{"id":613,"date":"2018-03-24T05:01:39","date_gmt":"2018-03-24T05:01:39","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=613"},"modified":"2018-09-20T04:17:05","modified_gmt":"2018-09-20T04:17:05","slug":"the-colour-out-of-space-szin-az-urbol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2018\/03\/24\/the-colour-out-of-space-szin-az-urbol\/","title":{"rendered":"The Colour Out of Space \/ Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l"},"content":{"rendered":"

Szinopszis<\/h3>\n

A meg nem nevezett narr\u00e1tor egy \u201eArkhamt\u0151l nyugatra\u201d es\u0151 faluba utazik, hogy ott felm\u00e9rje a v\u00f6lgyet, melyet v\u00edzt\u00e1roz\u00f3 c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l el akarnak \u00e1rasztani. A v\u00f6lgy fel\u00e9 \u00fatj\u00e1ba esik a \u201epokoli puszta\u201d, egy dermeszt\u0151en kietlen, halott s\u00edks\u00e1g, melyet furcsa anyag\u00fa por bor\u00edt, \u00e9s amelyr\u0151l a helyb\u00e9liek balj\u00f3s dolgokat suttognak egy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban megesett trag\u00e9dia kapcs\u00e1n. A narr\u00e1tor tal\u00e1lkozik az id\u0151s Ammi Pierce-szel, a trag\u00e9dia legk\u00f6zvetlenebb szemtan\u00faj\u00e1val, \u00e9s meghallgatja besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1t. Ebb\u0151l kider\u00fcl, hogy 1882-ben egy helyb\u00e9li farmer, Nahum Gardner birtok\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6s meteorit hullott, amelynek hihetetlen fizikai anom\u00e1li\u00e1i a kivizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9rkezett egyetemi professzorokat is zavarba ejtett\u00e9k. Ezen anom\u00e1li\u00e1k legsaj\u00e1tosabbja az, hogy olyan sz\u00edne volt, amely nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg a napf\u00e9ny spektrum\u00e1ban. A meteor becsap\u00f3d\u00e1s\u00e1t riaszt\u00f3 jelens\u00e9gek k\u00f6vett\u00e9k, a n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s az \u00e1llatok furcs\u00e1n viselkedtek \u00e9s ijeszt\u0151 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sokon mentek kereszt\u00fcl, v\u00e9g\u00fcl porr\u00e1 omlottak. Ugyanerre a sorsra jutott a Gardner-fam\u00edlia is, a csal\u00e1df\u0151, Nahum teste Ammi szeme l\u00e1tt\u00e1ra hullott darabokra. V\u00e9lhet\u0151en valamif\u00e9le parazit\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amely minden \u00e9l\u0151 szervezetet ily m\u00f3don veszejt el. Ammi \u00e9s a Gardner-csal\u00e1d hal\u00e1lnak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit kivizsg\u00e1l\u00f3 nyomoz\u00f3k szemtan\u00fai lesznek annak, ahogy egy ilyen l\u00e9ny a tanya k\u00fatj\u00e1b\u00f3l kil\u00f6vell az \u0171rbe. A Gardner-tanya h\u00e1zastul-mindenest\u00fcl porr\u00e1 lesz, hely\u00e9t pedig \u00e1tveszi az idegen anyag\u00fa pokoli puszta, mely \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy inchet terjeszkedik. A parazita term\u00e9szet\u00e9r\u0151l semmi konkr\u00e9tumot nem tudunk meg.<\/p>\n

