{"id":687,"date":"2018-07-10T04:34:28","date_gmt":"2018-07-10T04:34:28","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=687"},"modified":"2018-09-20T03:27:06","modified_gmt":"2018-09-20T03:27:06","slug":"the-mound-a-domb","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2018\/07\/10\/the-mound-a-domb\/","title":{"rendered":"The Mound \/ A domb"},"content":{"rendered":"

Cselekm\u00e9ny:<\/h3>\n

A n\u00e9prajzkutat\u00f3 narr\u00e1tor az oklahomai Binger k\u00f6zs\u00e9g\u00e9be utazik, hogy megfejtse egy saj\u00e1tos helyi legenda eredet\u00e9t. Ez a legenda egy \u00e1tfog\u00f3bb, laza kapcsol\u00f3d\u00e1sokat mutat\u00f3 legend\u00e1riumba \u00e1gyaz\u00f3dik, amelynek visszat\u00e9r\u0151 elemei a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, indi\u00e1nokra eml\u00e9keztet\u0151 k\u00eds\u00e9rtetek \u00e9s a mes\u00e9s f\u00f6ld alatti v\u00e1rosok. A bingeri legenda enn\u00e9l konkr\u00e9tabb: a k\u00f6zeli dombon nappal egy f\u00e9rfialak, \u00e9jjelente pedig egy n\u0151alak jelenik meg, \u00e9s a n\u0151alak a falusiak t\u00f6bb mint fele szerint fejetlen. A dombhoz t\u00f6bb ijeszt\u0151 elt\u0171n\u00e9s kapcsol\u00f3dik, az elt\u0171ntek egy r\u00e9sze sokkos \u00e1llapotban, illet\u0151leg sz\u00f6rny\u0171 elv\u00e1ltoz\u00e1sokkal t\u00e9rt vissza. A narr\u00e1tor maga is megfigyeli a k\u00eds\u00e9rtetalakokat, \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a f\u00e9rfialak valamelyest indi\u00e1n k\u00fcllem\u0171, \u00e1m antropol\u00f3giai von\u00e1sai el\u00fctnek minden ismert n\u00e9pcsoportt\u00f3l. \u00c9rkez\u00e9se m\u00e1snapj\u00e1n kimegy a dombhoz, ahol egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, nyugtalan\u00edt\u00f3 domborm\u0171vekkel d\u00edsz\u00edtett hengert \u00e1s el\u0151. A henger egy pap\u00edrtekercset tartalmaz. A tekercs egy XVI. sz\u00e1zadi spanyol konkviszt\u00e1dor, bizonyos Panfilo de Zamacona y Nu\u00f1ez feljegyz\u00e9se, aki a Francisco V\u00e1zquez de Coronado \u00e1ltal vezetett 1540-es exped\u00edci\u00f3 tagja volt. A k\u00e9zirat szerint a konkviszt\u00e1dor felfedez egy titkos, f\u00f6ld alatti vil\u00e1got, K\u2019n-yant, amelyet emberek laknak. Ezek az emberek \u00f3ri\u00e1si technikai fejletts\u00e9gben \u00e9lnek, el\u00e9rt\u00e9k a halhatatlans\u00e1got \u00e9s k\u00e9pesek saj\u00e1t magukat vagy m\u00e1s c\u00e9lpontot anyagtalann\u00e1 tenni, illetve visszav\u00e1ltoztatni anyagi term\u00e9szet\u0171v\u00e9. Az alantasabb munk\u00e1kat \u00e1llat-ember hibrid sz\u00f6rnyek, a gyaa-yoth<\/em>ok, valamint az elektronikus \u00faton mozg\u00e1sba hozott, gyakran megcsonk\u00edtott holttestek, az y\u2019m-bhi<\/em>k v\u00e9gzik. A n\u00e9pess\u00e9g eg\u00e9sze egyetlen \u00f3ri\u00e1sv\u00e1rosba, Tsathba t\u00f6m\u00f6r\u00fclt. A fejletts\u00e9g azonban erk\u00f6lcsi hanyatl\u00e1ssal j\u00e1rt: K\u2019n-yan lak\u00f3i elhanyagolt\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcket, a pillanatnyi \u00e9lvezeteknek h\u00f3doltak \u00e9s egyre k\u00f6ny\u00f6rtelenebb m\u00f3dokon igyekeztek csillap\u00edtani az \u00faj, er\u0151sebb ingerek ut\u00e1ni leb\u00edrhatatlan v\u00e1gyukat, mindink\u00e1bb visszat\u00e9rtek az egyszer m\u00e1r h\u00e1trahagyott vall\u00e1soss\u00e1ghoz \u00e9s irracion\u00e1lis, m\u00e1r-m\u00e1r paranoid f\u00e9lelmet t\u00e1pl\u00e1ltak a felsz\u00edni vil\u00e1g lak\u00f3ival szemben. Zamacona k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl n\u00e9gy esztend\u0151t t\u00f6lt a k\u2019n-yaniak vend\u00e9gek\u00e9nt, akik sokat tanulnak t\u0151le a felsz\u00edni vil\u00e1gr\u00f3l, ugyanakkor megtiltj\u00e1k neki a hazat\u00e9r\u00e9st. V\u00e9g\u00fcl azt\u00e1n, r\u00e9szben a honv\u00e1gy, r\u00e9szben az erk\u00f6lcsi viszolyg\u00e1s, r\u00e9szben pedig az att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem miatt, hogy a k\u2019n-yaniak \u00edg\u00e9ret\u00fck ellen\u00e9re v\u00e9geznek vele, Zamacona k\u00eds\u00e9rletet tesz a sz\u00f6k\u00e9sre. Ebben seg\u00edts\u00e9g\u00e9re lesz egy nemesasszony, T\u2019la-yub. A sz\u00f6kev\u00e9nyeket elfogj\u00e1k, Zamacon\u00e1nak azonban ez\u00fattal megkegyelmeznek. A k\u00e9zirat azzal \u00e9r v\u00e9get, hogy Zamacona utal r\u00e1: m\u00e1sodszor is megpr\u00f3b\u00e1l elmenek\u00fclni. A narr\u00e1tor kimegy a dombhoz, ahol n\u00e9mi \u00e1s\u00e1st k\u00f6vet\u0151en csakugyan r\u00e1tal\u00e1l egy alag\u00fatra, amelynek faragv\u00e1nyai \u00e9s objektumai k\u00eds\u00e9rteties egyez\u00e9st mutatnak a Zamacona-feljegyz\u00e9sben foglaltakkal. V\u00e9g\u00fcl groteszk m\u00f3don szembes\u00fcl vele, hogy a konkviszt\u00e1dor m\u00e1sodik sz\u00f6k\u00e9si k\u00eds\u00e9rlete is kudarcba f\u00falt: szembetal\u00e1lkozik azzal az y\u2019m-bhi<\/em>vel, amelyet v\u00e9lhet\u0151en Zamacon\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtettek sz\u00f6k\u00e9se megtorl\u00e1s\u00e1ul, \u00e9s a testen egy \u00edr\u00e1st olvas, amely arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy az anyagtalann\u00e1 tett Zamacon\u00e1t a T\u2019la-yubb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt y\u2019m-bhi<\/em>be b\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k.<\/p>\n

 <\/p>\n

A meg\u00edr\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei:<\/h3>\n

Lovecraft A domb<\/em>ot 1929 december\u00e9ben kezdte el \u00e9s 1930 janu\u00e1rj\u00e1ban fejezte be egy viszonylag hosszabb alkot\u00f3i sz\u00fcnet k\u00f6zepette: utols\u00f3 saj\u00e1t alkot\u00e1sa a R\u00e9m\u00fclet Dunwichben<\/em> volt (1928. augusztus), k\u00f6vetkez\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1t, a Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em>t 1930 febru\u00e1rj\u00e1ban fejezi be. \u00dcgyfele, Zealia Bishop Reed 1929 v\u00e9g\u00e9n k\u00e9rte fel Lovecraftot egy szinopszis \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re. A szinopszis a k\u00f6vetkez\u0151: egy k\u00f6zeli dombon fejetlen k\u00eds\u00e9rtetet l\u00e1tnak a lak\u00f3k, aki n\u00e9ha n\u0151. Lovecraft, b\u00e1r ezt a mot\u00edvumot megtartotta \u2013 csak\u00fagy, mint a helysz\u00ednt, amelyr\u0151l, oklahomai l\u00e9v\u00e9n, Bishop szolg\u00e1ltatott adatokat Lovecraftnak \u2013, egy komplett saj\u00e1t elbesz\u00e9l\u00e9st kerek\u00edtett a satnya v\u00e1zlatb\u00f3l, az \u00edr\u00e1s \u00edgy minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Lovecraft-alkot\u00e1sk\u00e9nt is felfoghat\u00f3 \u2013 ami azt illeti, maga Lovecraft is \u00edgy jellemezte (Lovecraft 1971: 88). Lovecraft maga sem l\u00e1tta el\u0151re, hogy \u00edr\u00e1sa v\u00e9g\u00fcl 82 oldalasra duzzad. A m\u0171 a publik\u00e1l\u00e1sig hossz\u00fa, viszontags\u00e1gos utat j\u00e1rt be, Lovecraft \u00e9let\u00e9ben nem is jelent meg. Farnsworth Wright, a Weird Tales<\/em> f\u0151szerkeszt\u0151je a t\u00f6rt\u00e9netet \u2013 v\u00e9lhet\u0151leg a hossz\u00e1ra tekintettel \u2013 visszautas\u00edtotta. Lovecraft ezut\u00e1n Frank Belknap Longot k\u00e9rte fel egy r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozat elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, aki az eredeti \u00edr\u00e1st 20 oldallal kurt\u00edtotta meg. Long, illetve k\u00e9s\u0151bb R. H. Barlow er\u0151fesz\u00edt\u00e9sei ellen\u00e9re ezut\u00e1n sem siker\u00fclt kiadni a m\u0171vet. Lovecraft hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en August Derleth az eredeti, 82 oldalas \u00edr\u00e1st m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal k\u00fcldte el a Weird Tales<\/em>-be, amely 1940 november\u00e9ben k\u00f6z\u00f6lte is azt. A k\u00e9s\u0151bbi megjelen\u00e9sek, b\u00e1r csek\u00e9lyebb m\u00e9rt\u00e9kben, de szint\u00e9n Derleth \u00e1ltal m\u00f3dos\u00edtott v\u00e1ltozatok (a keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9netet \u00e1ttekinti Joshi 2014a). 1989-ben S. T. Joshi el\u0151sz\u00f6r adta ki az eredeti v\u00e1ltozatot.<\/p>\n

Zealia Bishop a Lovecraftr\u00f3l \u00edrt visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja, hogy A domb<\/em> szinopszis\u00e1nak rev\u00edzi\u00f3j\u00e1t val\u00f3j\u00e1ban Long v\u00e9gezte el (vagyis gyakorlatilag \u0151 \u00edrta a m\u0171vet) (Bishop 1998: 271). Az elbesz\u00e9l\u00e9st olvasva azonban k\u00e9ts\u00e9g sem f\u00e9rk\u0151zhet hozz\u00e1, hogy v\u00e9rbeli Lovecraft-alkot\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. Hab\u00e1r a m\u0171 stilisztikailag visszafogottabb Lovecraft sok m\u00e1s teljesen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 alkot\u00e1s\u00e1n\u00e1l (kevesebb benne a cifra jelz\u0151), t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, mot\u00edvumait tekintve m\u00e1s nem \u00edrhatott ilyen t\u00f6rt\u00e9netet. A f\u00f6ld alatti civiliz\u00e1ci\u00f3 felemelked\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa, a m\u00e9lyen eszt\u00e9tikai orient\u00e1lts\u00e1g, a term\u00e9szetes arisztokr\u00e1cia \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott kommunisztikus t\u00e1rsadalom elk\u00e9pzel\u00e9se mind Lovecraft gondolatvil\u00e1g\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen Lovecraft p\u00e1ratlan tehets\u00e9ge kellett a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6r\u00edt\u00e9s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz, a mes\u00e9s aranyv\u00e1rosok ut\u00e1n s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 spanyol konkviszt\u00e1dorok exped\u00edci\u00f3inak megeleven\u00edt\u00e9s\u00e9hez. Noha akadnak olyan r\u00e9szletek, amelyeket a mai olvas\u00f3 tal\u00e1n megmosolyog, \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben egyet lehet \u00e9rteni Joshival abban, hogy ez az elbesz\u00e9l\u00e9s b\u00e1tran helyet foglalhat Lovecraft \u201enagy\u201d m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt. Az \u00edr\u00e1s, noha m\u00e1snak k\u00e9sz\u00fclt, tal\u00e1n az els\u0151 jelent\u0151s manifesztuma Lovecraft a nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g hat\u00e1s\u00e1ra form\u00e1l\u00f3d\u00f3, egyszerre arisztokratikus \u00e9s szocialisztikus politikai n\u00e9zeteinek. Noha term\u00e9szetesen a m\u0171, ponyvalapba sz\u00e1nt fikci\u00f3s alkot\u00e1s l\u00e9v\u00e9n, nem \u00e9r fel egy politikafiloz\u00f3fiai trakt\u00e1tussal, n\u00e9mely gondolata \u00e9rdekes \u00e9s megd\u00f6bbent\u0151, \u00e9s h\u00edven t\u00fckr\u00f6zik Lovecraft gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t, \u00e1rnyalts\u00e1g\u00e1t, sokszempont\u00fas\u00e1g\u00e1t. E furcsa amalg\u00e1mban megf\u00e9r egym\u00e1s mellett a faji alap\u00fa term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s, az uralkod\u00f3 faj gondolata, az eugenika, az \u201eals\u00f3bbrend\u0171\u201d fajok, n\u00e9pek ny\u00edlt elnyom\u00e1sa, az alanyi jogon biztos\u00edtott tulajdon, a r\u00e9szben anarchikus \u00e1llamszervezet, a megcs\u00f6m\u00f6rl\u00f6tt, ki\u00e9gett hedonizmus, az \u00e1llami jog h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1sa \u00e9s a szok\u00e1sok els\u0151dleges magatart\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00f3 szerepe, a tudatos n\u00e9pess\u00e9gkorl\u00e1toz\u00e1s, a mesters\u00e9ges szaporod\u00e1s, a csal\u00e1d megsz\u0171n\u00e9se, a nemek egyenl\u0151s\u00e9ge, a p\u00e1ratlan technikai fejletts\u00e9g, a babon\u00e1ss\u00e1g \u00e9s az eszt\u00e9tikai c\u00e9l\u00fa vall\u00e1sgyakorl\u00e1s.<\/p>\n

