{"id":456,"date":"2017-12-12T07:30:00","date_gmt":"2017-12-12T07:30:00","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=456"},"modified":"2018-09-20T04:17:02","modified_gmt":"2018-09-20T04:17:02","slug":"music-erich-zann-erich-zann-muzsikaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2017\/12\/12\/music-erich-zann-erich-zann-muzsikaja\/","title":{"rendered":"The Music of Erich Zann \/ Erich Zann muzsik\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

Szinopszis<\/h3>\n

A meg nem nevezett narr\u00e1tor \u2013 aki a cselekm\u00e9ny idej\u00e9n metafizik\u00e1t hallgat valamilyen egyetemen \u2013 egy meg nem jel\u00f6lt, francia v\u00e1rosban, a Rue d\u2019Auseilen b\u00e9rel olcs\u00f3 sz\u00e1ll\u00e1st. Itt megismerkedik egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, n\u00e9ma \u00f6regemberrel, Erich Zannal, akinek padl\u00e1sszob\u00e1j\u00e1b\u00f3l rendszerint kihallatszik mag\u00e1nyos heged\u0171j\u00e1t\u00e9ka. A narr\u00e1tort megbabon\u00e1zza a k\u00fcl\u00f6nleges zene, \u00e9s keresi az id\u0151s f\u00e9rfi t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t, aki zaklatott \u00e1llapotba ker\u00fcl, valah\u00e1nyszor semmihez sem foghat\u00f3 muzsik\u00e1ja sz\u00f3ba j\u00f6n. Id\u0151vel tart\u00f3zkod\u00f3v\u00e1, s\u0151t, ellens\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lik a f\u0151h\u0151ssel szemben. Azt\u00e1n egy alkalommal sz\u00edv\u00e9lyesen bebocs\u00e1tja, \u00e9s besz\u00e1mol\u00f3t kezd \u00edrni neki bizonyos vele t\u00f6rt\u00e9nt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s esem\u00e9nyekr\u0151l. Ezt azonban megszak\u00edtja a titokzatos, elf\u00fcgg\u00f6ny\u00f6z\u00f6tt ablak m\u00f6g\u00fcl felz\u00fag\u00f3 furcsa, f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali zene, melynek hat\u00e1s\u00e1ra Zann f\u00e9ktelen\u00fcl, egyre t\u00e9bolyodottabban heged\u00fclni kezd; csak sejthet\u0151, hogy az ablakon t\u00falr\u00f3l el akar riasztani valamit. A narr\u00e1tor az ablakon kitekintve csak a feneketlen \u00fcress\u00e9get l\u00e1tja. Egy sz\u00e9ll\u00f6k\u00e9s kioltja a szoba gyerty\u00e1it; a f\u0151h\u0151s a vaks\u00f6t\u00e9tben kitapogatja, hogy a m\u00e9g mindig eszeveszetten heged\u00fcl\u0151 Zann val\u00f3sz\u00edn\u0171leg meghalt. Ekkor megiramodik \u00e9s elmenek\u00fcl. T\u00f6bb\u00e9 sem a Rue d\u2019Auseilt, sem a k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t nem leli fel \u00fajra.<\/p>\n