 <\/p>\n

A meg\u00edr\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei<\/h3>\n

1926 \u00e9s 1927 rendk\u00edv\u00fcl ihletett \u00e9v volt Lovecraft sz\u00e1m\u00e1ra. Ebben minden bizonnyal nagy szerepe volt annak, hogy az \u00edr\u00f3 k\u00e9t \u00e9v ut\u00e1n hazautazott az \u00e1ltala m\u00e9lys\u00e9gesen gy\u0171l\u00f6lt New York-b\u00f3l haz\u00e1j\u00e1ba, Providence-be. Ennek a k\u00e9t\u00e9ves peri\u00f3dusnak az utols\u00f3 darabja a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>, melyet Lovecraft 1927 m\u00e1rcius\u00e1ban \u00edrt. A novella az Amazing Stories<\/em> 1927 szeptemberi sz\u00e1m\u00e1ban ker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r publik\u00e1l\u00e1sra, vagyis sz\u00e1mos Lovecraft-m\u0171 h\u00e1nyattatott sors\u00e1hoz k\u00e9pest meglep\u0151en g\u00f6rd\u00fcl\u00e9kenyen ker\u00fclt nyomtat\u00e1sba. S. T. Joshi eml\u00edt\u00e9st tesz annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, hogy Lovecraft az Amazing Stories<\/em> el\u0151tt a Weird Tales<\/em>-nek \u00e9s az Argosy<\/em>-nak is elk\u00fcldte a novell\u00e1t, \u00e9s mindkett\u0151 visszautas\u00edtotta. Ez az \u00e1ll\u00edt\u00e1s Sam Moskowitz essz\u00e9j\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 (Moskowitz 1960: 46). Joshi vitatja ennek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t azon az alapon, hogy m\u00edg Moskowitz \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint Lovecraft a Frank Balknap Longnak \u00edrt leveleiben s\u00e9relmezi a k\u00e9t magazin r\u00e9sz\u00e9r\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszautas\u00edt\u00e1st, addig a Longgal val\u00f3 fennmaradt levelez\u00e9s nem tartalmaz erre n\u00e9zve bizony\u00edt\u00e9kot, s\u0151t, az egy lev\u00e9l, melyet Lovecraft Farnsworth Wrightnak, a Weird Tales<\/em> akkori igazgat\u00f3j\u00e1nak \u00edrt, \u00e9pp arr\u00f3l tan\u00faskodik, hogy Lovecraft nem k\u00fcldte el m\u00e1shov\u00e1 a novell\u00e1t, azt ugyanis Wrightnak el\u0151sz\u00f6r azzal kapcsolatban eml\u00edti, hogy elk\u00fcldte az Amazing Stories<\/em>-nak (Joshi 2013). Joshi felt\u00e9telez\u00e9se szerint a Moskowitz megkeres\u00e9s\u00e9re v\u00e1laszol\u00f3 Long egyszer\u0171en \u00f6sszekeverte a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>t m\u00e1s, t\u00e9nyleg visszautas\u00edtott t\u00f6rt\u00e9netekkel.<\/p>\n

 <\/p>\n

A m\u0171 jelent\u0151s\u00e9ge \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9sei<\/h3>\n

Lovecraft szem\u00e9lyesen a legjobb \u00edr\u00e1s\u00e1nak tartotta a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>t, \u00e9s e v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t k\u00f6vetkezetesen fenntartotta \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig (Lovecraft 1968: 316, Lovecraft 1971: 379, Lovecraft 1978: 348). A novella siker\u00fclts\u00e9g\u00e9t, kidolgozotts\u00e1g\u00e1t, les\u00fajt\u00f3 atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1t a kritikusok \u00e9s az olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is sz\u00e9les k\u00f6rben elismerik. A kritikai konszenzust jellemzi, hogy S. T. Joshi, aki Lovecraft \u00edr\u00f3i fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek cs\u00facsak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9keli az \u00edr\u00f3 k\u00e9sei, \u201efantasztikus realista\u201d \u00edr\u00e1sait, valamint Thomas Ligotti, aki ezeket t\u00e9v\u00fatnak tartja, \u00e9s a megfoghatatlanabb r\u00e9ms\u00e9get bemutat\u00f3 r\u00f6vid, atmoszf\u00e9rikus \u00edr\u00e1sokat m\u00e9ltatja, egyar\u00e1nt az \u00e9letm\u0171 kimagasl\u00f3 darabjak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelik a novell\u00e1t. Hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an a XX. sz\u00e1zadi \u00e9s ezredfordul\u00f3s horrorirodalom legterm\u00e9kenyebb \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb alkot\u00f3ja, a Joshi \u00e1ltal nem sokra becs\u00fclt Stephen King Lovecraft legjobbj\u00e1nak nevezi a m\u0171vet (King 1993: 80). De m\u00e9g Edmund Wilson is a szerz\u0151 t\u0171rhet\u0151bb alkot\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt tartotta sz\u00e1mon a novell\u00e1t, melyet egy\u00e9bk\u00e9nt az atombomba puszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak el\u0151\u00e9rzetek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt eredetileg 1945-ben megjelent, h\u00edresen-h\u00edrhedten les\u00fajt\u00f3 Lovecraft-b\u00edr\u00e1lat\u00e1ban (Wilson 1980: 49). A Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl meg\u00e9rdemel minden m\u00e9ltat\u00e1st, hiszen val\u00f3ban mesterien megalkotott munk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3 stilisztikai, szerkezeti \u00e9s tartalmi \u00e9rtelemben egyar\u00e1nt. A nyit\u00f3 bekezd\u00e9sek r\u00f6gt\u00f6n megalapozz\u00e1k a borong\u00f3s atmoszf\u00e9r\u00e1t, ami azt\u00e1n belengi az eg\u00e9sz novell\u00e1t \u2013 nem alaptalanul nevezi maga a szerz\u0151 is \u201ehangulati tanulm\u00e1nynak\u201d (a study in atmosphere<\/em>). Nyelvezete fejlett, kidolgozott, m\u00e1r-m\u00e1r k\u00f6lt\u0151i. Lovecraft saj\u00e1t r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9neti hitvall\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en a m\u0171 nem \u00e1rul el sem t\u00fal sokat (nincs teh\u00e1t t\u00falmagyar\u00e1zva), sem t\u00fal keveset (vagyis nem r\u00f3hat\u00f3 fel neki a t\u00falzott hom\u00e1lyoss\u00e1g, ami miatt egyes kritikusok az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>t b\u00edr\u00e1lj\u00e1k). Borzalmai a mai olvas\u00f3t is r\u00e9m\u00fclettel t\u00f6ltik el; ebben szerepet j\u00e1tszanak a n\u00f6v\u00e9nyt, \u00e1llatot, embert egyar\u00e1nt nem k\u00edm\u00e9l\u0151 testi elv\u00e1ltoz\u00e1sok, a megkeseredett belet\u00f6r\u0151d\u00e9s, lemond\u00e1s, amely a Gardner-fam\u00edli\u00e1b\u00f3l a v\u00e9dekez\u00e9si \u00f6szt\u00f6n leghalv\u00e1nyabb szikr\u00e1j\u00e1t is kioltotta, valamint a g\u00f3tikus irodalom remekeit id\u00e9z\u0151 emberi \u00e9s term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet, a tanyavil\u00e1g, a g\u00f6cs\u00f6rt\u00f6s, kifacsarodott, eltorzult f\u00e1k \u00e9s az \u00e9jszaka. A novella z\u00e1r\u00e1sa sem kecsegtet semmilyen rem\u00e9nysug\u00e1rral: a pokoli puszta szinte \u00e9szrevehetetlen\u00fcl, de terjeszkedik, term\u00e9szet\u00e9r\u0151l tov\u00e1bbra sem tudni semmit, \u00e9s nem lehet\u00fcnk biztos benne, hogy Ammi csak a narr\u00e1tor \u00e1lmaiban jelenik meg \u00fagy, mint akit szint\u00e9n el\u00e9rt a meteorit \u00e1ltal hozott v\u00e9gzet.<\/p>\n

A Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9t adja az is, hogy noha a kozmikus iszonyat tal\u00e1n legt\u00f6m\u00e9nyebb esszenci\u00e1j\u00e1t adja a lovecrafti \u00e9letm\u0171ben, ezt az \u00fan. \u201eCthulhu-m\u00edtoszra\u201d t\u00f6rt\u00e9n\u0151 mindennem\u0171 utal\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl teszi. Lovecraft nev\u00e9hez els\u0151sorban fikt\u00edv m\u00edtoszk\u00f6r\u00e9t kapcsolj\u00e1k, amely napjainkban megfigyelhet\u0151 kanoniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t is nagym\u00e9rt\u00e9kben el\u0151seg\u00edtette. Ennek a m\u00edtoszk\u00f6rnek a r\u00e9sztvev\u0151ir\u0151l valamennyit tudunk is: tudhatjuk, hogy n\u00e9znek ki p\u00e9ld\u00e1ul az antarktiszi V\u00e9nek, a Mi-G\u00f3k vagy \u00e9ppen Cthulhu, esetenk\u00e9nt kapunk n\u00e9mi felsz\u00ednes ismeretet a t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s\u00fckr\u0151l, tov\u00e1bb\u00e1 meg tudjuk nevezni \u0151ket \u2013 m\u00e9g ha az \u00edr\u00f3 eredeti sz\u00e1nd\u00e9kai szerinte ezek a \u201enevek\u201d csup\u00e1n esetlen reprodukci\u00f3i is egy olyan hangsornak, amelyet nem emberi hangk\u00e9pz\u0151 szervekre szabtak. A Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> eset\u00e9ben mindez hi\u00e1nyzik, semmilyen keretet nem kapunk, amelyben elhelyezhetn\u00e9nk az \u0171rb\u0151l \u00e9rkezett \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151t, \u00e9s ez a megismerhetetlens\u00e9g, ha lehet, f\u00e9lelmetesebb\u00e9 teszi azt b\u00e1rmely m\u00edtoszkaraktern\u00e9l.<\/p>\n

Az is kiemel\u00e9st \u00e9rdemel, hogy azok az ismeretek, amelyeket megtudhatunk Lovecraft m\u00e1s sz\u00f6rnyalakjair\u00f3l, valamilyen form\u00e1ban az emberhez teszik \u0151ket hasonlatoss\u00e1, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r a valamelyest antropomorf Cthulhur\u00f3l, ak\u00e1r a civiliz\u00e1ci\u00f3t \u00e9p\u00edt\u0151 \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3s ciklusokat \u00e1t\u00e9l\u0151 V\u00e9nekr\u0151l vagy a Dics\u0151 Fajr\u00f3l. A Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> sz\u00f6rnye m\u00e9g ilyen szempontb\u00f3l sem k\u00edn\u00e1l semmif\u00e9le nyugtat\u00f3 bizonyoss\u00e1got. Joshi tal\u00e1l\u00f3an mutat r\u00e1 arra, hogy ez a l\u00e9ny nemcsak fizikailag, de pszichol\u00f3giai-mor\u00e1lis szempontb\u00f3l is felfoghatatlan az emberi elme sz\u00e1m\u00e1ra, mert fizikai tulajdons\u00e1gain t\u00fal a motiv\u00e1ci\u00f3i is hom\u00e1lyban maradnak (Joshi 2010: 188).<\/p>\n