A domb<\/em> sz\u00fclet\u00e9s\u00e9ben Bishop rendel\u00e9s\u00e9n t\u00fal t\u00f6bb \u00edr\u00e1s is szerepet j\u00e1tszott. K\u00e9zenfekv\u0151 eml\u00edt\u00e9st tenni Clark Ashton Smith Satampra Zeiros mes\u00e9je<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1r\u00f3l, ugyanis ez a m\u0171 \u2013 melynek k\u00e9zirat\u00e1t Lovecraft 1929 december\u00e9ben, vagyis A domb<\/em> elkezd\u00e9s\u00e9nek h\u00f3napj\u00e1ban olvasta, \u00e9s \u00e1radozva m\u00e9ltatta (Lovecraft 1971: 87-88) \u2013 tesz el\u0151sz\u00f6r eml\u00edt\u00e9st a bozontos, varangy-denev\u00e9r k\u00fcllem\u0171 Tsathoggua istenr\u0151l, akit Lovecraft \u00e1temelt a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 rev\u00edzi\u00f3ba (Lovecraft 1971: 95), tov\u00e1bb\u00e1 K\u2019n-yan egy v\u00e1ros\u00e1t is r\u00f3la nevezte el. E felsz\u00ednes p\u00e1rhuzamn\u00e1l jelent\u0151sebb James De Mille posztumusz, 1888-ba kiadott reg\u00e9nye, az A Strange Manuscript Found in a Copper Cylinder<\/em> (A r\u00e9zhengerben tal\u00e1lt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9zirat<\/em>). A reg\u00e9ny f\u0151h\u0151se \u00e1ltal tal\u00e1lt r\u00e9zhenger \u00e9s a meg nem nevezett narr\u00e1tor ismeretlen f\u00e9mb\u0151l val\u00f3 hengere k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rhuzam nyilv\u00e1nval\u00f3, tov\u00e1bb\u00e1 mindk\u00e9t t\u00f6rt\u00e9net k\u00e9zirata olyan embert\u0151l sz\u00e1rmazik, aki egy ismeretlen t\u00e1jon egy ismeretlen n\u00e9pcsoport ismeretlen civiliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra bukkan. Ugyanakkor ha hihet\u00fcnk S. T. Joshi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek, Lovecraft \u00edr\u00e1sa sokkal f\u00f3kusz\u00e1ltabb, \u00f6sszeszedettebb, sokkal vil\u00e1gosabb, mit akart mondani benne a szerz\u0151 (Joshi 2014b).<\/p>\n

Ezeken t\u00falmen\u0151en Peter Levi amellett \u00e9rvel, hogy Abraham Merritt The Face in the Abyss<\/em> (Arc a m\u00e9lys\u00e9gben<\/em>) c\u00edm\u0171 novell\u00e1ja is hatott A domb<\/em>ra. \u00d6sszesen t\u00edz \u2013 igaz, a cikkb\u0151l kiss\u00e9 nehezen \u00f6sszesz\u00e1molhat\u00f3 \u2013 t\u00e9nyez\u0151t sorol fel, amelyek Merritt \u00e9s Lovecraft alkot\u00e1s\u00e1ban egyar\u00e1nt megtal\u00e1lhat\u00f3k (Levi 2016: 48-51). Ezek egy r\u00e9sze k\u00e9rd\u00e9ses, mert olyan \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gok, amelyek b\u00e1rhol el\u0151fordulhatnak: n\u00e9vtelen, m\u00e1svalaki besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1t k\u00f6zvet\u00edt\u0151 narr\u00e1tor, kincskeres\u00e9s, \u0151slakos \u00fatbaigaz\u00edt\u00f3, fittyet h\u00e1ny\u00e1s a k\u00e9s\u0151bb beigazol\u00f3d\u00f3 k\u00eds\u00e9rtetmes\u00e9kre. M\u00e1s r\u00e9sz\u00fck ugyanakkor m\u00e1r szembesz\u00f6k\u0151bb, b\u00e1r r\u00e9szben \u2013 a k\u00edgy\u00f3istent illet\u0151en \u2013 k\u00e9rd\u00e9ses, hogy \u00e9pp Merritt hat\u00e1s\u00e1ra ker\u00fcltek-e a t\u00f6rt\u00e9netbe: titkos, rejt\u0151zk\u00f6d\u0151, feh\u00e9r faj civiliz\u00e1ci\u00f3ja, k\u00edgy\u00f3isten, dekadencia, f\u00e9lemberi \u00e1llatok. Azt lehet mondani, hogy a Levi \u00e1ltal felsorolt p\u00e1rhuzamok \u00f6sszess\u00e9g\u00fckben t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 Merritt novell\u00e1j\u00e1nak Lovecraft \u00edr\u00e1s\u00e1ra gyakorolt befoly\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, r\u00e9szben ugyanis felsz\u00edni, esetleges egybees\u00e9sekr\u0151l van sz\u00f3. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a The Face in the Abyss<\/em> novellak\u00e9nt az Argosy<\/em> 1923. szeptemberi sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg, majd ennek folytat\u00e1sa, a The Snake Mother<\/em> (A k\u00edgy\u00f3anya<\/em>) az Argosy<\/em> 1930. okt\u00f3beri sz\u00e1m\u00e1val kezd\u0151d\u0151en, h\u00e9tr\u00e9szes sorozatk\u00e9nt lett kiadva. A k\u00e9t \u00edr\u00e1s egy\u00fctt, The Face in the Abyss<\/em> c\u00edmmel reg\u00e9nyk\u00e9nt is megjelent, melyet K\u00edgy\u00f3anya<\/em> c\u00edmmel magyarra is leford\u00edtottak.<\/p>\n

\u00c9rdemes utalni egy olyan reg\u00e9nyre, amelyr\u0151l nem tudhat\u00f3, Lovecraft olvasta-e, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n tudott-e a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l, ez\u00e9rt A domb<\/em>ra gyakorolt esetleges befoly\u00e1s\u00e1nak \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t legal\u00e1bbis fenntart\u00e1sokkal kell kezelni, a tartalmi p\u00e1rhuzam azonban mindenk\u00e9ppen szembe\u00f6tl\u0151. Lord Edward Bulwer-Lytton The Coming Race<\/em> (Az elj\u00f6vend\u0151 faj<\/em>) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye k\u00e9t \u00e9vvel szerz\u0151je hal\u00e1la el\u0151tt, 1871-ben jelent meg. Lovecraft A domb<\/em> meg\u00edr\u00e1sa idej\u00e9re k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl tiszt\u00e1ban volt Bulwer bizonyos r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9neti \u00edr\u00e1saival, mert a lord K\u00eds\u00e9rtetj\u00e1r\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1t, valamint Zanoni<\/em>, illetve A Strange Story<\/em> (K\u00fcl\u00f6n\u00f6s hist\u00f3ria<\/em>) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyeit bemutatja Term\u00e9szetfeletti rettenet az irodalomban<\/em> c\u00edm\u0171 elemz\u00e9s\u00e9ben. A The Coming Race<\/em> egy f\u00f6ld alatti faj felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00e1mol be, amely egy \u00f6z\u00f6nv\u00edz el\u0151l menek\u00fclt a f\u00f6ldfelsz\u00edn al\u00e1, \u00e9s ott a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez alkalmazkodva saj\u00e1t civiliz\u00e1ci\u00f3t alak\u00edtott ki. Tagjai k\u00e9pesek egy k\u00fcl\u00f6nleges, misztikus er\u0151, a \u201evril\u201d kezel\u00e9s\u00e9re \u2013 maga a faj, a \u201eVril-ya\u201d is err\u0151l nevezte el mag\u00e1t \u2013, \u00e9s ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hatalmas fejletts\u00e9gre tettek szert, k\u00e9pesek a telep\u00e1ti\u00e1ra \u00e9s a f\u00e1jdalom megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re. A lakoss\u00e1g ut\u00f3pisztikus t\u00e1rsadalomban \u00e9l, amelyben a f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u0151k egyenl\u0151k. A f\u00f6ld alatt \u00e9l\u00e9s, a telep\u00e1tia, az ut\u00f3pisztikus t\u00e1rsadalom \u00e9s a nemi egyenl\u0151s\u00e9g megtal\u00e1lhat\u00f3 A domb<\/em>ban is.<\/p>\n

 <\/p>\n

A m\u0171 jelent\u0151s\u00e9ge \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9sei:<\/h3>\n

T\u00e1rsadalom\u00e1br\u00e1zol\u00e1s \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e1thall\u00e1sok<\/h4>\n

Ha eredetileg \u201en\u00e9germunk\u00e1nak\u201d is k\u00e9sz\u00fclt, a Zar\u00e1ndok\u00fat Kadathba<\/em> \u00e9s a Charles Dexter Ward esete<\/em> mellett A domb<\/em> is el\u0151rejelzi, hogy Lovecraft \u00edr\u00f3i \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a novell\u00e1kt\u00f3l a hosszabb, \u201ekifejt\u0151sebb\u201d elbesz\u00e9l\u00e9sek fel\u00e9 ir\u00e1nyul. Ez az elbesz\u00e9l\u00e9s hozz\u00e1vet\u0151leg a Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em>nel azonos terjedelm\u0171. Fontos A domb<\/em> az\u00e9rt is, mert itt mutatkozik meg el\u0151sz\u00f6r ny\u00edltan Lovecraft \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a politika ir\u00e1nt (Joshi 2014c), tov\u00e1bb\u00e1 itt ker\u00fclnek el\u0151sz\u00f6r \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra a civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00e9letciklusai \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gai, \u00e9s ez az \u00e1ln\u00e9v alatti megjelen\u00e9sre sz\u00e1nt alkot\u00e1s el\u0151revet\u00edti azokat \u00edr\u00e1sokat, amelyekben az idegen l\u00e9nyek nem puszt\u00e1n f\u00e9lelemforr\u00e1sk\u00e9nt, hanem t\u00e1rsadalomba rendez\u0151d\u0151 \u00e9s kult\u00faraalkot\u00f3 l\u00e9nyekk\u00e9nt is \u00e9rdekess\u00e9 v\u00e1lnak sz\u00e1munkra \u2013 ezek a m\u0171vek: Az \u0151r\u00fclet hegyei<\/em> \u00e9s az \u00c1rny\u00e9k az id\u0151n t\u00falr\u00f3l<\/em> \u2013, hab\u00e1r term\u00e9szetesen Lovecraft figyelme ezekben ink\u00e1bb makroszint\u0171, vagyis mag\u00e1ra a civiliz\u00e1ci\u00f3ra ir\u00e1nyul, annak elemei mint egy\u00e9ni \u00e9lettel \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nettel b\u00edr\u00f3 l\u00e9nyek \u00e9rdektelenek maradnak sz\u00e1m\u00e1ra. A domb<\/em> eset\u00e9ben fontos elt\u00e9r\u00e9s, hogy a f\u00e9lelemforr\u00e1st k\u00e9pez\u0151 t\u00e1rsadalmat emberek alkotj\u00e1k, akkor is, ha antropol\u00f3giai jegyeik az elt\u00e9r\u0151 evol\u00faci\u00f3 miatt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek az ismert embert\u00edpusok\u00e9it\u00f3l. Ez persze nem cs\u00f6kkenti f\u00e9lelmetes mivoltukat Lovecraft szem\u00e9ben, hiszen z\u00fcll\u00f6tts\u00e9g\u00fck, megcs\u00f6m\u00f6rl\u00f6tt k\u00e9jv\u00e1gyuk egyszerre tasz\u00edt\u00f3nak \u00e9s fenyeget\u0151nek mutatja \u0151ket.<\/p>\n

S. T. Joshi meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint Lovecraft 1927 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u2013 vagyis nem sokkal amerikai kiad\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en \u2013 olvasta el Oswald Spengler A Nyugat alkonya<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek els\u0151 k\u00f6tet\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 felt\u00e9telezhet\u0151, hogy az 1929 okt\u00f3ber\u00e9ben kit\u00f6rt gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g miatti gondolkod\u00e1sbeli v\u00e1ltoz\u00e1sa is besziv\u00e1rgott a m\u0171be (Joshi 2013), \u00e9s az \u00edr\u00f3 folyamatban l\u00e9v\u0151 baloldali eltol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak egy tan\u00fajele. Lovecraft ugyan nem bocs\u00e1tkozik az \u00e1ltala felv\u00e1zolt fikt\u00edv t\u00e1rsadalom saj\u00e1toss\u00e1gainak apr\u00f3l\u00e9kos, \u201etestk\u00f6zeli\u201d bemutat\u00e1s\u00e1ba, ugyanakkor az olvas\u00f3 viszonylag r\u00e9szletes ismertet\u00e9st kap t\u0151le Tsath vil\u00e1g\u00e1nak f\u0151bb saj\u00e1toss\u00e1gait illet\u0151en. Az erre vonatkoz\u00f3 legfontosabb bekezd\u00e9st \u00e9rdemes sz\u00f3 szerint is id\u00e9zni:<\/p>\n