 <\/p>\n

A meg\u00edr\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei<\/h3>\n

Lovecraft a novell\u00e1t 1921 v\u00e9g\u00e9n, v\u00e9lhet\u0151en decemberben \u00edrta (Joshi 1996: 271), ebben az id\u0151ben folyamatban volt a Herbert West: \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u0151<\/em> (Herbert West\u2014Reanimator<\/em>) fejezeteinek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se a Home Brew<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra. Az 1921-es \u00e9v negat\u00edv \u00e9s pozit\u00edv tapasztalatokban is gazdag volt az \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra: \u00e9desanyja m\u00e1jus 24-\u00e9n elhunyt egy rosszul siker\u00fclt epeh\u00f3lyagm\u0171t\u00e9t k\u00f6vetkezt\u00e9ben; j\u00falius 4-\u00e9n megismerkedett k\u00e9s\u0151bbi feles\u00e9g\u00e9vel, Sonia Greene-nel; tov\u00e1bb\u00e1 viszonylag sok novell\u00e1t \u00edrt (b\u00e1r nem annyit, mint 1920-ban), k\u00f6zt\u00fck A n\u00e9vtelen v\u00e1ros<\/em>t (The Nameless City<\/em>), valamint A k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3<\/em>t (The Outsider<\/em>). K\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don, \u00e1lomszer\u0171 pr\u00f3z\u00e1ja dac\u00e1ra, az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>t nem egy konkr\u00e9t \u00e1lom ihlette, j\u00f3llehet, mint arr\u00f3l Lovecraft besz\u00e1mol, \u00e1lmaiban l\u00e1tott a Rue d\u2019Auseilhez hasonl\u00f3, meredek utc\u00e1kat. A novell\u00e1r\u00f3l a szerz\u0151 a Frank Balknap Longnak c\u00edmzett, 1922. febru\u00e1r 8-as keltez\u00e9s\u0171 level\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151t \u00edrja:<\/p>\n

Az Erich Zannt csak nemr\u00e9giben \u00edrtam. Van benne borzalom \u2013 a groteszk \u00e9s a l\u00e1tnoki borzalma \u2013, de nem \u201efog\u00f3s\u201d, mint a Randolph Carter. Eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve nem \u00e1lom, j\u00f3llehet \u00e1lmodtam olyan meredek utc\u00e1kr\u00f3l, mint a Rue d\u2019Auseil (Lovecraft 1965: 167).<\/em><\/p>\n

Ebben a lev\u00e9lben Lovecraft n\u00e9h\u00e1ny novell\u00e1j\u00e1r\u00f3l mes\u00e9l Longnak, emiatt eml\u00edti meg a frissen k\u00e9sz\u00fclt Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>t. Tekintve, hogy febru\u00e1r 8-\u00e1n \u00edr\u00f3dott, felvet\u0151dhet a k\u00e9rd\u00e9s, nem cs\u00faszott-e \u00e1t a novella keletkez\u00e9se 1922-re, ezt a lehet\u0151s\u00e9get azonban val\u00f3sz\u00edn\u0171tlenn\u00e9 teszi Lovecraft egy k\u00e9s\u0151bbi levele, amelyben az 1921-es \u00e9vsz\u00e1mot t\u00fcnteti fel a c\u00edm mellett z\u00e1r\u00f3jelben (Lovecraft 1971: 379). Burleson utal r\u00e1, hogy a m\u0171vet m\u00e9g alkot\u00f3juk \u00e9let\u00e9ben is sz\u00e1mos alkalommal kiadt\u00e1k (Burleson 2016).<\/p>\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00f6r\u00f6kre k\u00e9rd\u00e9s marad, hogy az elbesz\u00e9l\u00e9s kimondatlanul is P\u00e1rizsban j\u00e1tsz\u00f3dik-e. Joshi eleinte, az el\u0151sz\u00f6r 1982-ben kiadott, A Subtler Magick<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben m\u00e9g azt \u00edrja, \u201eLovecraftnak nem sz\u00fcks\u00e9ges megeml\u00edtenie P\u00e1rizst ahhoz, hogy felismerj\u00fck, a francia f\u0151v\u00e1rosban vagyunk\u201d (Joshi 1999: 87-88); a k\u00e9s\u0151bb meg\u00edrt H. P. Lovecraft: A Life<\/em>-ban m\u00e1r \u00f3vatosabban fogalmaz: \u201e[m]indig ezt felt\u00e9telezt\u00e9k, de Lovecraft ezt sohasem \u00e1ll\u00edtja ny\u00edltan, \u00e9s a Rue d\u2019Auseil az egyetlen helyn\u00e9v, ami eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl a t\u00f6rt\u00e9netben\u201d (Joshi 1996: 272). Mindemellett Joshi utal egy francia kritikusra, Jacques Bergier-re, aki \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint levelezett Lovecrafttal, \u00e9s egy \u00edzben megk\u00e9rdezte t\u0151le, hogyan \u00e9s mikor l\u00e1tta P\u00e1rizst, ami\u00e9rt olyan mag\u00e1val ragad\u00f3 a t\u00f6rt\u00e9net atmoszf\u00e9r\u00e1ja, amire Lovecraft \u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan \u00edgy felelt: \u201eegy \u00e1lomban, Poe-val\u201d. Joshi arra mutat r\u00e1, hogy nincs bizony\u00edt\u00e9k Bergier \u00e9s Lovecraft lev\u00e9lv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy a besz\u00e1mol\u00f3 anekdota marad (Joshi 1996: 272).<\/p>\n

