{"id":1756,"date":"2020-03-29T07:24:48","date_gmt":"2020-03-29T07:24:48","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=1756"},"modified":"2020-03-29T07:24:48","modified_gmt":"2020-03-29T07:24:48","slug":"bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/","title":{"rendered":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7"},"content":{"rendered":"

Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin<\/a>\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\u00a0A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod.<\/a><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az Arkham House<\/strong><\/h3>\n

\u201eAmikor az els\u0151 c\u00edmet publik\u00e1ltuk az 1939-es \u00e9v v\u00e9ge fel\u00e9, nem szerepelt a terveim k\u00f6z\u00f6tt, hogy kiad\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljak, mert akkoriban sok vasat tartottam a t\u0171zben. Az els\u0151 kiadv\u00e1ny teljes eg\u00e9sz\u00e9ben H. P. Lovecraft m\u0171veit tartalmazta \u2013 bar\u00e1tom \u00e9s \u00edr\u00f3t\u00e1rsam akkor m\u00e1r k\u00e9t \u00e9ve halott volt. \u00c9rkezett egy lev\u00e9l Howard Wandreit\u0151l, amelyben meg\u00edrta nekem, hogy Lovecraft t\u00e1vozott az \u00e9l\u0151k sor\u00e1b\u00f3l, \u00e9s amikor felbontottam, \u00e9pp \u00faton voltam Sauk Citybe, ahov\u00e1 rendszeresen elzar\u00e1ndokoltam, hogy ki\u00fclve a naps\u00fct\u00e9sbe \u00e1tadjam magam az olvas\u00e1snak. De ahelyett, hogy Thoreau napl\u00f3j\u00e1t lapozgattam volna, leheveredtem egy patak mellett h\u00faz\u00f3d\u00f3 vas\u00fati \u00e1llv\u00e1nyzat al\u00e1, \u00e9s tervbe vettem, hogy k\u00f6tetbe szedem Lovecraft legjobb \u00edr\u00e1sait.\u201d[1]<\/sup><\/a><\/em><\/p>\n

\u00cdgy eml\u00e9kszik vissza August Derleth arra, hogyan pattant ki fej\u00e9b\u0151l az az\u00f3ta m\u00e1r kultikus Arkham House kiad\u00f3 alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00f6tlete. F\u00fczetek Lovecraft \u00e9lete sor\u00e1n m\u00e1r jelentek meg a szerz\u0151t\u0151l n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z p\u00e9ld\u00e1nyban (pl. The <\/em>Shunned House<\/em> \u2013 250\/300 p\u00e9ld\u00e1nyban 1928-ban, The Cats of Ulthar<\/em> 40 p\u00e9ld\u00e1nyban 1935-ben), majd 1936-ban megjelent a The Shadow Over Innsmouth<\/em> 200 p\u00e9ld\u00e1nyban, a Visionary Press gondoz\u00e1s\u00e1ban. A kem\u00e9nyk\u00f6tetes tril\u00f3gia, a The <\/em>Outsider and Others<\/em>, a Beyond the Wall of Sleep<\/em> \u00e9s a Marginalia<\/em> 1939-ben, 1943-ban \u00e9s 1944-ben jelent meg v\u00e9g\u00fcl. Az elk\u00f6vetkezend\u0151 \u00e9vekben megjelentek Clark Ashton Smith, Henry S. Whitehead, Donald Wandrei, August Derleth, Robert Bloch, Frank Belknap Long, David H. Keller, Robert E. Howard, Carl Jacobi \u00e9s Ramsey Campbell \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tetei.<\/p>\n

1944-ben \u00e9s 1945-ben a szint\u00e9n amerikai Bart House k\u00e9t gy\u0171jtem\u00e9nyes Lovecraft-k\u00f6tetet is megjelentetett, majd k\u00f6vetkezett a World Publishing Company egy k\u00f6tettel 1945-ben, az Avon Books 1947-ben, az angol Gollancz 1951-ben, a francia Deno\u00ebl 1954-ben (Dans l’ab\u00eeme du temps<\/em> [The Shadow Out of Time<\/em>] \u00e9s La couleur tomb\u00e9e du ciel<\/em> [The Colour Out of Space<\/em>] c\u00edmmel), a holland Contact 1967-ben (Macabere Verhalen<\/em> c\u00edmmel), az olasz Sugar Editore 1967-ben (La casa delle streghe e altri racconti<\/em> c\u00edmmel) \u00e9s a n\u00e9met Insel 1968-ban (Cthulhu: Geistergeschichten<\/em> c\u00edmmel).<\/p>\n

Az els\u0151 antol\u00f3gia az Arkham Houset\u00f3l, amely m\u00e1r m\u00edtoszos m\u0171veket is tartalmazott, az 1947-es versesk\u00f6tet volt Dark of the Moon: Poems of Fan<\/em>tasy and the Macabre<\/em> c\u00edmmel; helyet kapott benne A yuggoth-i gomba<\/em> (Fungi from <\/em>Yuggoth<\/em>), valamint Duane Rimel, Robert E. Howard \u00e9s Clark Ashton Smith k\u00f6ltem\u00e9nyei is. Azonban az els\u0151 t\u00f6bbszerz\u0151s, teljesen a m\u00edtoszos pr\u00f3zat\u00f6rt\u00e9neteknek szentelt kollekci\u00f3 csak 1969-ben jelent meg Tales of the Cthulhu Myt<\/em>hos<\/em> c\u00edm alatt. A 19 t\u00f6rt\u00e9netet \u00e9s 13 szerz\u0151t felvonultat\u00f3 v\u00e1logat\u00e1s z\u00f6me kor\u00e1bban m\u00e1r megjelent anyagot tartalmaz; el\u0151szav\u00e1ban Derleth azonban kiss\u00e9 elhamarkodottan azt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st teszi, hogy a Cthulhu-m\u00edtosz halott<\/em> (!) \u2013 \u201emaga a m\u00edtosz nem fog olyasf\u00e9le inspir\u00e1l\u00f3 er\u0151vel hatni az \u00faj nemzed\u00e9k horrorirodalm\u00e1ra, hogy az olvas\u00f3i kereslet sz\u00e1mottev\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben n\u0151j\u00f6n az effajta t\u00f6rt\u00e9netek ir\u00e1nt\u201d. Ut\u00f3lag visszatekintve Lin Carterrel \u00e9rthet\u00fcnk ink\u00e1bb egyet, aki szerint \u201eez az antol\u00f3gia \u00faj korszak nyit\u00e1ny\u00e1t jelentette a Cthulhu-m\u00edtosz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben\u201d.<\/p>\n