Korm\u00e1nyzat\u00e1t tekintve Tsath egyfajta kommunisztikus vagy f\u00e9lanarchikus \u00e1llam volt; a dolgok napi rendj\u00e9t ink\u00e1bb a szok\u00e1s, mint a t\u00f6rv\u00e9ny hat\u00e1rozta meg. Ezt annak a fajnak korszakos tapasztalata \u00e9s b\u00e9n\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6nye tette lehet\u0151v\u00e9, amelynek v\u00e1gyai \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gletei a testi alapvet\u00e9sekre \u00e9s az \u00faj \u00e9rz\u00e9ki benyom\u00e1sokra korl\u00e1toz\u00f3dtak. Az e\u00f3nokig tart\u00f3 tolerancia, melyet m\u00e9g nem \u00e1sott al\u00e1 az er\u0151s\u00f6d\u0151 reakci\u00f3, az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s az elvek minden ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t els\u00f6p\u00f6rte, \u00e9s a szok\u00e1shoz k\u00f6zel\u00edt\u00e9sen t\u00fal soha semmi m\u00e1sra nem t\u00f6rekedtek, m\u00e1st nem v\u00e1rtak el. Gondoskodni r\u00f3la, hogy az \u00e9lvhajh\u00e1szat k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s t\u00falkap\u00e1sai ne rend\u00edts\u00e9k meg a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6meges \u00e9let\u00e9t \u2013 ez volt minden, amire v\u00e1gytak. A csal\u00e1di szervezet r\u00e9g\u00f3ta eleny\u00e9szett, a nemek polg\u00e1ri \u00e9s t\u00e1rsadalmi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se elt\u0171nt. A h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letet szertart\u00e1sos mint\u00e1k szerint rendezt\u00e9k el; a f\u0151 elfoglalts\u00e1got a j\u00e1t\u00e9kok, a ler\u00e9szeged\u00e9s, a rabszolg\u00e1k k\u00ednz\u00e1sa, az \u00e1br\u00e1ndoz\u00e1s, a gasztron\u00f3miai \u00e9s \u00e9rzelmi orgi\u00e1k, a vall\u00e1si gyakorlatok, az egzotikus k\u00eds\u00e9rletek, a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s filoz\u00f3fiai eszmecser\u00e9k \u00e9s hasonl\u00f3k jelentett\u00e9k. A tulajdont \u2013 els\u0151sorban a f\u00f6ldet, a rabszolg\u00e1kat, az \u00e1llatokat, a r\u00e9szv\u00e9nyeket Tsath v\u00e1rosi k\u00f6zv\u00e1llalat\u00e1ban, \u00e9s a magnetikus Tulu-f\u00e9mb\u0151l, az egykori p\u00e9nzrendszer univerz\u00e1lis alapj\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt rudakat \u2013 igen bonyolult alapon osztott\u00e1k el, amelyhez hozz\u00e1tartozott, hogy bizonyos mennyis\u00e9get egyenl\u0151en juttattak minden szabad embernek. A szeg\u00e9nys\u00e9g ismeretlen volt, a munkav\u00e9gz\u00e9s kimer\u00fclt egyes adminisztrat\u00edv k\u00f6telezetts\u00e9gekben, amelyeket a pr\u00f3bat\u00e9telek \u00e9s a kiv\u00e1laszt\u00e1s k\u00f6rm\u00f6nfont rendszere \u00fatj\u00e1n r\u00f3ttak ki. Zamacon\u00e1nak nehez\u00e9re esett olyan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket le\u00edrnia, amelyek ennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek mindatt\u00f3l, amit kor\u00e1bban tudott; \u00e9s k\u00e9zirat\u00e1nak sz\u00f6vege ezen a ponton szokatlanul zavarosnak bizonyult.<\/p>\n

Tsath n\u00e9pe \u00e1t\u00e9lte az idealisztikusan ipari demokr\u00e1cia korszak\u00e1t, s ezt k\u00f6vet\u0151en, Zamacona elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9re egyfajta \u201ekommunisztikus vagy f\u00e9lanarchikus\u201d \u00e1llamm\u00e1 v\u00e1lt, amelyben a javakat bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben egyenl\u0151en osztj\u00e1k sz\u00e9t a szabad polg\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt. A lakoss\u00e1g szeml\u00e1tom\u00e1st nem szenved sz\u00fcks\u00e9get, \u00e9letvitel\u00fcket marad\u00e9ktalanul kiszolg\u00e1lj\u00e1k a mindennapokhoz sz\u00fcks\u00e9ges technikai v\u00edvm\u00e1nyok, ebb\u0151l kifoly\u00f3lag a (b\u00e9r)munka fogalma \u2013 bizonyos adminisztrat\u00edv teend\u0151ket lesz\u00e1m\u00edtva \u2013 ismeretlen. Amikor Lovecraft \u00e9szlelte a vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g miatt bek\u00f6vetkezett hatalmas munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get, \u00e9s mindezt egybevetette a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e1ltala \u00e9szlelt \u00fctem\u00e9vel, arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy az emberi munkaer\u0151 g\u00e9pire t\u00f6rt\u00e9n\u0151 lecser\u00e9l\u00e9s\u00e9t az \u00e1llamilag szervezett vagyonmegoszt\u00e1snak kell k\u00f6vetnie. Ezt t\u00fckr\u00f6zi egy 1933-ban \u00edrt, k\u00e9ziratban maradt essz\u00e9je, melyben meg\u00e1llap\u00edtja, hogy \u201e[m]a az orsz\u00e1g b\u0151velkedik er\u0151forr\u00e1sokban \u00e9s termel\u0151\u00fczemekben, \u00edgy h\u00e1t jut elegend\u0151 a teljes lakoss\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb komfortos ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra \u2013 s mindehhez semmi sz\u00fcks\u00e9g a g\u00e1tl\u00e1stalan kommunist\u00e1k \u00e1ltal k\u00f6vetelt abszol\u00fat egyenl\u0151s\u00edt\u00e9sre\u201d (Lovecraft 2006a: 86). L\u00e1tszik teh\u00e1t, hogy Lovecraft nem a f\u00e9k n\u00e9lk\u00fcli vagyoneloszt\u00e1st p\u00e1rtolta, hanem az \u00e9szszer\u0171, komfortos \u00e9letvitel biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t olyan id\u0151szakban, amikor az egy\u00e9ni \u00f6nfenntart\u00e1s objekt\u00edv okokb\u00f3l lehetetlen. Ez a szeml\u00e9let t\u00fckr\u00f6z\u0151dik Tsath t\u00e1rsadalm\u00e1nak jellemz\u00e9s\u00e9ben is.<\/p>\n

S. T. Joshi \u00e9rtelmez\u00e9se szerint Tsath lak\u00f3i a \u201eb\u00e9n\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ny\u201d miatt \u00e1lltak \u00e1t a r\u00e9szben kommunisztikus t\u00e1rsadalomra (Joshi 2014c). \u00c9rdemes n\u00e9mi \u00e9szrev\u00e9telt f\u0171zni ehhez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1shoz, k\u00e9rd\u00e9ses ugyanis, pontosan mire vonatkozhatott a Lovecraft \u00e1ltal alkalmazott kifejez\u00e9s. Sz\u00f6vegk\u00f6rnyezet\u00e9ben olvasva azt l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy a mondat, amelyben szerepel, olyan mell\u00e9kmondattal z\u00e1rul, amely arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a t\u00f6rv\u00e9ny \u2013 vagyis az \u00edrott jog \u2013 helyett a szok\u00e1s hat\u00e1rozta meg \u201ea dolgok napi rendj\u00e9t\u201d. A k\u00f6vetkez\u0151 mondat m\u00e1r erre a mell\u00e9kmondatra utal vissza, amikor azt \u00e1ll\u00edtja, hogy \u201e[e]zt\u201d \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a sz\u00f3ban forg\u00f3 \u201eb\u00e9n\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ny\u201d tette lehet\u0151v\u00e9, \u00e9s csakhamar kider\u00fcl, mi\u00e9rt: a normak\u00f6vet\u00e9s olyan minim\u00e1lis szintre szor\u00edtkozott Tsathban, amelynek egyetlen funkci\u00f3ja az, hogy az \u00e9lvezked\u00e9s sor\u00e1n megval\u00f3s\u00edtott t\u00falkap\u00e1sok nem menjenek m\u00e1sok k\u00e1r\u00e1ra. Elk\u00e9pzelhet\u0151 teh\u00e1t, hogy a \u201eb\u00e9n\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ny\u201d nem annyira a r\u00e9szben kommunisztikus \u00e1llamberendezked\u00e9ssel f\u00fcgg \u00f6ssze, hanem sokkal ink\u00e1bb a puszta szok\u00e1sok \u00e1ltal \u00e9letben tartott, laza magatart\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1ssal, amelynek nincs egy\u00e9b c\u00e9lja, mint az \u00e9lvezetmaxim\u00e1l\u00e1snak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre n\u00e9zve elviselhet\u0151 szinten tart\u00e1sa.<\/p>\n

A szok\u00e1sok dominanci\u00e1ja Tsathban f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb saj\u00e1tos konstrukci\u00f3. A fejlett t\u00e1rsadalmakat egyre ink\u00e1bb az jellemzi, hogy a korm\u00e1nyz\u00e1s \u00e9s a mindennapi \u00e9let szab\u00e1lyoz\u00e1sa az \u00edrott jogszab\u00e1lyok eszk\u00f6z\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik. Tsath mintha m\u00e1r egyenesen t\u00fall\u00e9pett volna ezen az \u00e1llapoton \u2013 ha egy\u00e1ltal\u00e1n el\u0151fordult valaha ilyen a t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben \u2013, \u00e9s mintha visszat\u00e9rt volna egy archaikusabb magatart\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1si form\u00e1hoz, a szok\u00e1shoz, amely els\u0151sorban a kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre jellemz\u0151. Tulajdonk\u00e9ppen ak\u00e1r egyfajta \u201erusztikus nosztalgia\u201d is tetten \u00e9rhet\u0151 lehetne A domb<\/em>nak ebben a mozzanat\u00e1ban, olyan id\u0151k felid\u00e9z\u00e9se, amikor m\u00e9g nem volt sz\u00fcks\u00e9g szem\u00e9lytelen t\u00f6rv\u00e9nyekre a k\u00f6z\u00f6s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1hoz. Egy ilyen vil\u00e1gban a hagyom\u00e1nyok ir\u00e1nti \u0151szinte tisztelet lenne a szok\u00e1snorma k\u00f6vet\u00e9s\u00e9nek motiv\u00e1ci\u00f3ja. Ez az \u00e1llapot azonban kiforgatva ker\u00fcl \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra Lovecraft \u00edr\u00e1s\u00e1ban, hiszen a m\u00falt tisztelete helyett egyfajta megcs\u00f6m\u00f6rl\u00f6tt renyhes\u00e9g tartja \u00e9letben a szok\u00e1sokat, \u00e9s az az alapvet\u0151 c\u00e9l, hogy a t\u00e1rsadalom tagjai ne \u00e1rtsanak egym\u00e1snak, mind\u00f6ssze arra korl\u00e1toz\u00f3dik, hogy ne h\u00e1gjanak egym\u00e1s \u00e9lvezked\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Lovecraft arr\u00f3l is eml\u00edt\u00e9st tesz, hogy K\u2019n-yanban megsz\u0171nt a csal\u00e1d mint int\u00e9zm\u00e9ny (\u201e[a] csal\u00e1di szervezet r\u00e9g\u00f3ta eleny\u00e9szett\u201d). \u00c9rdemes ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st egy\u00fctt olvasni m\u00e1s, kapcsol\u00f3d\u00f3 fordulatokkal. N\u00e9h\u00e1ny bekezd\u00e9ssel kor\u00e1bban elhangzik az, hogy \u201e[a] sz\u00fclet\u00e9sek, a k\u00eds\u00e9rleti c\u00e9l\u00faakat kiv\u00e9ve, megsz\u0171ntek\u201d; \u00e9s ezt a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt el\u0151legezi meg V\u00e1gtat\u00f3 B\u00f6l\u00e9ny besz\u00e1mol\u00f3ja a f\u00f6ld gyomr\u00e1ba vezet\u0151 alag\u00fatban t\u00f6rt\u00e9nt kalandj\u00e1r\u00f3l: ennek sor\u00e1n az olvashat\u00f3 a sz\u00f3besz\u00e9dek titokzatos n\u00e9p\u00e9r\u0151l, hogy \u201enem reproduk\u00e1lt\u00e1k a fajt\u00e1jukat\u201d, illetve \u201emaguk nem szaporodtak\u201d. Egy\u00e9rtelm\u0171 teh\u00e1t, hogy Tsath lakoss\u00e1ga kiiktatta a biol\u00f3giai reprodukci\u00f3t \u2013 \u00e9rtelemszer\u0171en a vele j\u00e1r\u00f3 \u00f6sszes fizikai f\u00e1jdalommal egyetemben \u2013, \u00e9s felt\u00e9telezhet\u0151, hogy ennek vagy r\u00e9szben ennek hat\u00e1s\u00e1ra bomlott fel a csal\u00e1d int\u00e9zm\u00e9nye, amely e reprodukci\u00f3s folyamat lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zeg\u00e9\u00fcl szolg\u00e1lt. A csal\u00e1dszociol\u00f3gia egyes elm\u00e9letei az intimit\u00e1s biztos\u00edt\u00e9kak\u00e9nt tekintenek a csal\u00e1dra az egyre ink\u00e1bb szem\u00e9lytelen, instrument\u00e1lis kapcsolatok \u00e1ltal eluralt modern t\u00e1rsadalmakban. Ennek az intimit\u00e1snak \u00e9s az ir\u00e1nta val\u00f3 ig\u00e9nynek nyoma sincs Tsath k\u00e9js\u00f3v\u00e1r t\u00e1rsadalm\u00e1ban. Neh\u00e9z teljes bizonyoss\u00e1ggal eld\u00f6nteni, vajon Lovecraft szem\u00e9ly szerint ezt a saj\u00e1toss\u00e1got is k\u00e1ros elhajl\u00e1sk\u00e9nt mutatja-e be a m\u0171ben (ahogyan p\u00e9ld\u00e1ul az eszt\u00e9tika hanyatl\u00e1s\u00e1t \u00e9s az irracionalizmus t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9t), avagy egyszer\u0171en csak olyan \u00e1llom\u00e1sk\u00e9nt, ami a fejlettebb t\u00e1rsadalomban t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en bek\u00f6vetkezik az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e1talakul\u00e1sa miatt \u2013 ez ut\u00f3bbit er\u0151s\u00edtheti az a t\u00e9ny, hogy Lovecraft szem\u00e9ly\u00e9t\u0151l nem \u00e1llt t\u00e1vol az intim kapcsolatok hideg, racion\u00e1lis szeml\u00e9lete, ami mindenekel\u0151tt a \u201ehelyes\u201d szexualit\u00e1sr\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t jellemezte. Ak\u00e1rhogy is, Lovecraft a biol\u00f3giai reprodukci\u00f3 \u00e9s a csal\u00e1d megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek kiemel\u00e9s\u00e9vel ma is aktu\u00e1lis t\u00e9m\u00e1kat pedzeget, amikor bemutatja K\u2019n-yant. Egyr\u00e9szt ebben a fontos von\u00e1saiban m\u00e9lyen techniciz\u00e1lt t\u00e1rsadalomban f\u00f6l\u00f6slegess\u00e9 v\u00e1lt egy olyan esem\u00e9ny, amelyet minden f\u00e1jdalmass\u00e1ga ellen\u00e9re els\u0151sorban az \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s a bens\u0151s\u00e9gess\u00e9ggel kapcsolnak \u00f6ssze. M\u00e1sr\u00e9szt azonban Lovecraft akaratlanul olyan t\u00e9m\u00e1t pend\u00edtett meg, amely a marxizmus \u00e9s az annak nyomdokain halad\u00f3 feminizmus figyelm\u00e9nek volt a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban.<\/p>\n