 <\/p>\n

A m\u0171 jelent\u0151s\u00e9ge \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9sei<\/h3>\n

Az Erich Zann muzsik\u00e1ja<\/em> \u2013 ebben a kritika \u00e9s az olvas\u00f3k t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt egyet\u00e9rtenek \u2013 Lovecraft korai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak er\u0151s darabjai k\u00f6z\u00e9 tartozik. A novella er\u0151s f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali, \u00e1lomszer\u0171 atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1nak kulcsa a rendellenes geometri\u00e1j\u00fa utca, a Rue d\u2019Auseil titokzatos term\u00e9szete (a narr\u00e1tor t\u00f6bb\u00e9 nem tal\u00e1lja meg \u00fajra), a Zann \u00e1ltal j\u00e1tszott zene idegens\u00e9ge, Zann elveszett k\u00e9ziratai, \u00e9s persze mindenekel\u0151tt az ablakon t\u00fal rejt\u0151z\u0151 s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, illetve a nevenincs fenyeget\u00e9s, amit a jelek szerint bizonyos k\u00fcl\u00f6n\u00f6s mel\u00f3di\u00e1k k\u00e9pesek valamelyest kord\u00e1ban tartani, \u00e9s mindezt kieg\u00e9sz\u00edti egy j\u00f3 es\u00e9llyel megb\u00edzhatatlan narr\u00e1tor. Ezeket az elemeket Lovecraft \u00e9rt\u0151 m\u00f3don rendezte el r\u00e9szben a Poe \u00e9s Bierce nyomdokain kidolgozott novellakoncepci\u00f3ja szerint, melynek l\u00e9nyege az, hogy az egyes \u00f6sszetev\u0151knek egy adott v\u00e9gkifejlet fel\u00e9 kell mutatnia, afel\u00e9 kell el\u0151remozd\u00edtaniuk a cselekm\u00e9nyt (Lovecraft 2004: 44), r\u00e9szben pedig az atmoszf\u00e9r\u00e1t els\u0151 helyre \u00e1ll\u00edt\u00f3 saj\u00e1t felfog\u00e1sa szerint (Lovecraft 2004a: 177). A f\u00e9lelemforr\u00e1s k\u00f6rvonalazatlans\u00e1g\u00e1t illet\u0151en neh\u00e9z igazs\u00e1got tenni, ha az egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges (vagy sz\u00fcks\u00e9ges). Joshi elt\u00falzottnak tartja, azonban ez a megfoghatatlans\u00e1g \u00e9pp az eml\u00edtett \u00e1ltal\u00e1nos atmoszf\u00e9ra miatt nem rontja le a novella hat\u00e1s\u00e1t, mi t\u00f6bb, szervesen illeszkedik a hangulatvil\u00e1g\u00e1ba.<\/p>\n

A novella siker\u00fclts\u00e9g\u00e9t, irodalmi \u00e9rt\u00e9k\u00e9t tal\u00e1n mi sem bizony\u00edtja jobban, mint hogy m\u00e9g a saj\u00e1t mag\u00e1val szemben az \u00f6nmarcangol\u00e1sig kritikus szerz\u0151 is el\u00e9gedetts\u00e9g\u00e9t fejezte ki ir\u00e1nta. Term\u00e9szetesen ez az el\u00e9gedetts\u00e9g relat\u00edv. Lovecraft 1931. j\u00fanius 19-i keltez\u00e9s\u0171, J. Vernon Shea-nek \u00edrt level\u00e9ben a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> (The Colour Out of Space<\/em>) ut\u00e1n a m\u00e1sodik legjobbjak\u00e9nt neves\u00edti az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>t. 1936. november 10-i keltez\u00e9s\u0171, Wilfred Blanch Talmannek \u00edrt level\u00e9ben mintegy \u201enegat\u00edvan felpontozza\u201d az alkot\u00e1st, amikor kifejti, az\u00e9rt tartja viszonylag sokra, mert kev\u00e9sb\u00e9 rossz a t\u00f6bbihez k\u00e9pest:<\/p>\n