Az egyik \u00fajdons\u00fclt darab Joseph Vernon Shea<\/em> (1912\u20131981) novell\u00e1ja, A s\u00edr<\/em>kert k\u00eds\u00e9rtete<\/em> (The Haunter of the Graveyard<\/em>). M\u00e1gus fia volt, aki m\u00e1r tizenn\u00e9gy \u00e9vesen \u00edrni kezdett. T\u00f6bb \u00e9ven \u00e1t levelezett Lovecrafttal, olykor par\u00e1zs vita alakult ki k\u00f6zt\u00fck f\u0151leg a n\u00e1cikkal \u00e9s filmekkel kapcsolatban. 1991-es In Search of <\/em>Lovecraft<\/em> c\u00edm\u0171 f\u00fczete egy novell\u00e1t \u00e9s egy verset tartalmaz (a novella, a The <\/em>Snouted Thing<\/em> Lovecraft egyik \u00e1lm\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt besz\u00e1mol\u00f3ja alapj\u00e1n \u00edr\u00f3dott).<\/p>\n

Brian Lumley<\/em> (1937\u2013) k\u00e9t novell\u00e1val is k\u00e9pviseli mag\u00e1t a v\u00e1logat\u00e1sban. A The Sister City<\/em>ben (1969), amelyet be\u00e9p\u00edtett 1974-es kisreg\u00e9ny\u00e9be, a Beneath <\/em>the Moors<\/em> c\u00edm\u0171be, egy el\u00e1rvult, furcsa testi elv\u00e1ltoz\u00e1sokon kereszt\u00fclmen\u0151 f\u00e9rfir\u00f3l sz\u00f3l, aki kutat\u00e1sai sor\u00e1n felfedezi, hogy egy emberit\u0151l teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 faj egyede. M\u00e1sik, Cement Surroundings<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben Sir Amery Wendy-Scott, az elt\u0171nt civiliz\u00e1ci\u00f3k kutat\u00f3ja legut\u00f3bbi, afrikai k\u00fcldet\u00e9s\u00e9r\u0151l visszat\u00e9rve hal\u00e1los f\u00e9lelmet \u00e9rez minden f\u00f6ldalatti helyis\u00e9g ir\u00e1nt, illetve megsz\u00e1llottja lesz a f\u00f6ldreng\u00e9seket el\u0151rejelz\u0151 szeizmogr\u00e1fnak. Bar\u00e1tja el\u0151tt k\u00e9s\u0151bb felfedi, szorong\u00e1s\u00e1nak alapja az a rettenet, amelyet az afrikai \u0151si v\u00e1ros al\u00f3l l\u00e1tott felemelkedni.<\/p>\n

A The Burrowers Beneath<\/em>-szel (1974) veszi kezdet\u00e9t hatk\u00f6tetes Titus Crow-reg\u00e9nyfolyama. Crow egy b\u00e1nyafel\u00fcgyel\u0151t\u0151l tudom\u00e1st szerez arr\u00f3l, hogy valahol \u00c9szak-Angli\u00e1ban mesters\u00e9gesen v\u00e1jt f\u00f6ldalatti j\u00e1ratokra bukkant, amelyek falain polipokra eml\u00e9keztet\u0151 v\u00e9seteket tal\u00e1lt, m\u00e9lyen bel\u00fclr\u0151l pedig k\u00e1nt\u00e1l\u00e1s hangjai sz\u0171r\u0151dtek ki. Koll\u00e9g\u00e1j\u00e1nak, Henri-Laurent de Marigny-nek (aki Etienne-Laurent de Marigny-nek, Randolph Carter bar\u00e1tj\u00e1nak a lesz\u00e1rmazottja) elmondja, hogy az \u00e9nek sor\u00e1n hallott szavak ismer\u0151sek sz\u00e1m\u00e1ra: mivel m\u00e1r a \u201930-as \u00e9vek \u00f3ta a V\u00e9nek ut\u00e1n nyomoz, tal\u00e1lkozhatott vel\u00fck a Necronomicon<\/em>ban. A reg\u00e9ny \u00e9s minden folytat\u00e1sa innent\u0151l kezdve olcs\u00f3, akci\u00f3n alapul\u00f3 kalandreg\u00e9nyk\u00e9nt dolgozza fel a lovecrafti kozmicizmust, r\u00e1ad\u00e1sul tobz\u00f3dik a m\u00edtoszos plot device<\/em>-okban. Lumley fikci\u00f3j\u00e1n eg\u00e9szen l\u00e1tv\u00e1nyosan csap\u00f3dik le a m\u00edtosz derlethi\u00e1nus (f\u00e9lre)\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek a hozad\u00e9ka, amikor is maga a m\u00edtosz ker\u00fcl f\u0151szerepbe, a t\u00f6rt\u00e9net puszt\u00e1n m\u00e1sodrend\u0171, legf\u0151k\u00e9pp arra szolg\u00e1l, hogy a m\u00edtosz egyes elemeit k\u00f6r\u00fclmagyar\u00e1zz\u00e1k vele.<\/p>\n