Maga a sz\u00fclet\u00e9s megsz\u00fcntet\u00e9se is \u00f6n\u00e1ll\u00f3 figyelmet \u00e9rdemel Lovecraft n\u00e9zeteinek f\u00e9ny\u00e9ben, ugyanis Lovecraft egy level\u00e9b\u0151l kit\u0171n\u0151en saj\u00e1tos m\u00f3don viszonyult annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9hez. Amikor egy level\u00e9ben besz\u00e1mol Spengler m\u0171v\u00e9nek olvas\u00e1s\u00e1r\u00f3l, nem minden szoci\u00e1ldarwinista felhang n\u00e9lk\u00fcl \u00e1llap\u00edtja meg azt, hogy a modern civiliz\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1val l\u00e9trej\u00f6tt a gyeng\u00e9k \u201eszentiment\u00e1lis \u00f3v\u00e1sa\u201d: vagyis m\u00edg r\u00e9gebben a term\u00e9szettel \u00e9s az ellens\u00e9ggel val\u00f3 k\u00fczdelem megrost\u00e1lta a n\u00e9pcsoportokat \u00e9s kisz\u0171rte k\u00f6z\u00fcl\u00fck az alkalmatlanokat, addig a fejlett t\u00e1rsadalmakb\u00f3l ez a t\u00e9nyez\u0151 ki lett iktatva, vagyis az alacsonyabb rend\u0171ek t\u00fal\u00e9l\u00e9se ugyanolyan m\u00e9rt\u00e9kben biztos\u00edtott, mint a magasabb rend\u0171ek\u00e9. Az alacsonyabb rend\u0171 csoportok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban a sz\u00fclet\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00e1s indokolt, ellenkez\u0151 esetben a t\u00e1rsadalmat el\u00e1rasztj\u00e1k a \u201ebiol\u00f3giailag fogyat\u00e9kosok \u00e9s alkalmatlanok\u201d \u2013 Lovecraft ezzel kor\u00e1nak eugenikai t\u00f6rekv\u00e9seivel \u00f6sszhangban besz\u00e9lt. A magasabb rend\u0171 csoportok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban ugyanakkor szint\u00e9n indokolt a sz\u00fclet\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00e1s, mert a kor gazdas\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei f\u00e9ny\u00e9ben nem helyes nagy l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa, gazdag csal\u00e1dot eltartani, \u00e9s nincsen er\u0151forr\u00e1s sok ut\u00f3d megfelel\u0151 felnevel\u00e9s\u00e9re (Lovecraft 1968: 120-121). A sz\u00fclet\u00e9s jelens\u00e9g\u00e9nek elhagy\u00e1sa K\u2019n-yanban ennek az elk\u00e9pzel\u00e9snek a k\u00e9s\u0151bbi fejl\u0151d\u00e9si st\u00e1dium\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodik, amikor m\u00e1r nincs is semmi sz\u00fcks\u00e9g \u00faj ut\u00f3dokat l\u00e9trehozni, mert a t\u00e1rsadalom en\u00e9lk\u00fcl is kiv\u00e1l\u00f3an boldogul, a term\u00e9szetes \u00faton bek\u00f6vetkez\u0151 hal\u00e1lt\u00f3l pedig nem kell f\u00e9lni\u00fck.<\/p>\n

A domb<\/em> sz\u00f6veg\u00e9ben az olvashat\u00f3, hogy \u201ea nemek polg\u00e1ri \u00e9s t\u00e1rsadalmi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se elt\u0171nt\u201d, \u00e9s ez a fordulat egy mondatban szerepel a csal\u00e1d elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1val. Lovecraft a sz\u00f6vegben sehol nem \u00e1ll\u00edtja, hogy ez a k\u00e9t esem\u00e9ny okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llna egym\u00e1ssal, azonban a feminizmus er\u0151sen \u00f6sszekapcsolja a kett\u0151t. A gondolat nem a n\u0151jogi mozgalom sz\u00fcl\u00f6tte: Engels szerint valamikor a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti id\u0151kben a matriarch\u00e1lis t\u00e1rsadalmat \u00e9s az ennek keret\u00e9ben fenn\u00e1ll\u00f3 n\u0151\u00e1gi \u00f6r\u00f6kl\u00e9si rendet a f\u00e9rfiak \u2013 akik ut\u00e1n saj\u00e1t gyermekeik eleinte nem \u00f6r\u00f6k\u00f6lhettek \u2013 megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, \u00e9s kialak\u00edtott\u00e1k az apai \u00e1gi \u00f6r\u00f6kl\u00e9s rendj\u00e9t, s ezzel megt\u00f6rt\u00e9nt az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a patriarch\u00e1lis csal\u00e1d kialakul\u00e1sa fel\u00e9 (Engels 1977: 482-484), a f\u00e9rfiaknak a n\u0151k feletti, monog\u00e1m h\u00e1zass\u00e1g keret\u00e9ben megval\u00f3sul\u00f3 uralma pedig a \u201eciviliz\u00e1ci\u00f3nak megfelel\u0151 \u00e9s vele v\u00e9glegesen uralomra ker\u00fcl\u0151 csal\u00e1dforma\u201d (Engels 1977: 569). Jelenleg vitatott a tudom\u00e1nyban az a gondolat, hogy a matriarch\u00e1lis t\u00e1rsadalom egykor univerz\u00e1lis volt, \u00e9s azt a f\u00e9rfiak megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, azonban az a megl\u00e1t\u00e1s, hogy a patriarch\u00e1lis rendben a csal\u00e1d t\u00e1rsadalmi ellent\u00e9tek \u00e9s elnyom\u00e1s forr\u00e1sa, a feminizmus mozgalm\u00e1nak k\u00f6zponti t\u00e9zise. A feminizmus k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyzatai k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don igyekeznek orvosolni az \u00e1ltaluk \u00e9szlelt elnyom\u00e1st, ebb\u0151l A domb<\/em> szempontj\u00e1b\u00f3l az egyik leg\u00e9rdekesebb a radik\u00e1lis feminista Shulamith Firestone elk\u00e9pzel\u00e9se (Firestone 1970), aki a n\u0151k gyermeksz\u00fcl\u00e9sre val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek biol\u00f3giai \u00e1llapot\u00e1t is az elnyom\u00e1s egy form\u00e1j\u00e1nak tekintette, \u00e9s ebb\u0151l a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9sben l\u00e1tta a kiutat, amely id\u0151vel lehet\u0151v\u00e9 teszi a testen k\u00edv\u00fcli sz\u00fcl\u00e9st. Firestone elk\u00e9pzel\u00e9se nem el\u0151zm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcli: Lovecraft kort\u00e1rsa, Charlotte Perkins Gilman m\u00e1r 1915-ben, Herland<\/em> (N\u0151orsz\u00e1g<\/em>) c\u00edm\u0171 feminista ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1ban felv\u00e1zolta az aszexu\u00e1lis reprodukci\u00f3 mind felszabad\u00edt\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t. Term\u00e9szetesen Lovecraft aligha sz\u00e1nd\u00e9kozhatott b\u00e1rmilyen feminista sz\u00e1lat sz\u0151ni az elbesz\u00e9l\u00e9sbe, az ut\u00f3kor eszmet\u00f6rt\u00e9neti fejlem\u00e9nyeinek f\u00e9ny\u00e9ben azonban figyelmet \u00e9rdeml\u0151, hogy egy olyan t\u00f6rt\u00e9netben, amely egy civiliz\u00e1ci\u00f3 felemelked\u00e9s\u00e9t \u00e9s hanyatl\u00e1s\u00e1t, valamint a technol\u00f3gia lehets\u00e9ges hat\u00e1sait mutatja be, az \u00edr\u00f3 a fentebb bemutatott m\u00f3don spekul\u00e1l a csal\u00e1d j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l. Az id\u00e9zett passzusoknak ezt a relevanci\u00e1j\u00e1t nem kisebb\u00edti az, hogy j\u00f3llehet Lovecraft a nemek k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151s\u00e9gr\u0151l besz\u00e9l, k\u00f6vetkezetesen a \u201eTsath f\u00e9rfi\u00fai\u201d (men of Tsath<\/em>) kifejez\u00e9st alkalmazza, amikor arra a csoportra utal, akikkel Zamacona az aranyszent\u00e9lyben elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9jszak\u00e1t k\u00f6vet\u0151en tal\u00e1lkozik; ahogyan az a vitathatatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny sem, hogy az egyetlen jelent\u0151sebb szerepet kap\u00f3 n\u0151i karakter, T\u2019la-yub a sztereotip seg\u00edt\u0151i funkci\u00f3t t\u00f6lti be.<\/p>\n

K\u2019n-yanban a m\u0171v\u00e9szetek, a tudom\u00e1ny \u00e9s a vall\u00e1s egyar\u00e1nt al\u00e1rendel\u0151dtek az \u00e9lvezetszerz\u00e9s mindent leb\u00edr\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9nek, amely az epikureizmus egyfajta \u201eperverzi\u00f3jak\u00e9nt\u201d (Joshi 2014c) hatja \u00e1t a f\u00f6ld alatti n\u00e9p gondolkod\u00e1s\u00e1t. A \u201em\u0171v\u00e9szet \u00e9s az intellektus\u201d egy fejl\u0151d\u00e9s tet\u0151pontj\u00e1t k\u00f6vet\u0151en \u201ef\u00e1sult \u00e9s dekadens lett\u201d: a technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel az organikus eszt\u00e9tika \u00e1tadta hely\u00e9t a geometriai alakzatoknak. Ismert, hogy Lovecraft ellenszenvvel viseltetett a modern m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy az \u0151 munk\u00e1ss\u00e1ga is az elszem\u00e9lytelenedett modern ember szorong\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja \u2013, \u00e9s ez az attit\u0171d A domb<\/em>ban is tetten \u00e9rhet\u0151. Az elbesz\u00e9l\u00e9s sz\u00f6vege alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, a geometriai fordulat nem egyszer\u0171en csak \u00e1tmenetileg megakasztotta a \u201enorm\u00e1lis eszt\u00e9tika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u201d, de tart\u00f3san ki is \u00fcres\u00edtette, ugyanis az azt k\u00f6vet\u0151 alkot\u00e1sokban, noha azok k\u00fcls\u0151leg k\u00f6vett\u00e9k a r\u00e9gi hagyom\u00e1nyokat, \u201ekev\u00e9s m\u00e9lys\u00e9g vagy \u00e9rz\u00e9s lakozott\u201d. A r\u00e9gi megold\u00e1sokhoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s az\u00e9rt k\u00f6vetkezett be, mert ezek a megold\u00e1sok, a let\u0171nt id\u0151szak ut\u00e1nz\u00e1sa k\u00edv\u00e1natosabb \u201eaz \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9lvezet szempontj\u00e1b\u00f3l\u201d.<\/p>\n