Donald Burleson is a sz\u00edn megragadhatatlans\u00e1g\u00e1ra alap\u00edtja \u00e9rvel\u00e9s\u00e9t, amikor azt mutatja be, hogy a novella alapt\u00e9m\u00e1ja a bizonytalans\u00e1g, minden \u00f6nmag\u00e1t bizonyosnak tart\u00f3, a val\u00f3s\u00e1got kimer\u00edt\u0151en jellemezni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3, \u00f6r\u00f6k \u00e9rv\u00e9ny\u0171nek v\u00e9lt, de v\u00e9ges kateg\u00f3riarendszer megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se (Burleson 1990: 108). Burleson a novella egyes kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szavaiban, illetve a sz\u00f6vegben rejl\u0151 ellentmond\u00e1sokra r\u00e1mutatva dekonstru\u00e1lja a sz\u00f6veget \u00e9s mutatja be, hogy v\u00e9gs\u0151 soron a sz\u00edn dacol mindenf\u00e9le kategoriz\u00e1l\u00e1ssal \u00e9s rendszerez\u00e9ssel.<\/p>\n

A Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> t\u00e1volr\u00f3l sem az els\u0151 olyan novella, amelynek cselekm\u00e9ny\u00e9t Lovecraft igyekszik a tud\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a kornak megfelel\u0151 tudom\u00e1nyos k\u00f6rnyezetbe helyezni, azonban itt az eredm\u00e9ny min\u0151s\u00e9ge vit\u00e1n fel\u00fcl \u00e1ll. A m\u0171ben \u00f3ri\u00e1si szerepet kap az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy alapos tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latnak vetett\u00e9k al\u00e1 a Gardner-tany\u00e1ra hullott meteoritot, ami azt\u00e1n nem vezetett semmilyen k\u00e9zzelfoghat\u00f3 vagy megnyugtat\u00f3 eredm\u00e9nyhez.<\/p>\n

A novella azon kev\u00e9s Lovecraft-\u00edr\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3, amelyekben az olvas\u00f3 \u00e9rzelmileg \u201er\u00e1 tud hangol\u00f3dni\u201d a f\u0151szerepl\u0151kre. Term\u00e9szetesen Lovecraft ebben a m\u0171ben sem \u00e1br\u00e1zol m\u00e9lyen, \u00e1rnyaltan kidolgozott karaktereket, nem olvashatunk leheletfinom, rezzen\u00e9snyi, m\u00e9gis besz\u00e9des reakci\u00f3kr\u00f3l. Ugyanakkor a Gardner-csal\u00e1d belet\u00f6r\u0151d\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa tal\u00e1n minden m\u00e1s Lovecraft-szerepl\u0151n\u00e9l m\u00e9lyebb \u00e9rzelmi h\u00farokat pend\u00edt meg, olvas\u00f3k\u00e9nt el tudjuk hinni, hogy val\u00f3ban annyira nem l\u00e1tnak alternat\u00edv\u00e1t a helyzet\u00fckben, hogy meghuny\u00e1szkodnak a fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e1llapotok el\u0151tt, holott a k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy fizikailag \u00e9s t\u00e1rsadalmilag is a biztos hanyatl\u00e1s fel\u00e9 sodr\u00f3dnak. S. T. Joshi val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem t\u00falzott, amikor azt \u00edrta, hogy az a fordulat, amely arr\u00f3l sz\u00e1mol be, hogy Gardner\u00e9k tov\u00e1bbra is a szennyezett k\u00fatb\u00f3l itt\u00e1k a viz\u00fcket, \u00e9ppoly rem\u00e9nyvesztetten \u00e9s c\u00e9ltalanul, mint ahogyan sov\u00e1ny \u00e9tk\u00fcket ett\u00e9k napr\u00f3l-napra, a legsz\u00edvfacsar\u00f3bb \u00e9s legnyomaszt\u00f3bb pillanat az eg\u00e9sz Lovecraft-\u00e9letm\u0171ben (Joshi 1999: 137).<\/p>\n

Ami azt illeti, Lovecraft maga is arra az \u00e1ll\u00e1spontra helyezkedett, hogy a r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9net karaktereit realisztikusan kell \u00e1br\u00e1zolni, mivel a rendk\u00edv\u00fcli r\u00e9ms\u00e9gekre adott reakci\u00f3juk hiteles \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rul a m\u0171 hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1hoz (Lovecraft 2004: 177). Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg erre is tekintettel \u00e9szlelte Stefan Dziemianowitz, hogy egyebek k\u00f6z\u00f6tt a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>ben az emberis\u00e9g kozmikus jelent\u00e9ktelens\u00e9g\u00e9re val\u00f3 r\u00e1\u00e9bred\u00e9s elv\u00e1gja a karaktereket azokt\u00f3l a bizonyoss\u00e1gokt\u00f3l, amelyekre kor\u00e1bbi vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcket alap\u00edthatt\u00e1k (Dziemianowitz 2011: 185). Ez t\u00f6rt\u00e9nik Ammi Pierce-szel is, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a narr\u00e1torral, aki marad\u00e9ktalanul k\u00e9pes levonni azokat a k\u00f6vetkeztet\u00e9seket, amelyre a Pierce \u00e1ltal elmes\u00e9ltek vezetnek, ez pedig kibillenti \u0151t abb\u00f3l a vil\u00e1gn\u00e9zeti keretb\u0151l, amely kor\u00e1bban ismer\u0151s volt a sz\u00e1m\u00e1ra (Dziemianowitz 2011: 184-185).<\/p>\n