Az Erich Zann ir\u00e1nti viszonyul\u00e1som ink\u00e1bb negat\u00edv, mint pozit\u00edv \u2026 Mind\u00f6ssze az\u00e9rt teszem m\u00e1sodik helyre, mert nem annyira rossz, mint a t\u00f6bbiek z\u00f6me. Ink\u00e1bb az\u00e9rt kedvelem, ami nincs meg benne, mint az\u00e9rt, ami megvan (Lovecraft 1976: 348).<\/em><\/p>\n

L\u00e1tni kell, hogy ez az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s \u201ek\u00e9tszeresen negat\u00edv\u201d. Egyr\u00e9szt az id\u00e9zett sz\u00f6vegb\u0151l vil\u00e1gosan kider\u00fcl, hogy Lovecraft rossznak tartotta a m\u0171v\u00e9t, \u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t az adta a szem\u00e9ben, hogy nem volt annyira<\/em> rossz a t\u00f6bbihez k\u00e9pest (Lovecraft ebben a lev\u00e9lben a saj\u00e1t m\u0171vei kapcs\u00e1n kiz\u00e1r\u00f3lag a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>r\u0151l nyilatkozik egy\u00e9rtelm\u0171en pozit\u00edvan). M\u00e1sr\u00e9szt azonban negat\u00edv az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s a sz\u00f3 m\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben is, mert a hi\u00e1ny, ami \u201ekev\u00e9sb\u00e9 rossz\u00e1\u201d teszi ezt az alkot\u00e1st, a borzalom t\u00fals\u00e1gosan ny\u00edlt \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak hi\u00e1nya. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Lovecraft k\u00e9sei \u00edr\u00e1saival szemben felvetik, hogy r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9net-eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k\u00fcket csorb\u00edtj\u00e1k a t\u00falzottan r\u00e9szletgazdag, explicit le\u00edr\u00e1sok, melyek megfosztj\u00e1k a m\u0171veket a bizonytalan, a sejtelmess\u00e9g, a megragadhatatlans\u00e1g iszonyat\u00e1t\u00f3l. B\u00e1r az im\u00e9nt id\u00e9zett, szerte\u00e1gaz\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa lev\u00e9lben ezt ny\u00edltan nem jelenti ki, k\u00f6nnyen elk\u00e9pzelhet\u0151 \u2013 \u00e9s irodalmi felfog\u00e1s\u00e1val \u00f6sszhangban \u00e1ll \u2013, hogy a s\u00falyosan beteg Lovecraft \u2013 \u00e9let\u00e9b\u0151l a lev\u00e9l meg\u00edr\u00e1sakor mind\u00f6ssze n\u00e9gy h\u00f3nap volt h\u00e1tra \u2013 ezt a r\u00e9szletess\u00e9get (is) f\u00e1jlalja egy\u00e9b \u00edr\u00e1saiban, egy\u00fattal a nyelvi megragad\u00e1st elker\u00fcl\u0151 borzalom eszm\u00e9ny\u00e9hez k\u00f6zel\u00edt\u0151nek v\u00e9li az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>t, vagyis a t\u00fal explicit le\u00edr\u00e1sok hi\u00e1nya a novella pozit\u00edv tulajdons\u00e1g\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