A tudom\u00e1ny helyzete hasonl\u00f3: az ismeretszerz\u00e9s nem \u00f6nc\u00e9l\u00fa, hanem a sz\u00f3rakoztat\u00e1s eszk\u00f6ze; Zamacona \u00e9rkez\u00e9s\u00e9nek az\u00e9rt is \u00f6r\u00fclnek meg annyira Tsath lak\u00f3i, mert \u00faj, izgalmas ismereteket hoz a sz\u00e1mukra. Tsath tudom\u00e1nya egykor \u201eelm\u00e9ly\u00fclt volt \u00e9s prec\u00edz\u201d, azonban elj\u00f6tt az id\u0151, amikor az emberek nem akart\u00e1k elm\u00e9j\u00fcket az apr\u00f3l\u00e9kos r\u00e9szismeretekkel terhelni. \u00dajabb kori hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1suk vez\u00e9relve \u201eaz \u00e9rz\u00e9s volt, nem pedig a gondolkod\u00e1s\u201d. Lovecraft a l\u00e9tez\u00e9s eredend\u0151, kozmikus c\u00e9ltalans\u00e1g\u00e1nak z\u0171rzavara k\u00f6zepette a m\u00faltban, a trad\u00edci\u00f3ban tal\u00e1lta meg a fog\u00f3dz\u00f3t (Lovecraft 1968: 356-357), ez\u00e9rt ebb\u0151l a szempontb\u00f3l is figyelmet \u00e9rdemel, hogy a hanyatl\u00f3 K\u2019n-yanban a m\u00falt meg\u0151rz\u00e9se nem b\u00edr \u00e9rt\u00e9kkel \u2013 hab\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi dokumentumaikat \u0151rzik a k\u00f6nyvt\u00e1rak \u2013, azonban a lakoss\u00e1g s\u00f3v\u00e1rog az \u00faj ismeretek ut\u00e1n; ez az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Zamacona kiv\u00e1lts\u00e1gos st\u00e1tuszt nyert, mert el\u0151kel\u0151 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa volt \u00e9s m\u0171velt, enn\u00e9lfogva sok \u00fajdons\u00e1ggal tudta csillap\u00edtani Tsath n\u00e9p\u00e9nek \u00e9lvezeti alap\u00fa tud\u00e1sszomj\u00e1t. Ennek h\u00e1tter\u00e9vel v\u00e1lik \u00e9rthet\u0151v\u00e9, hogy Zamacona agg\u00f3dni kezd, vajon megmarad-e ez a st\u00e1tusza, ha m\u00e1r nincs t\u00f6bb ismeret, amellyel \u00e9lvezetet okozhatna.<\/p>\n

Lovecraft sz\u00e1m\u00e1ra az eszt\u00e9tikai m\u00e9rce kezdetben az antikvit\u00e1s \u00e9s a XVIII. sz\u00e1zadi Anglia volt, ut\u00e1na azonban kis id\u0151re olyan id\u0151szak k\u00f6vetkezett az \u00e9let\u00e9ben, amikor meg\u00e9rintette \u0151t a dekadens gondolkod\u00e1sm\u00f3d; ett\u0151l v\u00e9g\u00fcl a New York-i tart\u00f3zkod\u00e1s idej\u00e9n t\u00e1volodott el, amikor r\u00e1\u00e9bredt, milyen sokat jelentenek sz\u00e1m\u00e1ra a gy\u00f6kerei (Joshi 1999: 43-44). Erre az\u00e9rt \u00e9rdemes r\u00e1mutatni, mert Joshi A domb<\/em> elemz\u00e9se sor\u00e1n Lovecraft olyan megnyilv\u00e1nul\u00e1sait id\u00e9zi, amelyek egyfajta eszt\u00e9tikai \u00e9lvezetet t\u00fckr\u00f6znek az ismeretszerz\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, \u00e9s ez az \u00e1ll\u00e1spont m\u00e9g 1928-ban is megmutatkozik az \u00edr\u00f3n\u00e1l (Lovecraft 1968: 226), ugyanakkor k\u00e9ts\u00e9gtelennek tartja, hogy az \u00e9rett Lovecraft a tud\u00e1st \u00f6nmag\u00e1ban val\u00f3 \u00e9rt\u00e9knek tartotta, vagyis a k\u2019n-yani attit\u0171d nem t\u00fckr\u00f6zi az \u0151 n\u00e9zeteit (Joshi 2014c).<\/p>\n

Lovecraft ateizmusa j\u00f3l ismert, ugyanakkor a vall\u00e1snak azt az er\u00e9ny\u00e9t elismerte, hogy alkalmas a t\u00f6meg\u00f6szt\u00f6n\u00f6k csillap\u00edt\u00e1s\u00e1ra (Lovecraft 1968: 310), tov\u00e1bb\u00e1 a katolicizmusban bizonyos sz\u00e9ps\u00e9get is felfedezett (Lovecraft 1968: 227-228), illetve csak a katolikus \u00e9s az episzkop\u00e1lis vall\u00e1sokat tartotta m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l k\u00f6vet\u00e9sre \u00e9rdemesnek, mert csak ezek gy\u00f6kereznek kell\u0151en m\u00e9lyen a m\u00faltban (Lovecraft 1968: 104). Ez ut\u00f3bbi viszonyul\u00e1ssal anal\u00f3g a tsathb\u00e9lieknek az a gyakorlata, hogy noha a term\u00e9szetfelettiben a lakoss\u00e1g csak csek\u00e9ly h\u00e1nyada hitt, egyfajta \u201eeszt\u00e9tikai \u00e9s \u00e9rzelmi \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9s\u201d el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 vagyis alapvet\u0151en az \u00e9lvezetszerz\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l \u2013 r\u00e9szt vettek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le r\u00edtusokban. A hanyatl\u00e1s egy\u00e9rtelm\u0171 jele, hogy Tsath n\u00e9p\u00e9nek jellemz\u0151 racionalizmusa \u201efanatikus \u00e9s orgiasztikus babonas\u00e1gg\u00e1 korcsosult\u201d. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdemes felh\u00edvni a figyelmet arra, ahogyan Lovecraft a k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l l\u00e1tsz\u00f3lag t\u00e1voli mell\u00e9knevet alkalmazza: a \u201efanatikus\u201d sz\u00f3 a megfontolt, kritikus \u00e9s \u00f6nkritikus gondolkod\u00e1s elvet\u00e9s\u00e9re, a megingathatatlan \u00e9s igazolatlan el\u0151\u00edt\u00e9letekhez val\u00f3 cs\u00f6k\u00f6ny\u00f6s \u00e9s reflekt\u00e1latlan ragaszkod\u00e1sra utal, \u00e9s ez az, ami rendszerint ellent\u00e9tbe \u00e1ll\u00edthat\u00f3 a racion\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1ggal. Csakhogy Tsath babonak\u00f6vet\u00e9s\u00e9t Lovecraft egy\u00fattal \u201eorgiasztikusnak\u201d is nevezi, mintha azt implik\u00e1ln\u00e1, hogy az emberek k\u00e9js\u00f3v\u00e1ran, \u00f6nmagukb\u00f3l kivetk\u0151zve, ext\u00e1zist keresve tobz\u00f3dtak a f\u00e9ktelen, bacchan\u00e1liaszer\u0171 r\u00edtusokon. Dennis Quinn kimer\u00edt\u0151en elemzi, hogy a Cthulhu h\u00edv\u00e1s\u00e1<\/em>ban bemutatott kultusz \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa sok tekintetben visszavezethet\u0151 a R\u00f3mai Birodalom\u00e9rt \u00e9s az antikvit\u00e1s\u00e9rt rajong\u00f3 Lovecraftnak a bacchan\u00e1li\u00e1kr\u00f3l val\u00f3 ismereteire, melyeket r\u00e9szben antik forr\u00e1sokb\u00f3l, r\u00e9szben a bacchan\u00e1li\u00e1k fikci\u00f3s reprezent\u00e1ci\u00f3ib\u00f3l szerzett (Quinn 2011). Lovecraft A domb<\/em>ban csup\u00e1n balj\u00f3s c\u00e9lz\u00e1sokat tesz Tsath kultuszaira, nem mutatja be \u0151ket olyan k\u00f6zelr\u0151l, mint a Cthulhu h\u00edv\u00e1s\u00e1<\/em>ban, azonban tekintettel arra, hogy a k\u00e9s\u0151bb \u00edrt elbesz\u00e9l\u00e9s Tuluja k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an az 1926-os novell\u00e1ban bemutatkozott sz\u00f6rnyisten, alappal lehet k\u00f6vetkeztetni az orgiasztikus r\u00edtusok \u00e1thall\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n

Lovecraft \u201eegyfajta kommunisztikus vagy f\u00e9lanarchikus\u201d \u00e1llamk\u00e9nt jellemzi Tsathot, amelyben az er\u0151forr\u00e1sokat bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig egyenl\u0151en osztj\u00e1k sz\u00e9t a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben, \u00edgy \u201e[a] szeg\u00e9nys\u00e9g ismeretlen volt\u201d, a b\u00e9rmunka nem l\u00e9tezett, mind\u00f6ssze egyes \u201eadminisztrat\u00edv\u201d k\u00f6telezetts\u00e9gek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t r\u00f3tt\u00e1k ki sorsol\u00e1sos \u00e9s r\u00e1termetts\u00e9gi alapon. A nagy egyes\u00edt\u00e9s el\u0151tt a k\u2019n-yaniak egy csoportja, Tsath n\u00e9pe mag\u00e1hoz ragadta a hatalmat, ezzel egy\u00fctt leig\u00e1zott minden m\u00e1s csoportot \u00e9s fajt, ide\u00e9rtve. Az uralom k\u00f6ny\u00f6rtelennek bizonyult, mert a megh\u00f3d\u00edtottakat nem egyszer\u0171en rabszolgasorba tasz\u00edtott\u00e1k, de k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le torzsz\u00fcl\u00f6tteket is kiteny\u00e9sztettek bel\u0151l\u00fck. Ennek a gyakorlatnak nemcsak az idegen fajok \u2013 ide\u00e9rtve a K\u2019n-yan alatt h\u00faz\u00f3d\u00f3, \u201ev\u00f6r\u00f6s f\u00e9ny\u0171\u201d vil\u00e1g, Yoth lak\u00f3it \u2013 estek \u00e1ldozatul, de \u201eTsath uralkod\u00f3 faj\u00e1nak term\u00e9szetes m\u00f3don alacsonyabb rend\u0171\u201d tagjai is.<\/p>\n

Lovecraft politikai n\u00e9zeteit elemezve Joshi meg\u00e1llap\u00edtja, hogy annak egyik \u00e1lland\u00f3 eleme volt \u2013 ha r\u00e9szleteiben m\u00f3dosult is az id\u0151k folyam\u00e1n \u2013 az oligarchia melletti ki\u00e1ll\u00e1s (Joshi 2014d). Az \u00edr\u00f3 fiatalabb kor\u00e1ban a kevesek uralm\u00e1nak meglehet\u0151sen sz\u00e9ls\u0151s\u00e9g v\u00e1ltozat\u00e1t vallotta, eszerint a nagy hat\u00e1s\u00fa egy\u00e9ni v\u00edvm\u00e1nyok el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben agg\u00e1lytalanul fel\u00e1ldozhat\u00f3 a k\u00f6zn\u00e9p. Ezt \u2013 \u00e9szleli Joshi \u2013 a \u201efasiszta\u201d korm\u00e1nyzattal val\u00f3 szimp\u00e1tia v\u00e1ltotta fel, mely azonban nem a l\u00e9tez\u0151 fasiszta korm\u00e1nyzatokkal val\u00f3 azonosul\u00e1st jelentette, hanem a sz\u0171k k\u00f6r\u0171, m\u0171velt embercsoportok uralm\u00e1t (Lovecraft 2006a: 93). Az arisztokratal\u00e9t Lovecraft sz\u00e1m\u00e1ra bels\u0151 \u2013 jellembeli \u00e9s m\u0171velts\u00e9gi \u2013 min\u0151s\u00e9get jel\u00f6l, \u00e9s az ilyen vezet\u0151i r\u00e9teg ir\u00e1nti ig\u00e9nye akkor sem lohadt le, amikor m\u00e1r a szocialista t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s mellett t\u00f6rt l\u00e1ndzs\u00e1t, mi t\u00f6bb, k\u00e9s\u0151bb \u00fagy m\u00f3dos\u00edtotta n\u00e9zeteit, hogy amit \u0151 helyesel, az val\u00f3j\u00e1ban a kiv\u00e1l\u00f3ak uralma, ez pedig nemcsak az arisztokr\u00e1cia, de a szocializmus keretei k\u00f6z\u00f6tt is megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 (Lovecraft 1976a: 321; Joshi 1999: 40). Tsath \u00e1llamszervezete mintha Lovecraft sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebb oligarchiakoncepci\u00f3j\u00e1t val\u00f3s\u00edtotta volna meg, amennyiben az uralkod\u00f3 faj kegyetlen\u00fcl elb\u00e1nt minden leig\u00e1zottal. Mindemellett az arisztokr\u00e1ci\u00e1nak is l\u00e9tezhet elfajzott v\u00e1ltozata, \u00e9s Lovecraft a saj\u00e1t kor\u00e1t ennek megnyilv\u00e1nul\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte: a g\u00e9pes\u00edtett, az egy\u00e9nt sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151 tulajdons\u00e1gok \u00f6sszess\u00e9gek\u00e9nt felfog\u00f3 korszak arisztokrat\u00e1i az \u00f3ri\u00e1sv\u00e1llalatok vezet\u0151i, akiknek uralma alatt a tradicion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara megsz\u0171nik (Lovecraft 1971: 33).<\/p>\n

K\u2019n-yan f\u00f6ld alatti vil\u00e1g\u00e1nak t\u00e1rsadalm\u00e1ban tetten \u00e9rhet\u0151 egy tov\u00e1bbi gondolat, amely szint\u00e9n tart\u00f3s eleme volt Lovecraft vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek, ez pedig a faji fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g eszm\u00e9je. K\u2019n-yanban az uralkod\u00f3 faj term\u00e9szetes \u00faton szelekt\u00e1l\u00f3dott ki \u00e9s bizonyult magasabb rend\u0171nek a t\u00f6bbin\u00e9l, ami mintegy feljogos\u00edtotta arra, hogy az ut\u00f3bbiakat marad\u00e9ktalanul leig\u00e1zza \u00e9s munkaer\u0151k\u00e9nt, illetve eles\u00e9gk\u00e9nt hasznos\u00edtsa. Az uralkod\u00f3 faj kiemel\u00e9se mellett \u00e9rdemes r\u00e1mutatni arra is, hogy a gyaa-yoth<\/em>ok \u201elapos orr\u00fa, duzzadt ajk\u00fa\u201d arca, amelyb\u0151l \u201eelt\u00e9veszthetetlen\u00fcl emberi vagy emberszab\u00e1s\u00fa\u201d v\u00e9rvonalukra k\u00f6vetkeztetni lehetett, mintha negroid arcszerkezetet t\u00fckr\u00f6zne.<\/p>\n

