; Derleth azonban a sz\u00f6rnyeket \u00e1ll\u00edtotta a k\u00f6z\u00e9ppontba.<\/p>\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nne teh\u00e1t, teszi fel a k\u00e9rd\u00e9st Schultz, ha egyszer\u0171en elhagyn\u00e1nk a \u201eCthulhu-m\u00edtosz\u201d kifejez\u00e9s haszn\u00e1lat\u00e1t? Hogyan kellene ekkor kezeln\u00fcnk Lovecraft \u00edr\u00e1sait? Egy Farnsworth Wrighthoz \u00edrt level\u00e9ben Lovecraft meg\u00e1llap\u00edtja, \u201eminden t\u00f6rt\u00e9netem azon az alapvet\u0151 feltev\u00e9sb\u0151l indul ki, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges emberi \u00e9rdekek, \u00e9rzelmek \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyek kozmikus szinten nem b\u00edrnak semmif\u00e9le \u00e9rv\u00e9nnyel \u00e9s jelent\u00e9ssel. Sz\u00e1momra minden olyan t\u00f6rt\u00e9net egy\u00fcgy\u0171, amelyben az eg\u00e9sz vil\u00e1g az emberis\u00e9gre jellemz\u0151 von\u00e1sokkal rendelkezik. Hogy el\u00e9rj\u00fcnk a legmesszibb messzes\u00e9gekbe, magunk m\u00f6g\u00f6tt kell hagyni mindent, ami szerves, ami j\u00f3 \u00e9s rossz, ami szeretetteljes vagy gy\u0171l\u00f6letes, csakis kiz\u00e1r\u00f3lag az emberi karaktereknek lehetnek emberi min\u0151s\u00e9gei. Mindezt a k\u00edm\u00e9letlen realizmus jegy\u00e9ben kell felt\u00e1rni, nem pedig a fill\u00e9res romantikus reg\u00e9nyek st\u00edlus\u00e1ban, de amikor \u00e1tl\u00e9pj\u00fck a vonalat \u00e9s a hat\u00e1rtalan, rejt\u00e9lyes ismeretlen terep\u00e9re t\u00e9ved\u00fcnk \u2013 az \u00e1rnyak k\u00eds\u00e9rtette K\u00edv\u00fclis\u00e9gbe \u2013, esz\u00fcnkbe kell v\u00e9sn\u00fcnk, hogy minden emberi \u00e9s f\u00f6ldi von\u00e1sunkat a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n kell hagynunk.\u201d<\/p>\n

Michel Houellebecq Lovecraft-k\u00f6nyv\u00e9ben meg\u00e1llap\u00edtja: \u201eAz univerzum nem m\u00e1s, mint elemi r\u00e9szecsk\u00e9k<\/em>[6]<\/sup><\/a> v\u00e9letlen elrendez\u0151d\u00e9se. \u00c1tmeneti \u00e1llapot a k\u00e1osz fel\u00e9, ami elker\u00fclhetetlenn\u00e9 teszi az emberi faj v\u00e9g\u00e9t is. M\u00e1s fajok jelennek meg, \u00e9s t\u0171nnek el ism\u00e9t. Az \u00e9g hidegg\u00e9 \u00e9s \u00fcress\u00e9 v\u00e1lik, amelyen haldokl\u00f3 csillagok pisl\u00e1kol\u00f3 f\u00e9nyei haladnak \u00e1t. \u00c1m ezek is mind el fognak t\u0171nni. Minden elt\u0171nik. \u00c9s az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gek ugyanolyan v\u00e9letlenek \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zik az \u00e9rtelmet, mint az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k mozg\u00e1sa. J\u00f3, rossz, erk\u00f6lcs, \u00e9rzelmek? Tiszt\u00e1ra \u201eviktori\u00e1nus fikci\u00f3k\u201d. Csup\u00e1n az \u00f6nz\u00e9sben testes\u00fclnek meg; hidegek, vegytiszt\u00e1k \u00e9s \u00e1that\u00f3ak.\u201d[7]<\/sup><\/a><\/p>\n