A lovecrafti filoz\u00f3fia \u00e9s tematika sokkal h\u0171ebb k\u00f6vet\u0151j\u00e9re \u00e9s nem utols\u00f3sorban sokkal jobb toll\u00fa szerz\u0151re tal\u00e1lunk Karl Edward Wagner<\/em> (1945\u20131994) szem\u00e9ly\u00e9ben. A menthetetlen\u00fcl a \u201ekard \u00e9s boszork\u00e1nys\u00e1g\u201d megsz\u00e1llottj\u00e1nak akad egy m\u00edtoszos elbesz\u00e9l\u00e9se is: az 1974-es P\u00e1lcik\u00e1k<\/em> (Sticks<\/em>), ami \u2013 \u00e9rtelemszer\u0171en \u2013 az antol\u00f3gia csak egy k\u00e9s\u0151bbi kiad\u00e1s\u00e1ba ker\u00fclt bele. F\u0151h\u0151se, Cohn Leverett grafik\u00e1kat k\u00e9sz\u00edt; egyik munk\u00e1ja k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen f\u00e9lelmetesre siker\u00fcl, miut\u00e1n egy eldugott farmh\u00e1z mellett k\u00fcl\u00f6n\u00f6s p\u00e1lcik\u00e1kra lel. Az ismeretlen c\u00e9lb\u00f3l megalkotott gallyrak\u00e1sok mellett \u00e1ll\u00f3 \u00f3don \u00e9p\u00fcletben kutatva m\u00e9g egy r\u00e9malak is megt\u00e1madja. T\u00f6bb mint huszon\u00f6t \u00e9v m\u00falva felkeresi \u0151t egy kiad\u00f3, hogy felhaszn\u00e1lja ezen illusztr\u00e1ci\u00f3it az egyik kiad\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 k\u00f6nyvh\u00f6z. A h\u00e1tborzongat\u00f3 fordulat akkor \u00e9rkezik, amikor nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a p\u00e1lcik\u00e1k elhelyez\u00e9s\u00e9nek logik\u00e1ja.<\/p>\n

Ugyancsak a k\u00e9s\u0151bbi kiad\u00e1sokban lelhet\u0151 fel Joanna Russ<\/em> (1937\u20132011) Cs\u00f3nakom<\/em> (My Boat<\/em>, 1976) c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9nete, amelynek forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3ja \u00fcgyn\u00f6k\u00e9vel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa sor\u00e1n visszaeml\u00e9kezik k\u00f6ly\u00f6kkor\u00e1nak egy furcsa incidens\u00e9re. \u00c9vtizedekkel ezel\u0151tt ugyanis k\u00e9t furcsa bar\u00e1tja, a lovecrafti\u00e1nus fant\u00e1ziavil\u00e1gba belehabarodott Al \u00e9s fekete bar\u00e1tn\u0151je, a boszork\u00e1nyos k\u00e9pess\u00e9gekkel meg\u00e1ldott Cissie elt\u0171nt egy cs\u00f3nakban. A novella a rasszizmus t\u00e9mak\u00f6r\u00e9t is \u00e9rinti, \u00e9s elgondolkodtatja olvas\u00f3j\u00e1t annak \u201efurfangos\u201d term\u00e9szet\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

A M\u00e9lys\u00e9glak\u00f3k<\/em> (The Deep Ones<\/em>) \u00edr\u00f3ja, James Wade<\/em> (1930\u20131983) az \u00c1rny\u00e9k Innsmouth felett<\/em> egyik lehets\u00e9ges folytat\u00e1s\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette el. A helysz\u00edn azonban itt \u00c9szak-Kalifornia, ahol tud\u00f3sok egy csoportja a delfinek intelligenci\u00e1j\u00e1t kutatja. Az innsmouth-i sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Jo Gilman transz\u00e1llapotban telepatikus kapcsolatba l\u00e9p Flippel, az egyik \u00e1llattal, hogy a sugallt k\u00e9pek alapj\u00e1n kider\u00fclj\u00f6n sz\u00e1munkra, hogy ezek a kedves \u00e9l\u0151l\u00e9nyek mind Cthulhu \u00fcgyn\u00f6kei! A tengerparti hippik hi\u00e1ba figyelmeztetik a tud\u00f3sokat arra, hogy a delfinek a gonosz szolg\u00e1i, az egyik m\u00e9lytransz sor\u00e1n Jo-t \u2013 ismeretlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt \u2013 teherbe ejti Flip! M\u00e9g ha meg is emelkedett a szem\u00f6ld\u00f6k\u00fcnk a novella bizonyos esem\u00e9nyein, azon minden bizonnyal elgondolkodhatunk, hogy a benne felv\u00e1zolt rosszindulat\u00fa l\u00e9nyek, akik egykor uralt\u00e1k a F\u00f6ldet \u00e9s most vissza akarnak t\u00e9rni, t\u00e9nyleg rosszindulat\u00faak-e, vagy ez is \u2013 mint sok minden m\u00e1s \u2013 mind\u00f6ssze n\u00e9z\u0151pont k\u00e9rd\u00e9se?<\/p>\n

Az antol\u00f3gia folytat\u00e1s\u00e1ra 11 \u00e9vet kellett v\u00e1rni. Nem mellesleg, a Ramsey Campbell \u00e1ltal szerkesztett k\u00f6tet t\u00f6rt\u00e9netei m\u00e1r olyan korban \u00edr\u00f3dtak, amikor a Cthulhu-m\u00edtosz kezdett kiker\u00fclni az 1971-ben elhunyt August Derleth hat\u00e1sa \u00e9s befoly\u00e1sa al\u00f3l. A New Tales of the Cthulhu Mythos<\/em> (1980) kilenc novell\u00e1t tartalmaz t\u00edz szerz\u0151t\u0151l. N\u00e9zz\u00fcnk meg n\u00e9h\u00e1nyat!<\/p>\n