A protagonista jellemrajza<\/h4>\n

Lovecraftr\u00f3l id\u0151nk\u00e9nt elhangzik, hogy m\u0171veiben nincsenek val\u00f3di jellemek, egy\u00e9nis\u00e9gek. Ezt a t\u00e9nyt annak ellen\u00e9re is neh\u00e9z vitatni, hogy k\u00e9rd\u00e9ses, mennyiben c\u00e9lszer\u0171 hibak\u00e9nt felr\u00f3ni annak a szerz\u0151nek, aki t\u00f6bb alkalommal is egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette, hogy az egy\u00e9ni sorsok \u0151t nem inspir\u00e1lj\u00e1k az \u00edr\u00e1sban (Lovecraft 1976a: 19; Lovecraft 2006b: 53; Joshi 2003: 207-208). Mindazon\u00e1ltal A domb<\/em> Lovecraft azon \u00edr\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozik, amelyek protagonist\u00e1ja rendelkezik bizonyos saj\u00e1tos jellemvon\u00e1sokkal, igaz, ezek a tulajdons\u00e1gok a karakter korszak\u00e1nak \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1nak az egy\u00e9n szintj\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sai. A sz\u00e9les olvasotts\u00e1g\u00fa Lovecraft t\u00f6m\u00f6ren, de \u00e9rz\u00e9kletesen eleven\u00edti fel azt az id\u0151t, amikor Nyugat-Eur\u00f3pa vezet\u0151 hatalmai a felfedez\u00e9s, a h\u00f3d\u00edt\u00e1s \u00e9s a kincsvad\u00e1szat l\u00e1z\u00e1ban \u00e9gtek, a K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s D\u00e9l-Amerik\u00e1t gyarmatos\u00edt\u00f3 spanyolok k\u00f6r\u00e9ben pedig k\u00f6zsz\u00e1jon forogtak a mes\u00e9s aranyv\u00e1rosokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 legend\u00e1k. Ennek a kornak a gyermeke a m\u00e1r ifj\u00fakor\u00e1ban is \u201erakonc\u00e1tlan\u201d Zamacona, aki olyan nemzets\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmazott, \u201eamely szemben\u00e9zett az ismeretlennel \u00e9s l\u00e9trehozta a f\u00e9l \u00fajvil\u00e1gi civiliz\u00e1ci\u00f3t\u201d, \u00e9s akinek kalandv\u00e1gy\u00e1t \u00e9s vakmer\u0151s\u00e9g\u00e9t Lovecraft t\u00f6bb \u00edzben is kiemeli. Oakes megjegyzi tov\u00e1bb\u00e1, hogy a tulajdonk\u00e9ppeni cselekm\u00e9nynek a XVI. sz\u00e1zadi gyarmatos\u00edt\u00e1sok kor\u00e1ba helyez\u00e9se az\u00e9rt is jelent\u0151s, mert a f\u0151h\u0151s abban a hitben \u00e9lt, hogy a sz\u00f3besz\u00e9dek aranyv\u00e1rosai val\u00f3ban<\/em> l\u00e9teznek, ez\u00e9rt nem lep\u0151d\u00f6tt, nem lep\u0151dhetett meg \u00fagy, ahogyan a racion\u00e1lis XIX-XX. sz\u00e1zadban sz\u00fcletett \u00e9s nevelkedett narr\u00e1tor (Oakes 2000: 43). Ezt Lovecraft maga is meger\u0151s\u00edti, amikor arra utal, hogy Zamacona nehezen fogta fel \u00e9s l\u00e1tta \u00e1t az \u00f6v\u00e9t\u0151l oly gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151 kult\u00far\u00e1t: \u201eZamacon\u00e1nak nehez\u00e9re esett olyan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket le\u00edrnia, amelyek ennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek mindatt\u00f3l, amit kor\u00e1bban tudott; \u00e9s k\u00e9zirat\u00e1nak sz\u00f6vege ezen a ponton szokatlanul zavarosnak bizonyult\u201d.<\/p>\n

Enn\u00e9l is \u00e9rdekesebb azonban Zamacona er\u0151s katolicizmusa, amely olykor megmosolyogtat\u00f3 form\u00e1ban nyilv\u00e1nul meg, azonban \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben hihet\u0151 k\u00e9pet ad Zamacona viselked\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl egy olyan n\u00e9pr\u0151l, amely az egyh\u00e1zzal val\u00f3 szoros \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben val\u00f3ban kiemelt c\u00e9lk\u00e9nt tekintett az idegen n\u00e9pek megt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s amelynek a kereszt\u00e9nys\u00e9gt\u0151l idegen kult\u00far\u00e1kkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa a feljegyz\u00e9sek tan\u00fas\u00e1ga szerint olykor tragikus k\u00f6vetkezm\u00e9nyekhez vezetett. Zamacona viselked\u00e9se t\u00fckr\u00f6zi a t\u00e9r\u00edt\u0151 vall\u00e1sok terjeszked\u0151-h\u00f3d\u00edt\u00f3 jelleg\u00e9t, erre utal, hogy megpr\u00f3b\u00e1lkozott \u2013 csak felt\u00e9telezhet\u0151, igaz, alappal, hogy k\u00e9tes eredm\u00e9nnyel \u2013 a tsathb\u00e9liek megt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9vel: \u201eegyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy megpr\u00f3b\u00e1lja az embereket \u00e1tt\u00e9r\u00edteni a Fesz\u00fclet hit\u00e9re\u201d. Ezt az utal\u00e1st lesz\u00e1m\u00edtva azonban az figyelhet\u0151 meg, hogy A domb<\/em>ban a katolicizmus szerepe vissz\u00e1j\u00e1ra fordul, \u00e9s ahelyett, hogy terjeszkedne, mened\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1l Zamacona sz\u00e1m\u00e1ra az idegen \u00e9s a kereszt\u00e9ny j\u00e1mbors\u00e1got h\u00edrb\u0151l sem ismer\u0151 vil\u00e1gban. Ezt fejezik ki azok a nem minden ir\u00f3ni\u00e1t\u00f3l mentes megjegyz\u00e9sek, amelyek arra ir\u00e1nyulnak, hogy a spanyol protagonista nagy buzgalommal morzsolgatta r\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r\u00e9t, illetve csak azokon a szertart\u00e1sokon vett r\u00e9szt, \u201eamelyeket t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l saj\u00e1t hite kiforgat\u00e1s\u00e1nak v\u00e9lt\u201d. K\u2019n-yan k\u00e9sei t\u00f6rt\u00e9nelme, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az amfite\u00e1trumokra \u00e9s az azokban zajl\u00f3 sz\u00f6rny\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gokra, valamint \u2013 ahogy az fentebb eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fclt \u2013 az orgi\u00e1kra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 utal\u00e1sok Lovecraftnak a R\u00f3mai Birodalomr\u00f3l val\u00f3 ismereteinek hat\u00e1s\u00e1t sejtetik; tov\u00e1bbi p\u00e1rhuzam lehet, hogy a m\u00e9lyen katolikus Zamacona bizonyos fokig \u2013 mert t\u00e9ny, hogy \u00fcld\u00f6ztet\u00e9st nem kellett elszenvednie a vall\u00e1sa miatt \u2013 hasonl\u00f3an \u00e9rezhette mag\u00e1t, mint a korai kereszt\u00e9nyek a pog\u00e1ny R\u00f3m\u00e1ban. Mindezek a fordulatok egyszerre t\u00e1rj\u00e1k az olvas\u00f3 el\u00e9 egy ember szem\u00e9lyes v\u00edv\u00f3d\u00e1sait, valamint egy korszak \u00e9s kult\u00fara szellem\u00e9t.<\/p>\n

Zamacona hite helyenk\u00e9nt a f\u00e9lelemforr\u00e1s elkend\u0151z\u00e9s\u00e9t \u00e9s ez\u00e1ltal a fesz\u00fclts\u00e9g felkelt\u00e9s\u00e9t is szolg\u00e1lja. Lovecraft a sz\u00f6vegben t\u00f6bb helyen utal arra, hogy a spanyolt a vall\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 \u00f3dzkod\u00e1s megakad\u00e1lyozta abban, hogy bizonyos dolgokat, esem\u00e9nyeket ny\u00edltan le\u00edrjon. E \u201emegh\u00f6kkent \u00e9s j\u00e1mbor\u201d t\u00e9tov\u00e1z\u00e1s\u00e1nak els\u0151 jel\u00e9t az aranyszent\u00e9ly el\u00e9 \u00e9rve adja, amelynek domborm\u0171vein visszatetsz\u0151 \u201et\u00e1jakat \u00e9s l\u00e9nyeket, t\u00e1rgyakat \u00e9s cerem\u00f3ni\u00e1kat\u201d l\u00e1t. A narr\u00e1tor e ponton \u2013 szinte k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl Lovecraft sz\u00f3cs\u00f6vek\u00e9nt \u2013 ki is fejezi sajn\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t, ami\u00e9rt \u201ea renesz\u00e1nsz Spanyolorsz\u00e1g katolikus hev\u00fclete oly marad\u00e9ktalanul \u00e1tj\u00e1rta [Zamacona] gondolkod\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e9rz\u00e9seit\u201d. K\u00e9s\u0151bb Zamacona hasonl\u00f3k\u00e9pp vonakodik le\u00edrni a Tulu \u00e9s Yig kultuszaihoz kapcsol\u00f3d\u00f3 r\u00edtusokat \u00e9s \u00e1ldozatokat, szabad teret hagyva az olvas\u00f3i spekul\u00e1ci\u00f3knak.<\/p>\n

Mindeddig Zamacona olyan szem\u00e9lyis\u00e9gjegyeir\u0151l esett sz\u00f3, amelyekben \u2013 mint arr\u00f3l a sz\u00f6veg ny\u00edltan eml\u00edt\u00e9st tesz \u2013 kor\u00e1nak szellemis\u00e9ge manifeszt\u00e1l\u00f3dott. Akad azonban egy mozzanat, amelyben a f\u0151szerepl\u0151 olyan tulajdons\u00e1ga mutatkozik meg, amely elvonatkoztathat\u00f3 kultur\u00e1lis k\u00f6zeg\u00e9t\u0151l. Zamacona kalandor lelk\u00fclet\u0171 ember, aki nem f\u00e9l s\u00falyos d\u00f6nt\u00e9seket hozni. Ilyen s\u00falyos d\u00f6nt\u00e9s lehet, ha a helyzet megk\u00f6veteli, m\u00e1sok manipul\u00e1l\u00e1sa, \u00e9s pontosan ez t\u00f6rt\u00e9nik akkor, amikor Zamacona \u201e\u00f3ri\u00e1si befoly\u00e1sra\u201d tesz szert T\u2019la-yub f\u00f6l\u00f6tt, majd v\u00e9g\u00fcl r\u00e1b\u00edrja a nemesasszonyt arra, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00e9re legyen a sz\u00f6k\u00e9sben. Ebben term\u00e9szetesen az \u00f6n\u00f6s \u00e9rdek vez\u00e9rli, hiszen b\u00e1r meg\u00edg\u00e9ri a n\u0151nek, hogy vele tarthat, a terve az, hogy a felsz\u00ednre jut\u00e1st k\u00f6vet\u0151en megszabadul t\u0151le \u00e9s az indi\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt hagyja, j\u00f3llehet \u201etal\u00e1n\u201d enged sz\u00e1m\u00e1ra r\u00e9szesed\u00e9st a K\u2019n-yanb\u00f3l elhozott aranyb\u00f3l. Ez a hideg \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s az olvas\u00f3 \u00e9s a f\u0151h\u0151s sz\u00e1m\u00e1ra egyar\u00e1nt meglep\u0151 m\u00f3don megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik egy pillanatra: Zamacona \u201enem csek\u00e9ly sajg\u00f3 b\u00e1nattal\u201d fogadja T\u2019la-yub sz\u00f6rny\u0171 v\u00e9gzet\u00e9nek h\u00edr\u00e9t, erre a b\u00e1natra pedig \u201ealigha volt felk\u00e9sz\u00fclve\u201d. Ez a fut\u00f3 mozzanat Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak egy szokatlanul \u201eemberk\u00f6zeli\u201d jelenete, m\u00e9g ha Zamacona reakci\u00f3ja nem is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z bizonyos fok\u00fa k\u00e9pmutat\u00e1st, hiszen \u0151 volt az, aki r\u00e1b\u00edrta a n\u0151t a szab\u00e1lyszeg\u00e9sre. T\u2019la-yubbal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben megjegyezhet\u0151 tov\u00e1bb\u00e1, hogy meglehet\u0151sen er\u0151s ir\u00f3nia figyelhet\u0151 meg abban a sorsban, amit Zamacona sz\u00e1nt neki. T\u2019la-yub egykor kiv\u00e1lts\u00e1gos, \u00e1m a t\u00e1rsadalmi rangl\u00e9tr\u00e1n fokozatosan egyre lejjebb cs\u00fasz\u00f3 nemesi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik. Zamacona a s\u00edks\u00e1gi indi\u00e1noknak sz\u00e1nja T\u2019la-yubot, akiket a sz\u00f6veg egy helyen \u201etudatlannak\u201d nevez, \u00e9s akik ilyenform\u00e1n \u2013 civiliz\u00e1latlans\u00e1guk \u00e9s korl\u00e1tozott tud\u00e1suk miatt \u2013 a leghaszn\u00e1lhatatlanabb inform\u00e1ci\u00f3forr\u00e1snak bizonyultak K\u2019n-yan n\u00e9pe szem\u00e9ben. T\u2019la-yub ennek f\u00e9ny\u00e9ben a sikeres sz\u00f6k\u00e9s eset\u00e9n legfeljebb a \u201erangveszt\u00e9st\u201d folytathatta volna a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1gban.<\/p>\n