A novella k\u00e9rd\u00e9ses pontja, mib\u0151l ered pontosan a Gardner-csal\u00e1dn\u00e1l bemutatott belet\u00f6r\u0151d\u00e9s. Els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre k\u00f6nny\u0171 azt gondolni, hogy Gardner\u00e9k egyszer\u0171en \u00fagy \u201ed\u00f6ntenek\u201d, feladj\u00e1k a harcot, vagyis v\u00e9gs\u0151 soron, b\u00e1rmennyire nyomaszt\u00f3ak, kil\u00e1t\u00e1stalanok a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, v\u00e9gs\u0151 soron saj\u00e1t, auton\u00f3m elhat\u00e1roz\u00e1suk eredm\u00e9nye lesz az, hogy minden int\u0151 jel ellen\u00e9re megmaradnak a vesz\u00e9ly ered\u0151je mellett. Ez \u00f6nmag\u00e1ban is \u00e9rthet\u0151 \u00e9s elk\u00e9pzelhet\u0151 reakci\u00f3 lenne, a novella sz\u00f6veg\u00e9ben azonban \u2013 amint arra Joshi r\u00e1mutat (Joshi 1999: 137) \u2013 tal\u00e1lhat\u00f3k olyan utal\u00e1sok \u2013 mindenekel\u0151tt Nahum egyes megjegyz\u00e9seiben \u2013, amelyek azt val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtik, hogy maga a parazita \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, hogy ki\u00f6li az ellen\u00e1ll\u00e1st \u00e1ldozataib\u00f3l. A novella keretei k\u00f6z\u00f6tt nem igaz\u00e1n l\u00e1that\u00f3, mi sz\u00fcks\u00e9g erre egy olyan kiismerhetetlen \u00e9s elpuszt\u00edthatatlan entit\u00e1s eset\u00e9ben, mint a \u201esz\u00edn\u201d, de term\u00e9szetesen nagyobb, a novella cselekm\u00e9ny\u00e9n t\u00falmutat\u00f3 l\u00e9pt\u00e9kben nincs kiz\u00e1rva, hogy az emberi tudom\u00e1ny egyszer felfedje a l\u00e9ny titk\u00e1t \u00e9s meg\u00e1ll\u00edtsa, r\u00e1ad\u00e1sul kozmosz-szerte v\u00e1ndorl\u00f3 kreat\u00far\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, ez\u00e9rt elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy m\u00e1s \u00e1ldozatokn\u00e1l nagyobb sz\u00fcks\u00e9ge van erre a saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1ra. Lovecraft feltehet\u0151en nem foglalkozott parazitol\u00f3gi\u00e1val, \u00e9s tal\u00e1n kor\u00e1nak tudom\u00e1nyos fejletts\u00e9ge mellett sem tudhatott r\u00f3la, de a term\u00e9szetben val\u00f3ban l\u00e9teznek olyan parazit\u00e1k, amelyek befoly\u00e1solj\u00e1k \u00e1ldozatuk viselked\u00e9s\u00e9t, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a j\u00f3l ismert toxoplasma gondii<\/em> gyeng\u00edti a k\u00f6ztigazda r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k \u00f3vatoss\u00e1g\u00e1t, \u00e9s n\u00f6veli annak es\u00e9ly\u00e9t, hogy macska \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lnak, de a toxoplasma<\/em>-fert\u0151z\u00e9s kihat az ember viselked\u00e9s\u00e9re is. Lovecraft teh\u00e1t a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>ben kiv\u00e1l\u00f3an r\u00e1\u00e9rzett a val\u00f3di parazit\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9smechanizmus\u00e1ra. A kozmikus parazita viselked\u00e9sm\u00f3dos\u00edt\u00f3 hat\u00e1sa Lovecraft mechanisztikus materializmus\u00e1val is marad\u00e9ktalanul \u00f6sszhangban \u00e1ll. Ismert, hogy az \u00edr\u00f3 kor\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3 materialist\u00e1it k\u00f6vetve \u00fagy tartotta, az emberi l\u00e9ny roppant \u00f6sszetett g\u00e9pezet, amelynek pszichol\u00f3giai megnyilv\u00e1nul\u00e1sai is v\u00e9gs\u0151 soron az anyagi \u00f6sszetev\u0151k valamif\u00e9le saj\u00e1tos elrendez\u00e9s\u00e9re vezethet\u0151 vissza, ez\u00e9rt m\u00e1s, anyagi okokkal nyilv\u00e1nval\u00f3bban magyar\u00e1zhat\u00f3 jelens\u00e9gekhez k\u00e9pest csup\u00e1n annyi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy a pszichol\u00f3gia jelens\u00e9gei sokkal bonyolultabbak, \u00edgy magasabb tudom\u00e1nyos felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g sz\u00fcks\u00e9ges marad\u00e9ktalan felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00fckh\u00f6z. A Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> f\u00e9lelemforr\u00e1sa e kontextusban \u2013 ha elfogadjuk Gardner\u00e9k \u201ek\u00edv\u00fclr\u0151l m\u00f3dos\u00edtott viselked\u00e9s\u00e9nek\u201d lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t \u2013 egy k\u00fcls\u0151 \u201ezavar\u00f3 t\u00e9nyez\u0151\u201d, amely megbolygatta \u00e1ldozatai mechanizmus\u00e1nak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, akik belet\u00f6r\u0151d\u0151 magatart\u00e1sa ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n