Lovecraftnak az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>r\u00f3l alkotott, lekicsinyl\u0151en m\u00e9ltat\u00f3 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel szemben szinte k\u00f6lt\u0151i igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1snak tekinthet\u0151, hogy a kort\u00e1rs r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9net-irodalom egyik legelismertebb \u00e9s legegy\u00e9nibb alakja, Lovecraft filoz\u00f3fiai \u00f6r\u00f6k\u00f6se, Thomas Ligotti emelte piedeszt\u00e1lra ezt az alkot\u00e1st, \u00e9s \u00fagy fogalmazott: \u201e[s]z\u00e1momra az \u00bbErich Zann\u00ab-ban t\u00f6rt\u00e9nt, hogy Lovecraft el\u0151\u00e1llt a horrort\u00f6rt\u00e9net t\u00f6k\u00e9letes modellj\u00e9vel\u201d (Ligotti 2014: 109). Ez a nyilatkozat nem meglep\u0151: az atmoszf\u00e9rateremt\u00e9st mindenek el\u00e9 helyez\u0151 Ligotti rendszerint roppant tudatosan t\u00f6rekszik a konkr\u00e9tumok elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re, r\u00e1ad\u00e1sul ez n\u00e1la \u00edr\u00e1stechnikai \u00e9s filoz\u00f3fiai jelent\u0151s\u00e9g\u0171, hiszen a novell\u00e1iban visszat\u00e9r\u0151 f\u00e9lelemforr\u00e1s annak felismer\u00e9se, hogy az \u00e9rz\u00e9kelt vil\u00e1g \u00e9s annak elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 objektumai voltak\u00e9ppen ill\u00fazi\u00f3k, ezzel szemben a val\u00f3s\u00e1g semmi t\u00f6bb, mint egy amorf, arctalan massza, \u00e9s ennek f\u00e9ny\u00e9ben maga a l\u00e9tez\u00e9s v\u00e1lik iszonyatoss\u00e1. Ilyen gondolati mag eset\u00e9ben nem c\u00e9lravezet\u0151 irodalmi eszk\u00f6z a t\u00fal konkr\u00e9t le\u00edr\u00e1s. Az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>t Thomas Ligotti is meg\u00edrhatta volna.<\/p>\n

Ligottit eml\u00edtve \u00e9rdemes utalni az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>ban alkalmazott bizarr, kifacsarodott geometri\u00e1j\u00fa v\u00e1rosle\u00edr\u00e1sra, melyben nem annyira egy nem-euklid\u00e9szi matematika sz\u00e1munkra idegen t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei mutatkoznak meg (mint Lovecraft k\u00e9s\u0151bbi, sci-fi-jelleg\u0171 alkot\u00e1saiban), mint ink\u00e1bb a legnyomaszt\u00f3bb r\u00e9m\u00e1lmok elvetem\u00fclt kont\u00farjai: a Lovecraft eml\u00e9k\u00e9nek aj\u00e1nlott Harlekin utols\u00f3 lakom\u00e1j\u00e1<\/em>ban (The Last Feast of Harlequin<\/em>) Mirocaw v\u00e1ros\u00e1nak jellemz\u00e9se a st\u00edlus ter\u00e9n szembesz\u00f6k\u0151 hasonlatoss\u00e1g mutatkozik. Ha a le\u00edr\u00e1st k\u00e9pszer\u0171en akarn\u00e1nk \u00e9rz\u00e9keltetni, tal\u00e1n Jason van Hollandernek a The Thomas Ligotti Reader<\/em> bor\u00edt\u00f3j\u00e1ra ker\u00fclt festm\u00e9ny\u00e9re \u00e9rdemes gondolni (amely mellesleg egy m\u00e1sik Ligotti-novella, az \u00c1ll\u00e1spontom a megtorl\u00f3 int\u00e9zked\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben<\/em>, azaz My Case for Retributive Action<\/em> illusztr\u00e1ci\u00f3ja).<\/p>\n