A humor el\u0151fordul\u00e1sai<\/h4>\n

Zamacona katolikuss\u00e1g\u00e1nak fentebb bemutatott \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa m\u00e1r tartalmazott n\u00e9h\u00e1ny olyan von\u00e1st, amely ironikusnak vagy szatirikusnak tekinthet\u0151, tov\u00e1bb\u00e1 maga a narr\u00e1tor is utal arra, hogy a k\u00e9ziratban felsejlett a \u201et\u00e1rsadalmi szat\u00edra\u201d, ez\u00e9rt \u00e9rdemes kit\u00e9rni a humor elemeinek lehets\u00e9ges jelenl\u00e9t\u00e9re A domb<\/em>ban. Lovecraft, noha az \u0151t ismer\u0151k egybehangz\u00f3an \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy szellemes ember volt, ezt a tulajdons\u00e1g\u00e1t ritk\u00e1n sz\u0151tte bele fikci\u00f3s alkot\u00e1saiba, \u00e9s levelez\u00e9s\u00e9ben, valamint a N\u00e9h\u00e1ny megjegyz\u00e9s a csillagk\u00f6zi t\u00f6rt\u00e9netekr\u0151l<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben is explicit m\u00f3don hitet tett amellett, hogy a r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netben a humornak nincs keresnival\u00f3ja (Lovecraft 1976b: 83; Lovecraft 2004: 181). Mindezek mellett Joshi arra a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutott, hogy a nyilv\u00e1nval\u00f3an humoros \u00edr\u00e1sokon t\u00fal \u2013 amelyek nem r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netek \u2013 is megfigyelhet\u0151, igaz, sz\u00f3rv\u00e1nyosan, a humor jelenl\u00e9te Lovecraft m\u0171veiben. Joshi szerint a humornak jellemz\u0151en h\u00e1rom form\u00e1ja mutatkozik meg Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban: a sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kok, a \u201ebels\u0151\u201d \u2013 \u00edr\u00f3i bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9nek sz\u00e1nt \u2013 po\u00e9nok, valamint a cinikus-szatirikus g\u00fany (Joshi 2014e), \u00e9s A domb<\/em> sz\u00f6veg\u00e9ben az els\u0151, valamint a harmadik kateg\u00f3ri\u00e1t \u00e9szlelte. A sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6r\u00e9ben Joshi azt emeli ki, hogy amikor a sz\u00f6veg utal arra, hogy Heaton, a dombn\u00e1l elt\u0171ntek egyike \u201em\u00e9ly\u00e9re hatol a rejt\u00e9lynek\u201d (get to the bottom of the mystery<\/em>), a humor forr\u00e1sa az, hogy idi\u00f3m\u00e1t sz\u00f3 szerint kell venni (mert az illet\u0151 fizikailag a f\u00f6ld m\u00e9ly\u00e9re megy); hasonl\u00f3k\u00e9ppen sz\u00f3 szerint \u00e9rt\u00e9kelend\u0151 az \u201eelveszett szerz\u0151\u201d (vanished writer<\/em>) kifejez\u00e9s, elv\u00e9gre Zamacona val\u00f3ban \u201eelt\u0171nt\u201d, mert \u2013 \u00edrja Joshi \u2013 dematerializ\u00e1lt\u00e1k. Joshi a szat\u00edra kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolja Zamacona buzg\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seit a tsathb\u00e9liek kereszt\u00e9ny hitre val\u00f3 megt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ugyancsak szat\u00edr\u00e1nak tekinti azt a mozzanatot, hogy vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3i t\u00edz rabszolg\u00e1t bocs\u00e1tottak Zamacona rendelkez\u00e9s\u00e9re, akiknek feladata volt \u201emeg\u00f3vni \u0151t a k\u00f6zutakon a tolvajokt\u00f3l, a szadist\u00e1kt\u00f3l \u00e9s a vall\u00e1sos k\u00e9j\u0151r\u00fcltekt\u0151l\u201d. Joshi nem r\u00e9szletezi, hogy \u00f6nmag\u00e1ban ez a mozzanat mi\u00e9rt tekinthet\u0151 szatirikus elemnek; felt\u00e9telezhet\u0151en eleve azt az \u00e1llapotot \u00e9rt\u00e9kelte humorosnak, hogy ilyen vesz\u00e9lyek leselkednek az emberre, \u00e9s minden bizonnyal a \u201evall\u00e1sos k\u00e9j\u0151r\u00fcltek\u201d (religious orgiasts<\/em>) a legink\u00e1bb relev\u00e1nsak ebb\u0151l a szempontb\u00f3l. Mindenesetre Joshi szerint ennek a fordulatnak a humoros tartalm\u00e1t fokozza az az el\u0151feltev\u00e9s, hogy az ilyesfajta vesz\u00e9llyel nagyon is re\u00e1lisan kell sz\u00e1molni Tsathban, melynek lakoss\u00e1ga b\u00e1rmire k\u00e9pes az \u00faj \u00e9lvezetek\u00e9rt.<\/p>\n

Mindenk\u00e9ppen indokolt a humor megjelen\u00e9si form\u00e1inak vizsg\u00e1lata egy olyan elbesz\u00e9l\u00e9sben, amelynek sz\u00f6vege potenci\u00e1lis szat\u00edrak\u00e9nt utal \u00f6nmag\u00e1ra. Ugyanakkor A domb<\/em> elemz\u00e9sekor Joshi megl\u00e1t\u00e1sain\u00e1l tov\u00e1bb, illetve m\u00e9lyebbre is lehet menni. \u00cdgy a sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6r\u00e9ben eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel Gll\u2019-Hthaa-Ynn, a Zamacon\u00e1val el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkoz\u00f3 csoport vezet\u0151j\u00e9nek neve, amelyr\u0151l nem elk\u00e9pzelhetetlen, hogy a pulpt\u00f6rt\u00e9netekben szerepl\u0151, idegenk\u00e9nt l\u00e1ttatni k\u00edv\u00e1nt nevek par\u00f3di\u00e1ja.<\/p>\n

A domb<\/em> egyik jelenet\u00e9nek ironikus potenci\u00e1lja Lovecraft kozmicizmus\u00e1nak f\u00e9ny\u00e9ben \u00e9rt\u00e9kelve mutatkozik meg. Mint k\u00f6zismert, a lovecrafti iszonyat l\u00e9nyege az a felismer\u00e9s, hogy az emberis\u00e9g csup\u00e1n jelent\u00e9ktelen porszem a k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s vil\u00e1gegyetemben. Ugyan ez a kozmikus vet\u00fclet A domb<\/em>ban csak nyomokban \u00e9szlelhet\u0151, egy ponton m\u00e9gis kifejez\u00e9sre jut valami hasonl\u00f3. Amikor K\u2019n-yanba \u00e9rve Zamacona bel\u00e9p a templomba \u00e9s ott sz\u00e9tn\u00e9z, t\u00e1tva marad a sz\u00e1ja, mert j\u00f3form\u00e1n minden \u201esz\u00edntiszta \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl t\u00f6m\u00f6r aranyb\u00f3l\u201d van, \u00e9s a sz\u00f6veg itt egy\u00e9rtelm\u0171s\u00edti, amit Zamacona id\u0151ben k\u00e9s\u0151bb tud meg, hogy az arany \u201ea legk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesebb \u00e9p\u00edtkez\u00e9si f\u00e9m\u201d. Ez a mozzanat t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s fricska. Zamacona megtal\u00e1lta, amir\u0151l minden konkviszt\u00e1dor \u00e1br\u00e1ndozott, \u00e1m ezzel egy\u00fctt meginog az arany st\u00e1tusza, hiszen ami az embereknek kincs \u00e9s a hatalom z\u00e1loga, az K\u2019n-yanban m\u00e9g \u00e9p\u00edt\u0151anyagnak is a \u201elegk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesebb\u201d, mint amilyen a felsz\u00edni embereknek a k\u0151 lehetett. A konkviszt\u00e1dorok nagy \u00e1lma \u00edgy nevets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lik. Mindezzel egy\u00fctt az eg\u00e9sz emberis\u00e9g is g\u00fany t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, hiszen az arany mint az emberi gazdags\u00e1g legf\u0151bb kifejez\u0151je puszta \u201ekacatnak\u201d t\u0171nik.<\/p>\n

A vall\u00e1sokkal \u00e9s a term\u00e9szetfelettivel szemben vil\u00e1g\u00e9let\u00e9ben szkeptikus Lovecraft k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl mar\u00f3an ironikus helyzetbe hozta Zamacon\u00e1t. Joshi Zamacona t\u00e9r\u00edt\u00e9si k\u00eds\u00e9rleteit emeli ki e vonatkoz\u00e1sban, ami abb\u00f3l a szempontb\u00f3l n\u00e9melyest \u00e1rnyal\u00e1sra szorul, hogy Lovecraft tal\u00e1n nem t\u00falzott olyan nagyon<\/em>, hiszen a spanyolok val\u00f3ban t\u00f6rekedtek hit\u00fck terjeszt\u00e9s\u00e9re; az ir\u00f3nia forr\u00e1sa az, hogy K\u2019n-yanban nincs m\u00f6g\u00f6tte sem hadsereg, sem technikai f\u00f6l\u00e9ny, amely a megt\u00e9r\u00e9seket szavatolhatn\u00e1. Zamacona e helyzet\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sekor utalni kell tov\u00e1bb\u00e1 a fentebb m\u00e1r eml\u00edtett r\u00f3mai hat\u00e1sokra. Lovecraft sz\u00e1m\u00e1ra az erk\u00f6lcsi roml\u00e1s ter\u00e9n mint\u00e1ul szolg\u00e1lhatott a R\u00f3mai Birodalom t\u00f6rt\u00e9nelme is \u2013 az orgiasztikus szertart\u00e1sokra val\u00f3 utal\u00e1s \u00e9rvet jelenthet a bacchan\u00e1li\u00e1k anal\u00f3gi\u00e1ja mellett \u2013, \u00e9s k\u00f6zismert az a narrat\u00edva, hogy a birodalom erk\u00f6lcsei a k\u00e9s\u0151 cs\u00e1sz\u00e1rkor \u00e9vei alatt meginogtak. A kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban fontos mozzanat, hogy egyfajta erk\u00f6lcsi ir\u00e1nyt\u0171k\u00e9nt jelent meg az erk\u00f6lcstelen vagy pog\u00e1ny R\u00f3mai Birodalomban, \u00e9s erk\u00f6lcsi igazs\u00e1ga miatt m\u00e9g a kereszt\u00e9ny\u00fcld\u00f6z\u00e9sek sem akad\u00e1lyozhatt\u00e1k meg a terjed\u00e9s\u00e9t. K\u2019n-yan erk\u00f6lcsi romlotts\u00e1g\u00e1nak a k\u00e9s\u0151 cs\u00e1sz\u00e1rkor \u00e1llapot\u00e1val val\u00f3 p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edt\u00e1sa lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt egy tov\u00e1bbi ironikus \u00e9rtelmez\u00e9sre: a korai kereszt\u00e9nyek kisebbs\u00e9gk\u00e9nt jelentek meg R\u00f3m\u00e1ban, majd v\u00e9g\u00fcl \u2013 mintegy hit\u00fck erk\u00f6lcsi igazol\u00e1sak\u00e9nt \u2013 az \u0151 vall\u00e1suk v\u00e1lt domin\u00e1nss\u00e1 a birodalomban, k\u00e9s\u0151bb pedig az eg\u00e9sz nyugati kult\u00far\u00e1ban. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl ironikus az, ahogyan a hitbuzg\u00f3 Zamacona \u00e1tt\u00f6rhetetlen falakba \u00fctk\u00f6zik t\u00e9r\u00edt\u00e9sei sor\u00e1n: a hanyatl\u00f3 K\u2019n-yan nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel nem ig\u00e9nyel semmilyen erk\u00f6lcsi ir\u00e1nyt\u0171t vagy t\u00e1mpontot.<\/p>\n