Stephen King<\/em> (1947\u2013) Crouch End<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9nete \u00c9szak-Londonban j\u00e1tsz\u00f3dik a val\u00f3ban l\u00e9tez\u0151 Crouch End-i negyedben. A rend\u0151r\u0151rsre egy r\u00e9m\u00fclt \u00e9s hiszt\u00e9rikus \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 amerikai n\u0151 \u00e9rkezik, aki szerint f\u00e9rj\u00e9t egy sz\u00f6rny ragadta el, mik\u00f6zben egy \u00fcgyfele c\u00edm\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megtal\u00e1lni. Elmond\u00e1sa alapj\u00e1n a k\u00f6rny\u00e9k hirtelen elhagyatott\u00e1 v\u00e1lt, idegen csillagok ragyogtak az \u00e9gen, \u00e9s egy deform\u00e1lt kez\u0171 gyerek egy undor\u00edt\u00f3 sz\u00f6rnyet id\u00e9zett meg a f\u00f6ld al\u00f3l (v\u00e9lhet\u0151en Shub-Niggurathot). Hab\u00e1r a szolg\u00e1latot teljes\u00edt\u0151 k\u00e9t rend\u0151r nem hisz neki, egyik\u00fck m\u00e9gis elindul sz\u00e9tn\u00e9zni a k\u00f6rny\u00e9ken \u2013 \u00e9s soha t\u00f6bb\u00e9 nem t\u00e9r vissza.<\/p>\n

King els\u0151 m\u00edtoszos novell\u00e1ja a k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bbi \u00c9jszakai m\u0171szak<\/em>ban (Night <\/em>Shift<\/em>, 1978) megjelent Jerusalem\u2019s Lot<\/em> volt, amely az 1850-es \u00e9vekben j\u00e1tsz\u00f3dik, \u00e9s amelynek f\u0151szerepl\u0151je, Charles Boone bek\u00f6lt\u00f6zik elhalt rokona h\u00e1z\u00e1ba. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t nem csup\u00e1n egy k\u00f6zeli, rettegett v\u00e1ros, Jerusalem\u2019s Lot kelti fel, hanem annak temploma is, amely s\u00e1t\u00e1nista szertart\u00e1soknak adott otthont. A templomba behatolva r\u00e1lel a De vermis mysteriis<\/em> egy p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1ra, amelyet meg\u00e9rintve fel\u00e9breszti az \u00e9p\u00fclet alatt szunnyad\u00f3, megnevezhetetlen l\u00e9nyt.<\/p>\n

King nem egy helyen eml\u00edti Lovecraftot mint az \u0151t inspir\u00e1l\u00f3 egyik horror\u00edr\u00f3t, \u00edgy nem csoda, hogy bizonyos m\u0171veiben \u2013 pl. az 1984-es Nagyi<\/em>ban (Gram<\/em>ma<\/em>) vagy az 1989-es Hal\u00e1los \u00e1rny\u00e9k<\/em>ban (The Dark Half<\/em>) m\u00edtoszos nevek vagy helysz\u00ednek bukkannak fel.<\/p>\n

Basil Copper<\/em> (1924\u20132003) A 247-es akna<\/em> (Shaft Number 247<\/em>) c\u00edm\u0171 novell\u00e1ja igaz\u00e1n tal\u00e1nyos t\u00f6rt\u00e9net. Copper legismertebb m\u0171ve a Solar Pons<\/em>-sorozat, amelyet m\u00e9g August Derleth kezdett el \u00edrni Sherlock Holmes karaktere el\u0151tt tisztelegve. M\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9neteit tekintve a gy\u00e9r kezd\u00e9s ut\u00e1n (gondolok itt a The <\/em>Great White Space<\/em> c\u00edm\u0171 1974-es reg\u00e9nyre, amely eg\u00e9szen derlethi \u201emagass\u00e1gokba\u201d ereszkedik) A 247-es akn\u00e1<\/em>ban a f\u00f6ld, vagy esetleg a tenger al\u00e1 menek\u00fclt emberis\u00e9get jelen\u00edti meg. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az akn\u00e1kon kereszt\u00fcl lehet feljutni, illetve kijutni a kinti, \u201eszabad\u201d vil\u00e1gba. Az egyik akna egy nap sziv\u00e1rogni kezd, mert valami kintr\u0151l akarja kinyitni. Igaz\u00e1b\u00f3l nincs kimondva, kik \u00e9s mi\u00e9rt akarj\u00e1k, hogy az emberek el\u0151b\u00fajjanak, de ahogy a horrort\u00f6rt\u00e9netekb\u0151l m\u00e1r megszokhattuk, a \u201em\u00e9zesmadzag\u201d m\u00f6g\u00f6tt elk\u00e9pzelhetetlen \u00e9s le\u00edrhatatlan borzalmak leselkednek.<\/p>\n