A novella k\u00f6zponti mot\u00edvuma a meghat\u00e1rozhatatlan sz\u00edn, amely a titokzatos \u00e9l\u0151l\u00e9ny k\u00f6zeg\u00e9t jellemzi, \u00e9s amely m\u0171szerrel sem lelhet\u0151 fel az ismert spektrum sz\u00ednei k\u00f6z\u00f6tt. L\u00e1thatatlan sz\u00f6rnyalakok el\u0151fordulnak t\u00f6bb olyan r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9neti \u00edr\u00e1sban, amelyekr\u0151l bizonyosan tudhat\u00f3, hogy Lovecraft olvasta \u0151ket. Ebbe a k\u00f6rbe tartozik Guy de Maupassant legismertebb r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9nete, az Horla<\/em> (Le Horla<\/em>), valamint Fitz-James O\u2019Brien Mi volt ez?<\/em> (What Was It?<\/em>) c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa. Ugyanakkor ezekben a m\u0171vekben a sz\u00f6rny \u201eegyszer\u0171en\u201d l\u00e1thatatlan, vagyis t\u00f6k\u00e9letes m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1ttetsz\u0151. Ambrose Bierce Az \u00e1tkozott dolog<\/em> (The Damned Thing<\/em>) c\u00edm\u0171 novell\u00e1ja az, amelyben egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a f\u00e9lelemforr\u00e1snak van sz\u00edne, \u00e9s ez a sz\u00edn idegen att\u00f3l, amit az emberi szem feldolgozni k\u00e9pes.<\/p>\n

Tekintve, hogy az emberi szem bizonyos szempontb\u00f3l fejlettnek mondhat\u00f3 az \u00e1llatvil\u00e1gban (mindenekel\u0151tt \u00e9pp a sz\u00ednl\u00e1t\u00e1s miatt), k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy vesz\u00e9lyt jelent, ha az \u00e1ltala ny\u00fajtott k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnkt\u0151l megfosztanak benn\u00fcnket, ez pedig \u00f6nmag\u00e1ban is alkalmas az olvas\u00f3i szorong\u00e1s felkelt\u00e9s\u00e9re. Ezzel \u00f6sszhangban \u00e1ll Roland H\u00f6lzing 2011-es tanulm\u00e1nya, mely szerint a l\u00e1t\u00e1s kimagasl\u00f3an a leggyakrabban eml\u00edtett \u00e9rz\u00e9k Lovecraftn\u00e1l (H\u00f6lzing 2011: 183), melyet az \u00edr\u00f3 a f\u00e9lelemkelt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l is manipul\u00e1l, igaz, ennek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1snak az \u00e9l\u00e9t tomp\u00edtja, hogy a l\u00e1t\u00e1s, ak\u00e1r a f\u00e9lelemforr\u00e1s nyugtalan\u00edt\u00f3an korl\u00e1tozott \u00e9szlelhet\u0151s\u00e9ge, ak\u00e1r annak torzs\u00e1ga, r\u00fats\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n \u2013 \u00e9s persze az inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9sben val\u00f3 p\u00f3tolhatatlan jelent\u0151s\u00e9ge miatt \u2013 k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3 relevanci\u00e1val b\u00edr a horrorban. Ak\u00e1rhogy is, a sz\u00edn nem egyszer\u0171en az\u00e9rt vesz\u00e9lyes \u00e9s ijeszt\u0151, mert szabad szemmel nem azonos\u00edthat\u00f3, hanem az\u00e9rt, mert tudom\u00e1nyos m\u00f3dszerrel sem, ilyenform\u00e1n a vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9nek, \u00edgy kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3v\u00e1, ismer\u0151ss\u00e9 t\u00e9tel\u00e9nek legf\u0151bb eszk\u00f6z\u00e9t \u00fcres\u00edti ki \u00e9s teszi hasznavehetetlenn\u00e9. Vagyis a novella a f\u00e9lelemforr\u00e1s egy\u00e9ni (vagy \u00e9ppen kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi) szint\u0171 megismerhetetlens\u00e9g\u00e9n t\u00falmen\u0151en a vil\u00e1g eredend\u0151 idegens\u00e9g\u00e9t \u00e9s a tudom\u00e1ny korl\u00e1tozotts\u00e1g\u00e1t is tematiz\u00e1lja. David A. Oakes szerint a mindennapi \u00e9let \u00e9s a tudom\u00e1ny elt\u00e1volod\u00e1s\u00e1t mutatja a helysz\u00ednre ki\u00e9rkez\u0151 tud\u00f3sok arroganci\u00e1ja, ugyanakkor ez az arrogancia egy\u00fattal azt is leplezi is hivatott, hogy a tudom\u00e1ny k\u00e9ptelen b\u00e1rmit kezdeni az idegen objektummal (Oakes 2000: 40-41).<\/p>\n