Lovecraft:<\/p>\n

A burkolat nem volt egyenletes, emitt k\u0151lapok, amott kockak\u00f6vek sorakoztak, sok hely\u00fctt l\u00e1tszott a sz\u00fcrk\u00e9sz\u00f6ld gyomt\u00f3l felvert, csupasz f\u00f6ld. A h\u00e1zak magasak voltak, cs\u00facsos tetej\u0171ek, hihetetlen\u00fcl r\u00e9giek, s \u0151r\u00fclt m\u00f3don el\u0151re vagy h\u00e1trafel\u00e9, illetve oldalra d\u0151ltek. A szemk\u00f6zt fekv\u0151 \u00e9p\u00fcletek n\u00e9melyike szinte \u00f6ssze\u00e9rt, amolyan boltozatot form\u00e1lt, napf\u00e9ny alig-alig jutott a k\u00f6vezetig. N\u00e9hol h\u00edd k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a h\u00e1zakat.<\/em><\/p>\n

Ligotti:<\/p>\n

Az \u00fczleti negyed n\u00e9h\u00e1ny v\u00e9n boltocsk\u00e1ja m\u00f6g\u00f6tt a hirtelen emelked\u0151re meredek tetej\u0171 h\u00e1zakat emeltek, cs\u00facsaik l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 magass\u00e1gokba t\u00f6rtek az alacsonyabban elhelyezked\u0151 \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek f\u00f6l\u00f6tt. \u00c9s mivel e h\u00e1zak alapzata rejtve maradt a szeml\u00e9l\u0151 el\u0151l, olyan ill\u00fazi\u00f3t keltettek, mintha ki lenn\u00e9nek r\u00f6gz\u00edtve a leveg\u0151ben, azzal fenyegetve, hogy b\u00e1rmikor leborulhatnak, avagy t\u00f6meg\u00fckh\u00f6z \u00e9s sz\u00e9less\u00e9g\u00fckh\u00f6z k\u00e9pest term\u00e9szetellenesen sud\u00e1rnak alkott\u00e1k volna \u0151ket. Ez a kialak\u00edt\u00e1s bizarr perpekt\u00edvatorzul\u00e1st is eredm\u00e9nyezett. A k\u00e9t szinten elhelyezked\u0151 \u00e9p\u00fcletek \u00fagy siklottak egym\u00e1sra, hogy k\u00f6zben semmilyen m\u00e9lys\u00e9g\u00e9rzetet nem \u00e9bresztettek, ez\u00e9rt a magasra \u00e9p\u00edtett lak\u00f3h\u00e1zak igen k\u00f6zel szorultak a talajra helyezett el\u0151t\u00e9ri \u00e9p\u00fcletekhez, \u00e9s nem zsugorodtak \u00f6ssze a h\u00e1tt\u00e9robjektumokra jellemz\u0151 m\u00f3don. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a ter\u00fcletet a fot\u00f3kon tapasztalhat\u00f3 egys\u00edk\u00fas\u00e1g benyom\u00e1sa uralta el. Mi tagad\u00e1s, Mirocaw ak\u00e1r egy \u00f6reg f\u00e9nyk\u00e9palbumhoz is hasonl\u00edthat\u00f3, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ha a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pet megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k a fot\u00f3k elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n, melyek ez\u00e9rt sz\u00f6gben \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k t\u00e1rgyukat: komikusan f\u00e9lrecsapott, cs\u00facsos s\u00fcvegre eml\u00e9keztet\u0151, k\u00fapos tetej\u0171 torony k\u00e9mlel\u0151d\u00f6tt a szomsz\u00e9dos utca h\u00e1zai f\u00f6l\u00e9 magasodva; egy hirdet\u0151t\u00e1bla, melyr\u0151l egy k\u00f6teg z\u00f6lds\u00e9g vigyorgott, enyh\u00e9n nyugatnak ferd\u00edtette tartalm\u00e1t; a meredek j\u00e1rdapadk\u00e1n\u00e1l parkol\u00f3 aut\u00f3k mintha az \u00e9gbe sz\u00e1lltak volna egy fill\u00e9res boltnak a vak\u00edt\u00f3 ragyog\u00e1st\u00f3l eltorz\u00edtott ablak\u00e1ban; a j\u00e1rd\u00e1n fel-al\u00e1 trappol\u00f3 emberek m\u00e9lab\u00fasan meghajlottak; \u00e9s a ver\u0151f\u00e9nyes naps\u00fct\u00e9sben az \u00f3ratorony, melyet el\u0151sz\u00f6r t\u00e9vesen templomtoronynak n\u00e9ztem, hossz\u00fa \u00e1rny\u00e9kot vetett, ami a v\u00e1rost \u00e1tszelv\u00e9n mintha lehetetlen t\u00e1vols\u00e1gra ny\u00falt volna, mintha elk\u00e9pzelhetetlen zugokat j\u00e1rt volna be.<\/em><\/p>\n