Theodore \u201eEibon\u201d Donald Klein<\/em> (1947\u2013) sajnos amilyen j\u00f3 \u00edr\u00f3, ann\u00e1l kevesebb m\u0171vel \u00f6rvendezteti meg k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t. A fekete h\u00edrn\u00f6k<\/em> (Black Man with a Horn<\/em>, 1980) a lassan \u00e9s az elker\u00fclhetetlen\u00fcl v\u00e9gzetes tet\u0151pont fel\u00e9 val\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u0151 horror mintap\u00e9ld\u00e1ja. A novella ezzel egy\u00fctt tisztelg\u00e9s Lovecraft \u00e9s Frank Belknap Long el\u0151tt \u2013 ut\u00f3bbi vitathatatlanul a narr\u00e1tor karakter\u00e9nek a forr\u00e1sa. Az elbesz\u00e9l\u0151 egy rep\u00fcl\u0151\u00fat sor\u00e1n arr\u00f3l inform\u00e1l\u00f3dik egy Malajzi\u00e1b\u00f3l visszat\u00e9rt misszion\u00e1riust\u00f3l, hogy furcsa \u00e9s ellens\u00e9ges n\u00e9pt\u00f6rzs \u00e9l a vid\u00e9k egy eldugott szeglet\u00e9ben, akikr\u0151l k\u00f6zben kider\u00fcl, hogy a Lovecraft t\u00f6rt\u00e9neteiben emlegetett, ez\u00e1ltal fikt\u00edvnek v\u00e9lt cso-cso emberek. A t\u00f6rt\u00e9net ez\u00e1ltal a j\u00f3l ismert \u201eval\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt fikci\u00f3\u201d t\u00e9m\u00e1j\u00e1t bontja ki, a narr\u00e1tor Lovecraft t\u00f6rt\u00e9neteiben tal\u00e1lja mag\u00e1t. A c\u00edmad\u00f3 karakter egy mitikus szem\u00e9ly (?), a hal\u00e1l h\u00edrn\u00f6kre, akir\u0151l a narr\u00e1tor a t\u00f6rt\u00e9net egy pontj\u00e1n kijelenti, tal\u00e1n \u201emaga a Hal\u00e1l\u201d.<\/p>\n

A The Black Tome of Alsophocus<\/em> (1980) Martin S. Warnes pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa arra, hogy Lovecraft A k\u00f6nyv<\/em> (The Book<\/em>, 1938) c\u00edm\u0171, f\u00e9lbehagyott t\u00f6red\u00e9k\u00e9t kerek eg\u00e9ssz\u00e9 b\u0151v\u00edtse ki. (Hasonl\u00f3 dolog t\u00f6rt\u00e9nt Lovecraft egyik \u00e1lomle\u00edr\u00e1s\u00e1val, amelynek kikerek\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1nak A dolog a holdf\u00e9nyben<\/em> c\u00edmet adta a szerz\u0151, J. Chapman Miske.)<\/p>\n

 <\/p>\n

Cthulhu k\u00f6vetei \u00e9s ut\u00f3dai<\/strong><\/h3>\n

Linwood Vrooman Carter<\/em> (1930\u20131988) \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151, irodalomkritikus \u00e9s szerkeszt\u0151; a Conan- illetve Krull-univerzum egyik t\u00e1g\u00edt\u00f3ja [mentor\u00e1val, L. Sprague de Camp<\/em>pel (1907\u20132000) egyetemben], emellett sz\u00e1mos kardcs\u00f6rtet\u0151 \u00e9s boszork\u00e1nyos fantasy-vil\u00e1g kital\u00e1l\u00f3ja. Roppant term\u00e9keny szerz\u0151 volt, akin\u00e9l nem egyszer a mennyis\u00e9g l\u00e1that\u00f3an els\u0151bbs\u00e9get \u00e9lvezett a min\u0151s\u00e9gn\u00e9l. Tev\u00e9kenys\u00e9ge kiterjedt Robert E. Howard \u00e9s Clark Ashton Smith befejezetlen t\u00f6rt\u00e9neteinek a kikerek\u00edt\u00e9s\u00e9re \u2013 vagyis az \u00fan. \u201eposztumusz kollabor\u00e1ci\u00f3ira\u201d [ilyen p\u00e9ld\u00e1ul Smith A v\u00e9gs\u0151 f\u00f6rtelem<\/em> (The Utmost Abomination<\/em>, 1973) c\u00edm\u0171 novell\u00e1ja is] \u2013, valamint az Eibon k\u00f6nyv\u00e9<\/em>nek a r\u00e9szletes meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u2013 l\u00e1sd a Chaosium-f\u00e9le The Book of Eibon<\/em> (2002) c\u00edm\u0171 kompil\u00e1ci\u00f3t. Ezt a sorsot egy\u00e9bk\u00e9nt a Necronomicon<\/em> sem ker\u00fclhette el. Carter \u00fagy nyilatkozott err\u0151l, hogy pr\u00f3b\u00e1lta elk\u00e9pzelni a var\u00e1zsk\u00f6nyv \u00edr\u00f3j\u00e1nak, Abdul Alhazrednek \u00e9let\u00e9t, a term\u00e9szetfeletti borzalmakkal val\u00f3 \u00fczeked\u00e9seit \u00e9s f\u00e1tum\u00e1t, v\u00e9g\u00fcl ezeket a sztorikat csokorba szedve sz\u00fcletett meg saj\u00e1t Necronomicon<\/em>-v\u00e1ltozata, a V\u00e9nek Brevi\u00e1riuma, amelyet teljesen eg\u00e9sz\u00e9ben az azonos c\u00edm\u0171, Robert M. Price \u00e1ltal szerkesztett k\u00f6tet (The Necronomicon: Selected Stories and Essays Concerning the Blasphe<\/em>mous Tome of the Mad Arab<\/em>, 1996) tartalmaz. Egy\u00e9b m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9neteinek nagy r\u00e9sz\u00e9t, illetve Dreams from R’lyeh<\/em> c\u00edm\u0171 szonett-sorozat\u00e1t az ugyancsak Price \u00e1ltal szerkesztett The Xothic Legend Cycle: The Complete Mythos Fiction of Lin Carter<\/em> (1997) tartalmazza.<\/p>\n