N\u00e9mely m\u00e1sik Lovecraft-\u00edr\u00e1shoz hasonl\u00f3an a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> is tartalmaz bibliai utal\u00e1sokat, \u00e1thall\u00e1sokat, ezeket m\u00e1r a korai Lovecraft-kutat\u00e1sok is meglehet\u0151sen alaposan felt\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k (Price 1991). A meteoritot vizsg\u00e1l\u00f3 tud\u00f3sok h\u00e1rman vannak, mint a napkeleti b\u00f6lcsek, \u00e9s hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an keletr\u0151l \u00e9rkeznek, hiszen Arkhamb\u0151l j\u00f6nnek, a cselekm\u00e9ny helysz\u00edne pedig \u201eArkhamt\u0151l nyugatra\u201d fekszik. A kis Merwin k\u00e9pzelg\u00e9se szerint a padl\u00e1sra elz\u00e1rt Mrs. Gardner \u00e9s Thaddeus furcsa, nem evil\u00e1gi nyelven kiab\u00e1lt egym\u00e1snak, ami anal\u00f3g a bibliai nyelveken sz\u00f3l\u00e1ssal. A Gardner-tany\u00e1n tett hat\u00f3s\u00e1gi vizsg\u00e1lat sor\u00e1n a l\u00e1ngnyelvekkel \u00e9k\u00edtett fa l\u00e1tv\u00e1nya az ablakb\u00f3l a p\u00fcnk\u00f6sdkor az apostolok fej\u00e9re sz\u00e1llt l\u00e1ngnyelveket id\u00e9zheti. Nahum az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi J\u00f3bhoz hasonl\u00f3an t\u00f6r\u0151dik bele sors\u00e1ba, amit valamilyen megmagyar\u00e1zhatatlan isteni rendel\u00e9snek v\u00e9l. A fert\u0151z\u00f6tt gy\u00fcm\u00f6lcs kezdetben cs\u00e1b\u00edt\u00f3, ez\u00e9rt a tud\u00e1s f\u00e1j\u00e1nak gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9re eml\u00e9keztet. A cselekm\u00e9ny helysz\u00edn\u00e9re az el\u00e1raszt\u00e1s v\u00e1r, ami term\u00e9szetszer\u0171leg felveti a v\u00edz\u00f6z\u00f6nnel val\u00f3 anal\u00f3gi\u00e1t (l\u00e1sd mindehhez Airaksinen 1999: 78-81). \u00c9s hasonl\u00f3k\u00e9pp, a Gardner-tanya \u00f6sszeoml\u00e1sa \u00e9s az onn\u00e9t val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s Szodoma \u00e9s Gomorra pusztul\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamos, illetve az, hogy Ammi visszatekint, \u00e9s t\u00f6bblettraum\u00e1t szenved (olyasmit pillant meg, amit a t\u00f6bbiek nem: a sz\u00edn egy darabk\u00e1ja visszab\u00fajik a k\u00fatba), eml\u00e9keztet L\u00f3t h\u00e1trafordul\u00f3 feles\u00e9g\u00e9nek b\u00fcntet\u00e9s\u00e9re. Nem kimondottan bibliai, de \u00e1ltal\u00e1nosabban mitikus jegyeket, illetve azok szubverzi\u00f3j\u00e1t figyelte meg Donald Burleson: szerinte a sz\u00edn egyfajta h\u0151s, aki csod\u00e1latos m\u00f3don \u201esz\u00fcletett\u201d, beteljes\u00edtett egy k\u00fcldet\u00e9st \u2013 a terjeszked\u00e9st \u2013, a k\u00fatba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9ssel megj\u00e1rta az alvil\u00e1got, majd \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett \u00e9s megt\u00e9rt atyj\u00e1hoz (Burleson 1990: 116).<\/p>\n