Az Erich Zann muzsik\u00e1ja<\/em> egyik szembesz\u00f6k\u0151 k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy a borzalom forr\u00e1s\u00e1val a zene szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van: b\u00e1rmi \u00f3l\u00e1lkodjon is az ablak m\u00f6g\u00f6tt, az id\u0151nk\u00e9nt zen\u00e9vel ad h\u00edrt mag\u00e1r\u00f3l, Zann pedig zen\u00e9vel \u2013 egy alkalommal magyar t\u00e1nczen\u00e9vel \u2013 igyekszik t\u00e1vol tartani azt. Ez a mot\u00edvum az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nleges, mert Lovecraft, t\u00fal azon, hogy irt\u00f3zattal tekintett az olyan \u00faj zenei ir\u00e1nyzatokra, mint a jazz, saj\u00e1t beismer\u00e9se szerint fikarcnyi zenei \u00e9rz\u00e9kkel sem b\u00edrt. Ugyancsak Burleson szerint az Erich Zann muzsik\u00e1ja nem csak t\u00e1rgy\u00e1ban kapcsol\u00f3dik a zen\u00e9hez, hanem \u2013 feltehet\u0151en an\u00e9lk\u00fcl, hogy Lovecraft ezt tudatosan \u00edgy akarta volna \u2013 szerkezet\u00e9t tekintve is zenei vonatkoz\u00e1s\u00fa, ugyanis olyan, mint egy f\u00faga. A f\u00faga rendszerint k\u00e9t zenei t\u00e9ma, melyek egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151en l\u00e9pnek fel, \u00e9s id\u0151nk\u00e9nt v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st. Burleson szerint az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>ban h\u00e1rom ilyen egym\u00e1st v\u00e1lt\u00f3 t\u00e9ma is megjelenik: 1. maga a Rue d\u2019Auseil \u00e9s annak groteszk geometri\u00e1ja, 2. Erich Zann \u00e9s a zen\u00e9je, 3. az odakint rejl\u0151 ismeretlen (Burleson 2016).<\/p>\n

A novella fontos eleme az, ami sokak sz\u00e1m\u00e1ra a f\u0151 eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k\u00e9t is k\u00e9pezi: az ablakb\u00f3l l\u00e1tott megnevezhetetlen s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g. Burleson \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben ez az elem k\u00e9t tipikus lovecrafti toposzt egyes\u00edt: a tiltott vagy vesz\u00e9lyes tud\u00e1st, valamint a l\u00e1tszatok vil\u00e1ga m\u00f6g\u00f6tti, \u201eigazi\u201d val\u00f3s\u00e1got: a narr\u00e1tor az ablakon kitekintve k\u00e9nyszer\u00fcl r\u00e1eszm\u00e9lni arra, hogy a val\u00f3s\u00e1g nem a sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151s k\u00f6rnyezet, hanem az ember sz\u00e1m\u00e1ra idegen, megnevezhetetlen \u00e9s uralhatatlan k\u00e1osz (Burleson 2011: 143-144). Hasonl\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st tett Airaksinen is, aki szerint a novella r\u00e9szben a megnevezhetetlens\u00e9g, a nyelv kudarc\u00e1nak vid\u00e9k\u00e9re kalauzolja az olvas\u00f3t, r\u00e9szben pedig a hal\u00e1l allegorikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa (Airaksinen 1999: 7-8). Elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l az der\u00fcl ki, hogy nem puszt\u00e1n az \u201eablakjelenet\u201d, hanem a novella k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain fellelhet\u0151 egy\u00e9b elemek is ezt er\u0151s\u00edtik: a narr\u00e1tor egy foly\u00f3n \u00e1tkelve jut el a Rue d\u2019Auseilre (ami a Szt\u00fcx\u00f6t \u00e9s egy\u00e9b, hasonl\u00f3 rendeltet\u00e9s\u0171 mitikus foly\u00f3kat id\u00e9zi), a meredek utca v\u00e9g\u00e9n egy fal h\u00faz\u00f3dik, majd onn\u00e9t elmenek\u00fclve a narr\u00e1tor t\u00f6bb\u00e9 nem tal\u00e1l vissza a \u201em\u00e1sik oldalra\u201d.<\/p>\n