Derleth f\u00e1radhatatlan, t\u00f6bb \u00e9vtizedes kamp\u00e1nya messzemen\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel terhes. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 referenciamunk\u00e1kban Lovecraftra m\u00e9g mindig a Cthulhu-m\u00edtosz l\u00e9trehoz\u00f3j\u00e1ra tekintenek. S\u0151t, Derleth azon szok\u00e1sa, hogy m\u00e9g a saj\u00e1t, sokszor gyenge m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9neteit is Lovecraft nev\u00e9vel adja el, csak rosszat tett Lovecraft meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek. Ez\u00e9rt h\u00e1t, aj\u00e1nlja Schultz, tegy\u00fck is f\u00e9lre r\u00f6gt\u00f6n a t\u00e1rgyalt orm\u00f3tlan kifejez\u00e9st, \u00e9s mindenf\u00e9le c\u00edmk\u00e9z\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl forduljunk Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz, mert csakis \u00edgy l\u00e1thatjuk meg az \u00e1ltala vizion\u00e1lt fantasztikumot.<\/p>\n

Folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik\u2026<\/em><\/p>\n

Somogyi G\u00e1bor<\/em><\/p>\n


\n

[1]<\/sup><\/a> Murray, 1986, 28. o.
\n
[2]<\/sup><\/a> Hozz\u00e1 kell tenni, hogy Lovecraft a Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em>be Long \u00e9s Smith karaktereit is be\u00e9p\u00edti. Tsathoggua eredetileg Smith tal\u00e1lm\u00e1nya, csak hogy els\u0151 m\u0171ve, a Satampra Zeiros t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>, amelyben el\u0151sz\u00f6r felbukkan a varangyisten, k\u00e9s\u0151bb jelent meg, mint a Suttog\u00e1s<\/em>\u2026
\n
[3]<\/sup><\/a> David E. Schultz: Who Needs the Cthulhu Mythos?<\/em> In: S. T. Joshi szerk.: Lovecraft Studies<\/em> #13. Necronomicon Press, West Warwick, 1986, 43\u201353. o.
\n
[4]<\/sup><\/a> Szk\u00fclla a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia egyik tengeri sz\u00f6rnye, aki egy szikla\u00fcregben b\u00fajt meg egy keskeny tengerszoros egyik oldal\u00e1n. A szoros m\u00e1sik oldal\u00e1n Khar\u00fcbdisz, egy m\u00e1sik sz\u00f6rny tany\u00e1zott. Ha a haj\u00f3sok el akart\u00e1k ker\u00fclni az egyik sz\u00f6rnyet, k\u00e9nytelenek voltak a m\u00e1sikhoz k\u00f6zelebb haj\u00f3zni. A \u201eSzk\u00fclla \u00e9s Khar\u00fcbdisz k\u00f6z\u00f6tt\u201d kifejez\u00e9s is innen ered.
\n
[5]<\/sup><\/a> Schultz, 1986, 43. o.
\n
[6]<\/sup><\/a> Az Elemi r\u00e9szecsk\u00e9k<\/em> Houellebecq egyik reg\u00e9ny\u00e9nek a c\u00edme is.
\n
[7]<\/sup><\/a> Michel Houellebecq: Contre le monde, contre la vie<\/em>. \u00c9ditions du Rocher, Monaco, 1991.<\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az Azilum magazin f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani. Az \u00c1rnyak az id\u0151n t\u00falr\u00f3l c\u00edm\u0171, m\u00e1rciusban megjelent antol\u00f3gi\u00e1ban megjelent tanulm\u00e1ny, egy h\u00e1romr\u00e9szesre tervezett sorozat els\u0151 darabja. Mivel ennek…<\/p>\n