B\u00e1r Lovecraft \u00f3dzkodott a szexualit\u00e1st\u00f3l \u00e9s az erotik\u00e1t\u00f3l, egyes \u00edr\u00e1sai az ilyen ir\u00e1ny\u00fa \u00e9rtelmez\u00e9sre is nyitva \u00e1llnak. A Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>h\u00f6z \u00e1ltal\u00e1ban nem ilyen n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l k\u00f6zel\u00edtenek, Timo Airaksinen azonban k\u00eds\u00e9rletet tett egy ilyen \u00e9rtelmez\u00e9sre. Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban alapvet\u0151en \u00e9letrajzi szempontb\u00f3l elemzi az egyes \u00edr\u00e1sokat, \u00e9s ez nincs m\u00e1sk\u00e9pp a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> eset\u00e9ben sem. Airaksinen szerint ez a novella a szexualit\u00e1s elfojt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s elfojthatatlans\u00e1g\u00e1nak kr\u00f3nik\u00e1ja: a g\u00e1tl\u00e1sos Lovecraft, akit nem mellesleg tasz\u00edtott a viktori\u00e1nus gondolkod\u00e1sm\u00f3d, a viktori\u00e1nusokra jellemz\u0151 m\u00f3don szigor\u00fa tabuk\u00e9nt tekintett a nemis\u00e9gre, \u00e9s ez a tabuiz\u00e1l\u00e1s \u00e1tj\u00e1rja a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>t. A sz\u00edn t\u00f6bb szempontb\u00f3l is a nemi v\u00e1gy szimb\u00f3lumak\u00e9nt jelenik meg. Mivel beszennyezi a k\u00f6rnyezet\u00e9t, ez\u00e9rt p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3 a maszturb\u00e1l\u00e1ssal, eg\u00e9sz pontosan annak viktori\u00e1nus felfog\u00e1s\u00e1val, amire szint\u00e9n szennyez\u00e9sk\u00e9nt tekintettek (Airaksinen 1999: 84). A McGregor-fi\u00fak \u00e1ltal elfogott mormota testi elv\u00e1ltoz\u00e1sai az\u00e9rt le\u00edrhatatlanok, mert a f\u00e9rfi nemi szervvel kapcsolatosak, amelyr\u0151l a viktori\u00e1nusok nem besz\u00e9ltek. Mormot\u00e1t\u00f3l idegen arckifejez\u00e9s\u00e9r\u0151l pedig az\u00e9rt eshet egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00f3, mert az \u00e1llat \u00e9s az arc \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1val az \u00e1llat emberi von\u00e1sokat vett fel, amivel egy\u00fctt j\u00e1r az a gondolat is, hogy az ember bizonyos szempontb\u00f3l \u00e1llat: a mormota arckifejez\u00e9se minden bizonnyal pajz\u00e1n \u00e9s k\u00e9js\u00f3v\u00e1r volt, mert ez az a von\u00e1sa az embernek, amelyben a legkend\u0151zetlenebb\u00fcl megnyilv\u00e1nul \u00e1llati \u00e9nje (Airaksinen 1999: 85-86). A \u201efurcsa napok\u201d (strange days<\/em>) az\u00e9rt furcs\u00e1k, mert az \u00e1llatok furcs\u00e1n viselkednek, nevezetesen t\u00fczelnek (Airaksinen 1999: 86). A sz\u00f6rny egy k\u00fatba k\u00f6lt\u00f6zik, ami a behatol\u00e1st jelk\u00e9pezi, a v\u00e9g\u00e9n pedig a k\u00fatb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9s egy \u00f3ri\u00e1si orgazmus (Airaksinen 1999: 86). Amikor Ammi l\u00e1togat\u00e1st tesz Nahumn\u00e1l, majd szemtan\u00faja lesz utols\u00f3 pillanatainak, Nahum voltak\u00e9ppen meztelen \u2013 k\u00fcl\u00f6nben hogyan l\u00e1thatn\u00e1 Ammi, hogy a sz\u00edn \u00e1ltal okozott elv\u00e1ltoz\u00e1s m\u00e1r el\u0151rehaladott \u00e1llapotban van? \u2013, azonban a haldokl\u00f3 arc\u00e1ra val\u00f3 f\u00f3kusz\u00e1l\u00e1s miatt ez a meztelens\u00e9g rejtve marad az olvas\u00f3 el\u0151l, aki, ha ezt nem ismeri fel, r\u00e9szt vesz a nemis\u00e9g elfojt\u00e1s\u00e1ban (Airaksinen 1999: 86-87). V\u00e9g\u00fcl a szexualit\u00e1s elfojthatatlans\u00e1ga \u00e9rhet\u0151 tetten abban, hogy a k\u00fatb\u00f3l val\u00f3 kil\u00f6vell\u00e9s nem m\u00e1s, mint a \u201elibid\u00f3 diadala\u201d (triumph of libido<\/em>) (Airaksinen 1999: 87). A nemis\u00e9g teh\u00e1t elfojthat\u00f3 egy darabig, de el\u0151bb-ut\u00f3bb utat t\u00f6r mag\u00e1nak, \u00e9s aki rosszul k\u00f6zel\u00edt fel\u00e9, az kudarcra \u00e9s megsz\u00e9gyen\u00fcl\u00e9sre \u00edt\u00e9ltetett.<\/p>\n

Szerz\u0151: Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/strong>
\nBor\u00edt\u00f3: M. Crassus – The Colour out of Space<\/a><\/span>\u00a0(r\u00e9szlet)<\/p>\n

 <\/p>\n

Forr\u00e1sjegyz\u00e9k:<\/h3>\n