Az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>nak tov\u00e1bbi mark\u00e1ns ismertet\u0151jegye az \u00e1lomszer\u0171 narr\u00e1ci\u00f3: Lovecraft fogalmaz\u00e1sm\u00f3dja, az alkalmazott \u00edr\u00f3i k\u00e9pek, valamint az alapj\u00e1n, hogy a f\u0151h\u0151s t\u00f6bbet nem tal\u00e1l vissza a Rue d\u2019Auseilre, ak\u00e1r az a k\u00f6vetkeztet\u00e9s is levonhat\u00f3, hogy mindaz, amir\u0151l a narr\u00e1tor besz\u00e1mol, csak egy t\u00fals\u00e1gosan \u00e9leth\u0171 \u00e1lom volt. Ezt a saj\u00e1toss\u00e1got \u00e1ll\u00edtotta k\u00f6z\u00e9ppontba L\u00e9vy, aki szerint az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>ban a rendezett, modern, szem\u00e9lytelen nagyv\u00e1rosnak van egy \u00e1lombeli m\u00e1sa, ahol a fantasztikum \u00e9letre kel, \u00e9s amelyben a m\u00falt \u0151si er\u0151i m\u00e9g elevenek. Az \u00e1lom mintegy \u00e9lettel t\u00f6lti fel a v\u00e1rost (L\u00e9vy 1988: 47-48).<\/p>\n

Az Erich Zann muzsik\u00e1j\u00e1<\/em>ban fontos szerepet j\u00e1tszik maga a cselekm\u00e9ny utc\u00e1ja, a bizarr tulajdons\u00e1gokkal felruh\u00e1zott Rue d\u2019Auseil, melyr\u0151l az olvas\u00f3 nem tudja meg, l\u00e9tezett-e a novella val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban vagy sem. Az utca azonban nem csak emiatt \u00e9rdekes az elemz\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. Lovecraft nem tudott franci\u00e1ul, \u00e9s olyan sz\u00f3, hogy \u201eauseil\u201d, nincs a franci\u00e1ban. Ugyanakkor l\u00e9tezik az \u201eau\u201d (-hoz\/-h\u00f6z\/-hez) prepoz\u00edci\u00f3, valamint a \u201eseuil\u201d (k\u00fcsz\u00f6b) f\u0151n\u00e9v. A kett\u0151t \u00f6sszerakva az \u201eau seuil\u201d azt jelenti: \u201ea k\u00fcsz\u00f6bh\u00f6z\u201d. Nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy Lovecraft tudatos sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kkal \u00e9lt volna, noha minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy megszerezte az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges, fel\u00fcletes nyelvismeretet (Joshi 1996: 272). A hasonl\u00f3s\u00e1g azonban \u00edgy is meglehet\u0151sen figyelemrem\u00e9lt\u00f3 egybees\u00e9s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen mivel a Rue d\u2019Auseil, \u00e9s azon bel\u00fcl Zann lak\u00e1s\u00e1nak ablaka val\u00f3ban egyfajta \u201ek\u00fcsz\u00f6b\u201d a val\u00f3s\u00e1gnak az \u00e9rz\u00e9keink sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, valamint az azon t\u00fali, megnevezhetetlen szf\u00e9r\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Szerz\u0151: Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/strong>
\nBor\u00edt\u00f3: M. Crassus – Rue d\u2019Auseil<\/a><\/span> (r\u00e9szlet)<\/p>\n

 <\/p>\n

Forr\u00e1sjegyz\u00e9k<\/h3>\n