A \u201exothi legendak\u00f6r\u201d Cthulhu h\u00e1rom lesz\u00e1rmazottja, Ghatanothoa, Ythogtha \u00e9s Zoth-Ommog k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fcl. Cthulhu mindh\u00e1rom fia a Xoth (Zoth) nev\u0171 z\u00f6ld kett\u0151scsillag-rendszeren sz\u00fcletett. Cartern\u00e9l azonban sz\u00e1mos m\u00e1s m\u00edtoszos elem is felsz\u00ednre ker\u00fcl, s\u0151t! Ezek a t\u00f6rekv\u00e9sek, illetve a fikt\u00edv grimoireok \u201eval\u00f3s\u00e1goss\u00e1\u201d t\u00e9tele, valamint egy k\u00e9zzelfoghat\u00f3 \u201ev\u00e1ltozatuk\u201d meg\u00edr\u00e1sa mind egy c\u00e9lt szolg\u00e1l: szisztematikus rendszeralkot\u00e1st<\/em>. Carter nem tesz m\u00e1st, mint kiragadja a sz\u00fcrke k\u00f6db\u0151l a m\u00edtoszt, hogy egy j\u00f3l k\u00f6r\u00fcl\u00edrt, felc\u00edmk\u00e9zett vil\u00e1gg\u00e1 alak\u00edtsa \u00e1t az am\u00fagy pszeudo-m\u00edtoszt, amelyben minden feh\u00e9r folt ki van t\u00f6mve, minden rejtett kapcsolat \u00e9s utal\u00e1s meg van magyar\u00e1zva, minden sejt\u00e9s \u00e9s \u00e1thall\u00e1s explicitt\u00e9 v\u00e1lik. Ez a t\u00f6rekv\u00e9s homlokegyenest ellenkezik Lovecraft filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val, aki mindig is \u00fagy v\u00e9lte, sokkal nagyobb hat\u00e1st v\u00e1lt ki, ha bizonyos elemek rejtve vagy t\u00f6red\u00e9kesen maradnak. Carter t\u00falmagyar\u00e1z ahelyett, hogy szerz\u0151i k\u00e9pzelete \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclne valamif\u00e9le egyedi, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 st\u00edlusban.<\/p>\n

Sz\u00e1mos fejezettel elk\u00e9sz\u00fclt m\u00e1r Lovecraft: A Look Behind the \u201eCthulhu <\/em>Mythos\u201d<\/em> (1972) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l, amikor Derleth v\u00e1ratlanul meghalt, \u00edgy maga a monogr\u00e1fia m\u00e1r a poszt-derlethi\u00e1nus m\u00edtoszfelfog\u00e1s egyik korai dokumentuma. Saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint Carter kev\u00e9sb\u00e9 Lovecraft \u00e9let\u00e9t, mintsem a m\u0171veiben kibontakoz\u00f3 vil\u00e1g \u201ebiogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t\u201d \u00edrta meg. Kritiz\u00e1lja ezen fel\u00fcl Lovecraft \u00edr\u00f3i st\u00edlus\u00e1t, amely t\u00fals\u00e1gosan merev \u00e9s mesterk\u00e9lt dial\u00f3gusokban \u00e9s karakter\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokban nyilv\u00e1nul meg. Tov\u00e1bb\u00e1 gyakran t\u00fal\u00edrtak a sz\u00f6vegei, amelyekben t\u00falz\u00e1sba viszi a mell\u00e9knevek haszn\u00e1lat\u00e1t is. Legf\u0151bb narrat\u00edv eszk\u00f6z\u00e9vel, amely a v\u00e9gs\u0151 rettenet egy vagy k\u00e9t mondatban, d\u0151lt bet\u0171kkel megfogalmazott \u201eberobbant\u00e1s\u00e1t\u201d jelenti a sz\u00f6vegek legv\u00e9g\u00e9n, t\u00fal sokszor \u00e9l. Carter Nem feledkezik el kihangs\u00falyozni Lovecraft rasszista, antiszemita \u00e9s xenof\u00f3b n\u00e9zeteit sem, amelyek nem csup\u00e1n a fennk\u00f6lt, purit\u00e1n arisztokr\u00e1cia majmol\u00e1sa, hanem szinte m\u00e1r paranoi\u00e1s \u00e9s patologikus m\u00e9reteket \u00f6lt\u0151 elhajl\u00e1s n\u00e1la.<\/p>\n

Carter \u00fagy v\u00e9lte tov\u00e1bb\u00e1, hogy Lovecraft m\u0171veinek vizsg\u00e1lata sor\u00e1n a szerkeszt\u0151k \u00e9s az olvas\u00f3k egyar\u00e1nt elsikkadtak kiss\u00e9 a fantasy t\u00f6rt\u00e9netei felett. 1971-es The Spawn of Cthulhu<\/em> c\u00edm\u0171 antol\u00f3gi\u00e1ja, amely a Ballantine Adult Fantasy-sz\u00e9ria egyik k\u00f6tetek\u00e9nt jelent meg, ennek jegy\u00e9ben a fantasy ir\u00e1ny\u00e1ba mozdul el. A v\u00e1logat\u00e1s azonban, lesz\u00e1m\u00edtva Lovecraft, Chambers vagy Smith egy-egy \u00edr\u00e1s\u00e1t, m\u00e1sodrend\u0171 szerz\u0151kt\u0151l \u00e9s\/vagy sokadrang\u00fa anyagot sorakoztat fel (p\u00e9ld\u00e1ul a The Return of Hastur<\/em>t Derletht\u0151l). Sz\u00f3val, ahogy ezt Stefan Dziemianowicz is megjegyzi, Carter nem a lovecrafti, hanem a derlethi hagyom\u00e1nyt folytatta h\u0171en, \u00e9s sz\u00ednvonalban sem tapasztalhat\u00f3 nagy elt\u00e9r\u00e9s kettej\u00fck k\u00f6zt. \u00dagy pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k sz\u00e9les\u00edteni a m\u00edtoszk\u00f6rt, hogy klis\u00e9k halm\u00e1val terhelt\u00e9k meg m\u0171veiket. Mindebb\u0151l sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen az k\u00f6vetkezik, hogy p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1rt az istens\u00e9geket \u00e9s m\u00e1s sz\u00f6rnyeket az emberi vil\u00e1gban \u00e9rtelmezett mot\u00edvumokkal \u00e9s \u00e9rzelmekkel ruh\u00e1zz\u00e1k fel, amely egy lovecrafti, k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s \u00e9s idegenszer\u0171 univerzumban elk\u00e9pzelhetetlen lenne.[2]<\/sup><\/a><\/p>\n