A fentiek mellett \u00e9rdemes kit\u00e9rni a tolerancia jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re K\u2019n-yan t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, ugyanis ezt megfigyelve levonhat\u00f3k bizonyos ironikus implik\u00e1ci\u00f3kat sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9sek. A domb<\/em> sz\u00f6veg\u00e9ben k\u00e9t alkalommal jelenik meg a \u201etolerancia\u201d sz\u00f3, \u00e9s ebb\u0151l a k\u00e9t megjelen\u00e9sb\u0151l felem\u00e1s szerep olvashat\u00f3 ki. K\u2019n-yan t\u00e1rsadalm\u00e1t \u201ee\u00f3nokig tart\u00f3 tolerancia\u201d jellemezte, ez a tolerancia pedig az \u00e9lvhajh\u00e1szat k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3djainak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elt\u0171r\u00e9s\u00e9t jelentette: a sz\u00f6veg tan\u00fas\u00e1ga alapj\u00e1n ebb\u0151l a toleranci\u00e1b\u00f3l fakadt, hogy csup\u00e1n bizonyos szok\u00e1sok betart\u00e1s\u00e1t v\u00e1rt\u00e1k el egym\u00e1st\u00f3l, melynek c\u00e9lja a gy\u00f6ny\u00f6rszerz\u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos h\u00e1bor\u00edtatlans\u00e1ga. Ez a tolerancia azonban \u201eaz \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s az elvek minden ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t els\u00f6p\u00f6rte\u201d, k\u00e9s\u0151bb pedig \u201eegyenes \u00fctemben f\u00e9ktelen gy\u0171l\u00f6lethull\u00e1mok sorozat\u00e1v\u00e1 romlott le, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g ir\u00e1nt\u201d. \u00dagy t\u0171nik, hogy az \u00e9lvhajh\u00e1szat k\u00f6r\u00e9 rendez\u0151d\u0151 tolerancia, amely megk\u00f6vetelte a laza szok\u00e1sok betart\u00e1s\u00e1t, a t\u00e1rsadalmi koh\u00e9zi\u00f3 utols\u00f3 forr\u00e1sa volt, azonban v\u00e9gs\u0151 soron kih\u00fazta a talajt minden erk\u00f6lcs \u2013 \u00edgy maga az ingatag tolerancia \u2013 al\u00f3l is, ez pedig paranoid frusztr\u00e1ci\u00f3t eredm\u00e9nyezett. M\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban abszurd, hogy Tsath lak\u00f3i olyan vil\u00e1gt\u00f3l rettegnek, \u201eamelyr\u0151l a tud\u00f3sok oly sokat tanultak\u201d Zamacona r\u00e9v\u00e9n, hiszen megd\u0151l az a t\u00e9tel, hogy amit az ember megismer, att\u00f3l kev\u00e9sb\u00e9 f\u00e9l \u2013 ezt fokozza, hogy Zamacona ismeretei annak ellen\u00e9re fokozz\u00e1k a retteg\u00e9st, hogy a sz\u00f6vegb\u0151l nyilv\u00e1nval\u00f3an kider\u00fcl: K\u2019n-yan technol\u00f3gi\u00e1ja a hanyatl\u00e1s ellen\u00e9re is \u00f3ri\u00e1si f\u00f6l\u00e9nyben van a felsz\u00edni emberek tud\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest. Azonban m\u00e9lyen cinikus ir\u00f3nia sejlik ki abb\u00f3l a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyb\u0151l is, hogy a k\u2019n-yaniak racionalizmusa \u201efanatikus\u201d babonahitt\u00e9 z\u00fcllik: Zamacona a XVI. sz\u00e1zadi Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l val\u00f3, az inkviz\u00edci\u00f3 haz\u00e1j\u00e1b\u00f3l, amelyr\u0151l \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t az a k\u00e9p \u00e9lt a k\u00f6ztudatban, hogy a parttalan vall\u00e1si fanatizmus \u00e9s elnyom\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nye. \u00c9letszer\u0171 felt\u00e9telezni, hogy Lovecraft is hasonl\u00f3an les\u00fajt\u00f3 \u2013 j\u00f3llehet napjaink tudom\u00e1nyos konszenzusa \u00e1ltal elvetett (Rawlings 2006: 2) \u2013 k\u00e9pet alkotott az inkviz\u00edci\u00f3r\u00f3l, illetve a spanyol katolicizmusr\u00f3l. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben pedig ironikus fordulatk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, hogy Zamacona, egy vall\u00e1si fanatikus kult\u00fara sz\u00fcl\u00f6tte olyan k\u00f6zegbe ker\u00fclt, amelyben \u00e9pp teret nyer a babon\u00e1s fanatizmus.<\/p>\n

Joshi a \u201ekeser\u0171, \u00f6r\u00f6mtelen szat\u00edra \u00e9s cinizmus\u201d (bitter, mirthless satire and cynicism<\/em>) kifejez\u00e9ssel illeti Lovecraft pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak szatirikus elemeit, \u00e9s azokat t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt Lovecraft kozmicizmus\u00e1ra, illetve r\u00e9szben a t\u00f6megek k\u00e9pzeletszeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9r\u0151l alkotott leereszked\u0151 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re vezette vissza (Joshi 2014e). Az elbesz\u00e9l\u00e9s z\u00e1r\u00e1sa ezen t\u00falmegy, \u00e9s sokkal ink\u00e1bb groteszkk\u00e9nt jellemezhet\u0151, ennek al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1hoz azonban mindenekel\u0151tt tiszt\u00e1zni kell, mi t\u00f6rt\u00e9nik pontosan A domb<\/em> v\u00e9g\u00e9n, ugyanis bizonyos ellentmond\u00e1s rajzol\u00f3dik ki a Lovecraft \u00e1ltal le\u00edrtakb\u00f3l. A t\u00f6rt\u00e9net azzal z\u00e1r\u00f3dik, hogy a narr\u00e1tor a dombtet\u0151r\u0151l a m\u00e9lybe ereszkedve egy alag\u00fat sz\u00e1j\u00e1ban megcsonk\u00edtott emberi alakot pillant meg, minden bizonnyal egy y\u2019m-bhi<\/em>t, vagyis \u00fajj\u00e1\u00e9lesztett \u00f6nj\u00e1r\u00f3 holttestet, ezen a testen pedig egy feliratot olvas fut\u00f3lag, amely sz\u00f3 szerint id\u00e9zve a k\u00f6vetkez\u0151: \u201eFoglyul ejtv\u00e9n K\u2019n-yan akarat\u00e1b\u00f3l T\u2019la-yub f\u0151 n\u00e9lk\u00fcli test\u00e9ben\u201d (Seized by the will of K\u2019n-yan in the headless body of T\u2019la-yub<\/em>). A \u201e[f]eh\u00e9r \u00e9s csak enyh\u00e9n sz\u0151r\u00f6s\u201d test szinte bizonyosan Zamacon\u00e1\u00e9, erre utal, hogy a sz\u00f6vegk\u00f6rnyezet felid\u00e9zi a megt\u00e9bolyodott Heaton ki\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t (\u201eaz a feh\u00e9r ember\u2026 \u00f3, Istenem, mit m\u0171veltek vele!\u2026\u201d), valamint az, hogy az angol eredetiben a man<\/em> sz\u00f3 olvashat\u00f3. K\u2019n-yan n\u00e9pe nem csak saj\u00e1t mag\u00e1t, de m\u00e1s objektumokat \u00e9s szem\u00e9lyeket is k\u00e9pes anyagtalann\u00e1 tenni, azaz dematerializ\u00e1lni, a sz\u00f6vegb\u0151l pedig kider\u00fcl, hogy ez b\u00fcntet\u00e9sb\u0151l is kir\u00f3hat\u00f3 a szab\u00e1lys\u00e9rt\u0151kre. Ebb\u0151l arra lehetne k\u00f6vetkeztetni, hogy Zamacona is ezt a b\u00fcntet\u00e9st szenvedte el, ezt azonban c\u00e1folja, hogy ha csfonk\u00e1n is, de testi val\u00f3s\u00e1gban t\u0171nik fel a narr\u00e1tor el\u0151tt, aki ezt maga er\u0151s\u00edti meg (\u201e[a] m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l val\u00f3, de nem dematerializ\u00e1lt\u201d). A dematerializ\u00e1l\u00e1s az elbesz\u00e9l\u00e9s t\u00f6bb pontj\u00e1b\u00f3l kit\u0171n\u0151en egy\u00e9rtelm\u0171en azt jelenti, hogy a c\u00e9lpont anyagtalann\u00e1 vagy l\u00e9gnem\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, mert a sz\u00f6k\u00e9sben l\u00e9v\u0151 T\u2019la-yub \u00fattorlasz elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lja, Zamacona pedig azzal sz\u00e1mol m\u00e1sodik sz\u00f6k\u00e9s\u00e9nek eltervez\u00e9se sor\u00e1n, hogy l\u00e1thatatlann\u00e1 tud v\u00e1lni vele. A megcsonk\u00edtott testen olvashat\u00f3 felirat tan\u00fas\u00e1ga szerint valamit<\/em> \u00e1thelyeztek a tsathb\u00e9liek T\u2019la-yub \u201ef\u0151 n\u00e9lk\u00fcli test\u00e9be[]\u201d, azonban a dematerializ\u00e1l\u00e1s addig megismert term\u00e9szete alapj\u00e1n Lovecraft k\u00e9ts\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt hagyja az olvas\u00f3t a tekintetben, hogy pontosan mi az a valami.<\/p>\n

Zamacona b\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek val\u00f3di groteszks\u00e9ge azonban term\u00e9szetesen nem egyszer\u0171en a dematerializ\u00e1l\u00e1sban rejlik \u2013 b\u00e1rmit is jelentsen ez az el\u0151bbiek alapj\u00e1n \u2013, hanem abban az implik\u00e1ci\u00f3ban, hogy a f\u00e9rfi protagonist\u00e1nak valamely \u00e1llapot\u00e1t vagy r\u00e9sz\u00e9t egy n\u0151 test\u00e9be helyezt\u00e9k. Az en<\/em> prepoz\u00edci\u00f3, amelynek angol megfelel\u0151jek\u00e9nt Lovecraft az in<\/em>t alkalmazta, egy\u00e9rtelm\u0171en a -ba, -be, -ban, -ben toldal\u00e9k megfelel\u0151je, ez\u00e9rt az im\u00e9nti k\u00f6vetkeztet\u00e9s helyt\u00e1ll\u00f3nak t\u0171nik; ez az a kimondhatatlan borzalom, amelyre Heaton kifakadt \u00e9s ami v\u00e9gs\u0151 l\u00f6ketet adott a narr\u00e1tor iszonyat\u00e1nak. No\u00ebl Carroll a horror fogalm\u00e1t elemezve meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy annak egyik forr\u00e1sa a dolgok norm\u00e1lis rendje alapj\u00e1n \u00f6ssze nem ill\u0151 dolgok kevered\u00e9se, a \u201ef\u00fazi\u00f3\u201d (fusion<\/em>) (Carroll 1990: 43), ez pedig t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen megjelenik az elbesz\u00e9l\u00e9s v\u00e9gs\u0151 jelenet\u00e9ben, mert egyr\u00e9szt egy test egyszerre \u00e9l\u0151 \u00e9s halott \u2013 Zamacona megcsonk\u00edtott teste a narr\u00e1tor szeme l\u00e1tt\u00e1ra mozgott, noha \u201emeglehet\u0151sen halott\u201d volt \u2013, m\u00e1sr\u00e9szt olvashat\u00f3 utal\u00e1s a n\u0151 \u00e9s a f\u00e9rfi \u00f6sszekevered\u00e9s\u00e9re. Ez ut\u00f3bbi egyfajta morbid humort t\u00fckr\u00f6z K\u2019n-yan lak\u00f3i r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hiszen azzal, hogy n\u0151i testbe helyezt\u00e9k \u2013 voltak\u00e9ppen hermafrodit\u00e1v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u2013, meg is sz\u00e9gyen\u00edtett\u00e9k \u2013 a kora XX. sz\u00e1zadi olvas\u00f3 szem\u00e9ben mindenk\u00e9pp.<\/p>\n

Lovecraft materialista volt, ebb\u0151l kifoly\u00f3lag az emberi magatart\u00e1s v\u00e9gs\u0151 mozgat\u00f3it illet\u0151en determinista (l\u00e1sd pl. Lovecraft 2006c: 145, 148). Ennek A domb<\/em> olvasata szempontj\u00e1b\u00f3l is jelent\u0151s\u00e9ge van, mert adhat\u00f3 a z\u00e1r\u00f3jelenetnek olyan \u00e9rtelmez\u00e9s, amely felfoghat\u00f3 Descartes dualizmus\u00e1nak egyfajta kezdetleges szubverzi\u00f3jak\u00e9nt. Descartes a val\u00f3di vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9nek arkhim\u00e9d\u00e9szi pontjak\u00e9nt azt jel\u00f6lte meg, hogy l\u00e9tezik egy \u201e\u00e9n\u201d, aki ment\u00e1lisan k\u00e9pet alkot a vil\u00e1gr\u00f3l: a t\u00e9ny, hogy \u00e9n gondolkodok, olyan bizonyoss\u00e1g, amelyet a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1gr\u00f3l szerzett \u00e9rz\u00e9ki benyom\u00e1sok esetleges megb\u00edzhatatlans\u00e1ga sem ingathat meg (Descartes 1994: 34, 38). Az \u00e9n Descartes-n\u00e1l szellemi szubsztancia, nincs anyagi val\u00f3s\u00e1ga, a testt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, ugyanakkor azzal szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben l\u00e9tezik (Descartes 1994: 103-104). Ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa a k\u00f6zfelfog\u00e1sban napjainkig uralkod\u00f3 test-l\u00e9lek dualizmus legmark\u00e1nsabb megragad\u00e1sa. Lovecraft g\u00fany t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 teszi ezt a felfog\u00e1st azzal, hogy az anyagtalan (kv\u00e1zi \u201eszellemiv\u00e9 tett\u201d) Zamacon\u00e1t T\u2019la-yub test\u00e9be b\u00f6rt\u00f6n\u00f6zte. A fent kifejtett bizonytalans\u00e1gb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151en nem hat\u00e1rozhat\u00f3 meg egy\u00e9rtelm\u0171en, pontosan mi az Zamacon\u00e1b\u00f3l, ami \u00e1thelyezhet\u0151 a T\u2019la-yubb\u00f3l l\u00e9trehozott y\u2019m-bhi<\/em>be \u2013 tal\u00e1n Zamacon\u00e1nak az y\u2019m-bhi<\/em>v\u00e9 alak\u00edtott test\u00e9r\u0151l lev\u00e1lasztott tagjai, tal\u00e1n valamilyen transzcendens esszencia, ami k\u00f6zelebb \u00e1ll a kartezi\u00e1nus l\u00e9lekfogalomhoz, \u00e9s amelynek ural\u00e1s\u00e1ra a jelek szerint szint\u00e9n k\u00e9pes K\u2019n-yan n\u00e9pe.<\/p>\n

Szerz\u0151:\u00a0Moln\u00e1r Andr\u00e1s
\n<\/strong>Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0Anna Pazyniuk – Underground City<\/a><\/p>\n

Forr\u00e1sjegyz\u00e9k:<\/h3>\n