Derleth, Lumley \u00e9s Carter \u201eenciklop\u00e9dista\u201d t\u00f6rekv\u00e9seir\u0151l Robert M. Price megjegyzi, hogy bizony\u00e1ra nem siker\u00fclt ellen\u00e1llniuk annak a letagl\u00f3z\u00f3 k\u00e9sztet\u00e9snek, hogy f\u0151k\u00e9nt az \u00faj, a m\u00edtosszal ismerked\u0151 olvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra szolg\u00e1ljanak valamif\u00e9le summ\u00e1zattal a mitol\u00f3gi\u00e1t illet\u0151en.[3]<\/sup><\/a> Ez ak\u00e1r m\u00e9g el is n\u00e9zhet\u0151 lenne nekik, viszont a v\u00e9geredm\u00e9nyt figyelembe v\u00e9ve ink\u00e1bb k\u00e1rt okoztak, mintsem j\u00f3t\u00e9kony k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9st a lovecrafti vil\u00e1g \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

Edward P. Berglund<\/em> (1942\u2013) a From Beyond the Dark Gateway<\/em> \u00e9s az internetes Nightscapes<\/em> szerkeszt\u0151je, aki k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb\u00e1 a Spoor Anthology<\/em>, a Dark Messenger Reader<\/em> \u00e9s az Eldritch Tales<\/em> szerkeszt\u00e9s\u00e9ben is. 1973-ban Robert E. Weinberggel k\u00f6z\u00f6sen megjelentett\u00e9k a Reader\u2019s Guide to the Cthulhu Mythos<\/em>t, amely tulajdonk\u00e9ppen az addig az \u00e9vig megjelent m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netek, kiadv\u00e1nyok \u00e9s tanulm\u00e1nyok bibliogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t tartalmazta. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb Donald A. Wollheim kiad\u00f3j\u00e1n\u00e1l h\u00e1zalt egy profi \u00edr\u00f3k m\u0171veib\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott m\u00edtoszos novellagy\u0171jtem\u00e9ny \u00f6tlet\u00e9vel. A The Disciples of Cthulhu<\/em> v\u00e9g\u00fcl 1976-ban jelent meg a daw Booksn\u00e1l. Ahogy az el\u0151sz\u00f3ban olvashat\u00f3, \u201eMindegy, hogy van-e piaci kereslet ezekre a m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netekre vagy nincs, profi \u00e9s amat\u0151r \u00edr\u00f3k egyar\u00e1nt elmer\u00fclnek ebben a vil\u00e1gban saj\u00e1t maguk \u00e9s bar\u00e1taik sz\u00f3rakoztat\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Elker\u00fclhetetlen, hogy ennek a k\u00f6tetnek a hat\u00e1s\u00e1ra tov\u00e1bbi szerz\u0151k pr\u00f3b\u00e1lkoznak majd b\u0151v\u00edteni m\u0171veikkel ezt a vil\u00e1got.\u201d[4]<\/sup><\/a> Berg-lund a m\u00edtosz\u00edr\u00f3k gener\u00e1ci\u00f3t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen osztja fel: az els\u0151 nemzed\u00e9k term\u00e9szetesen Lovecraft \u00e9s kort\u00e1rsainak \u00edr\u00f3i k\u00f6re. A m\u00e1sodik valahol az 1960 \u00e9s 1965 k\u00f6zt alkot\u00f3k\u00e9. Az \u00fajabb gener\u00e1ci\u00f3 a k\u00e9s\u0151i hetvenes \u00e9vekig tart\u00f3 id\u0151t \u00f6leli fel. Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezik be az \u00fagynevezett pang\u00e1s, amely a kora \u201980-as \u00e9vekig tart. Az antol\u00f3gia \u00e1ltal tartalmazott kilenc novella z\u00f6me magyarul is megjelent.<\/p>\n

Itt olvashat\u00f3 Walter C. DeBill, Jr<\/em>. (1939\u2013) legjobb m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9nete, az Ahol Yidhra j\u00e1r<\/em> (Where Yidhra Walks<\/em>). A novella, amely tipikus \u201ekisv\u00e1ros saj\u00e1t d\u00e9monokkal\u201d-t\u00f6rt\u00e9net, Milandoban j\u00e1tsz\u00f3dik. A v\u00e1roska ny\u00edltan titkos kultusz\u00e1nak m\u0171k\u00f6d\u00e9se olyan h\u00e9tk\u00f6znapi foglalatoss\u00e1g, mint a felkel\u00e9s vagy a lefekv\u00e9s. Az emberek k\u00f6zt, \u00e1lruh\u00e1ban j\u00e1r\u00f3 Yidhra nev\u0171 istenn\u0151 DeBill Mlandoth-ciklus\u00e1nak egyik figur\u00e1ja. Maga Mlandoth (eredetileg Clark Ashton Smith sugallata alapj\u00e1n) egy \u0151si er\u0151, a kozmikus t\u00e9zis\u2013antit\u00e9zis vagy jin\u2013jang egyik fele. A m\u00e1sik entit\u00e1s neve Mril Thorion, kettej\u00fck tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt l\u00e9tre a vil\u00e1gmindens\u00e9g.<\/p>\n

Eddy C. Bertin<\/em> (1944\u20132018) belga szerz\u0151 a \u201960-as \u00e9vekt\u0151l kezdett horrort\u00f6rt\u00e9neteket publik\u00e1lni. A Cthulhu-m\u00edtosz angolsz\u00e1sz rajong\u00f3i el\u0151tt A suttog\u00f3 fal<\/em>lal (De Krijsende Muren<\/em>, 1971) deb\u00fct\u00e1lt a Crypt of Cthulhu<\/em> 65. sz\u00e1m\u00e1ban (1989). A t\u00f6rt\u00e9net f\u0151szerepl\u0151je egy g\u00e9p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1ttranszport\u00e1lja tudat\u00e1t kuty\u00e1j\u00e1nak agy\u00e1ba, csak hogy elrettenve felfedezhesse, hogy az \u00e1llat tudat\u00e1ba egy idegen, nem f\u00f6ldi eredet\u0171 entit\u00e1s is bef\u00e9szkelte mag\u00e1t. A S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g az \u00e9n nevem<\/em> (Duisternis Is Mijn Naam<\/em>, 1976) c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek helysz\u00edne N\u00e9metorsz\u00e1g egy eldugott telep\u00fcl\u00e9se, Freihausgarten, ahol a helyiek azon munk\u00e1lkodnak, hogy \u00f6ntudatlan \u00e1llapotban tarts\u00e1k Cy\u00e4egh\u00e1t, a V\u00e9nek egyik\u00e9t.<\/p>\n

[1]<\/sup><\/a> Id\u00e9zi: somogyi g\u00e1bor: Az Arkham House 80 \u00e9ve<\/em>. In: Azilum<\/em> 6, 2017. pp. 5\u20138.
\n[2]<\/sup><\/a> stefan dziemianowicz: Divers Hands<\/em>. In: s. t. joshi szerk.: Dissecting Cthulhu<\/em>. Miskatonic River Press, 2011. pp. 240\u2013<\/em>242.
\n[3]<\/sup><\/a> steven j. mariconda: \u201cExpect Great Revelations\u201d: Lovecraft Criticism in His Centennial Year<\/em>. In: U\u0151.: Art, Artifact, and Reality<\/em>. Hippocampus Press, 2013, p. 136.
\n[4]<\/sup><\/a> Id\u00e9zi: somogyi g\u00e1bor: The Disciples of Cthulhu I\u2013II<\/em>. In: Azilum<\/em> 8, 2017. p. 70.<\/p>\n

Folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik\u2026<\/em><\/p>\n

Somogyi G\u00e1bor<\/em><\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\u00a0A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod. Az Arkham House \u201eAmikor az els\u0151 c\u00edmet publik\u00e1ltuk az 1939-es \u00e9v v\u00e9ge fel\u00e9, nem szerepelt a…<\/p>\n

Continue reading<\/span><\/a><\/div>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1743,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[146,8],"tags":[252,148,251,150],"yoast_head":"\nBevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\u00a0A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2020-03-29T07:24:48+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/cthulhu-mitosz_fb.png\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"800\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"500\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/png\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"MHPLT\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:description\" content=\"Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\u00a0A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod.\" \/>\n<meta name=\"twitter:image\" content=\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/cthulhu-mitosz_fb.png\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"MHPLT\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"20 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/\"},\"author\":{\"name\":\"MHPLT\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57\"},\"headline\":\"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7\",\"datePublished\":\"2020-03-29T07:24:48+00:00\",\"dateModified\":\"2020-03-29T07:24:48+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/\"},\"wordCount\":3922,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\"},\"keywords\":[\"arkham house\",\"cthulhu\",\"derleth\",\"m\u00edtosz\"],\"articleSection\":[\"Cthulhu-m\u00edtosz\",\"Friss h\u00edr\"],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/\",\"name\":\"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#website\"},\"datePublished\":\"2020-03-29T07:24:48+00:00\",\"dateModified\":\"2020-03-29T07:24:48+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\",\"name\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"description\":\"\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg\",\"width\":500,\"height\":500,\"caption\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57\",\"name\":\"MHPLT\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"MHPLT\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","og_description":"Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\u00a0A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod.","og_url":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/","og_site_name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt","article_published_time":"2020-03-29T07:24:48+00:00","og_image":[{"width":800,"height":500,"url":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/cthulhu-mitosz_fb.png","type":"image\/png"}],"author":"MHPLT","twitter_card":"summary_large_image","twitter_description":"Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\u00a0A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod.","twitter_image":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/cthulhu-mitosz_fb.png","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"MHPLT","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"20 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/"},"author":{"name":"MHPLT","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57"},"headline":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7","datePublished":"2020-03-29T07:24:48+00:00","dateModified":"2020-03-29T07:24:48+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/"},"wordCount":3922,"publisher":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization"},"keywords":["arkham house","cthulhu","derleth","m\u00edtosz"],"articleSection":["Cthulhu-m\u00edtosz","Friss h\u00edr"],"inLanguage":"hu"},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/","name":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","isPartOf":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#website"},"datePublished":"2020-03-29T07:24:48+00:00","dateModified":"2020-03-29T07:24:48+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/29\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-7\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/lovecraft.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #7"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#website","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/","name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","description":"","publisher":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/lovecraft.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":"required name=search_term_string"}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization","name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg","contentUrl":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg","width":500,"height":500,"caption":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g"},"image":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/mhplt"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57","name":"MHPLT","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g","caption":"MHPLT"}}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1756"}],"collection":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1756"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1756\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1757,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1756\/revisions\/1757"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1743"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1756"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1756"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1756"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}