{"id":1740,"date":"2020-03-09T06:04:30","date_gmt":"2020-03-09T06:04:30","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=1740"},"modified":"2020-03-09T06:10:35","modified_gmt":"2020-03-09T06:10:35","slug":"bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-6","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2020\/03\/09\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-6\/","title":{"rendered":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #6"},"content":{"rendered":"

Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin<\/a>\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\u00a0A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod.<\/a><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A felt\u00f6rekv\u0151k<\/strong><\/h3>\n

\u201eEgy ember sem v\u00e1lt naggy\u00e1 puszt\u00e1n m\u00e1sok ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1val.\u201d<\/em>
\nSamuel Johnson<\/em><\/p>\n

Fritz Leiber (1910\u20131992)<\/strong><\/p>\n

Leiber nem egyszer megjegyezte, hogy saj\u00e1t \u00edr\u00f3i karrierj\u00e9re Lovecraft \u00e9s Shakespeare gyakorolta a legnagyobb hat\u00e1st. R\u00f6vid ideig tart\u00f3 levelez\u00e9se a Mesterrel megannyi tan\u00e1csot, v\u00e9lem\u00e9nyt \u00e9s \u00f6tletet sz\u00fclt, amelyet k\u00e9s\u0151bbi karrierje sor\u00e1n felhaszn\u00e1lhatott. Adept\u2019s Gambit<\/em> (1936) c\u00edm\u0171 zseng\u00e9j\u00e9vel nem sokkal Lovecraft hal\u00e1la el\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt el (a Weird Tales<\/em> visszadobta), \u00e9s meglep\u0151 m\u00f3don egy\u00e1ltal\u00e1n nem a lovecrafti\u00e1nus narrat\u00edva \u00e9s eszk\u00f6zhaszn\u00e1lat jellemz\u0151 r\u00e1. Egy m\u00e1sik korai novell\u00e1ja, a Diary in the Snow<\/em> (1947) viszont m\u00e1r az intelligens elme f\u00e9ny\u00e9veken \u00e1t val\u00f3 transzport\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l, illetve egy idegen faj l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, amely felfedezi a F\u00f6ldet \u00e9s annak pr\u00edma, az \u00f6v\u00e9kn\u00e9l sokkal melegebb \u00e9ghajlat\u00e1t.<\/p>\n

Leiber \u00fagy v\u00e9lte, a horror zs\u00e1nerirodalm\u00e1nak a meg\u00faj\u00edt\u00e1sa abban rejlik, hogy sokkal val\u00f3s\u00e1gh\u0171bb karaktereket kell m\u0171k\u00f6dtetni az olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra sokkal otthonosabb k\u00f6rnyezetben[1]<\/sup><\/a>. Remek p\u00e9lda erre A f\u00fcstk\u00eds\u00e9rtet<\/em> (Smoke Ghost<\/em>, 1941), amely az urb\u00e1nus fantasy\/horror korai mintadarabja. A novella fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00fajszer\u0171s\u00e9g\u00e9t az adja, hogy az eddig j\u00f3r\u00e9szt g\u00f3tikus \u00e9s antik helysz\u00ednen felbukkan\u00f3 szellem<\/em> figur\u00e1ja a zajos, s\u00f6t\u00e9t, zs\u00fafolt \u00e9s elembertelen\u00edtett metropolisz egy szignifik\u00e1ns szimb\u00f3lum\u00e1hoz, a gy\u00e1r \u00e9p\u00fclet\u00e9nek k\u00e9m\u00e9ny\u00e9b\u0151l kiok\u00e1dott f\u00fcsth\u00f6z rendel\u0151dik.<\/p>\n

A Bit of the Dark World<\/em> (1962) m\u00e1r a f\u00e9lelem szubsztanci\u00e1lis \u00f6sszetev\u0151ivel foglalkozik. A sz\u00e1zad borzalmait \u2013 a vil\u00e1gi horrort \u2013 a novella szerepl\u0151i szem<\/em>be\u00e1ll\u00edtj\u00e1k<\/em> a term\u00e9szetfeletti rettenettel, hogy v\u00e9g\u00fcl a kozmikus<\/em> rettenet epif\u00e1ni\u00e1j\u00e1val tal\u00e1lj\u00e1k szembe magukat. Egyetlen explicit m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, A m\u00e9lys\u00e9gek borzalm\u00e1<\/em>ban (The Terror from the Depths<\/em>, 1976), amelyet kifejezetten E. P. Berglund antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba, a The Disciples of Cthulhu<\/em> c\u00edm\u0171be \u00edrt, sz\u00e1mos Lovecraft-t\u00f6rt\u00e9net szil\u00e1nkja bukkan fel: a borong\u00f3s lesz\u00e1rmazott az \u0151sei h\u00e1z\u00e1ban, az idegen eredet\u0171, vill\u00f3dz\u00f3 sz\u00ednek a F\u00f6ld alatt, a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e1lmok, a minden l\u00e9ben kan\u00e1l kutat\u00f3k a Miskatonic Egyetemr\u0151l stb. valamik\u00e9pp summ\u00e1zni \u00e9s kulmin\u00e1lni pr\u00f3b\u00e1l egy eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171t. De h\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben nem tesznek m\u00e1st az ut\u00e1nz\u00f3 \u00edr\u00f3k sem. Leiber ebben az \u00f6sszetett \u00e9s hossz\u00fa hommage<\/em>ban t\u00f6bbek k\u00f6zt Jung mitikus te\u00f3ri\u00e1it is felhaszn\u00e1lja. F\u0151szerepl\u0151je, a testi fogyat\u00e9kkal \u00e9s neh\u00e9z sorssal meg\u00e1ldott Georg \u00fagy hiszi bizonyos r\u00e9miszt\u0151 \u00e9s fantasztikus \u00e1lmai alapj\u00e1n, hogy lak\u00f3helye alatt sz\u00e1mos, t\u00f6bb sz\u00e1z, ha nem ezer kilom\u00e9ter hossz\u00fa barlangv\u00e1jatok h\u00faz\u00f3dnak, amelyekben f\u00e9regszer\u0171 l\u00e9nyek \u00e9s \u0171rb\u00e9li sz\u00f6rnyek j\u00e1rk\u00e1lnak. Az elbesz\u00e9l\u00e9s egy pontj\u00e1n felt\u0171nik A suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em> egyik karaktere is, Albert N. Wilmarth, hogy a Miskatonic Egyetem tud\u00f3sai \u00e1ltal kifejlesztett f\u00f6ldm\u00e9r\u0151 eszk\u00f6z seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felt\u00e1rja ezeket a j\u00e1ratokat. Wilmarthot Leiber mintha Lovecraftr\u00f3l mint\u00e1zta volna, noha mag\u00e1t az \u00edr\u00f3t t\u00f6bbsz\u00f6r is megeml\u00edti Wilmarth, mint aki novell\u00e1kat k\u00f6z\u00f6lt a Miskatonicon t\u00f6rt\u00e9nt egyn\u00e9h\u00e1ny k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, de igaz<\/em> esetr\u0151l, \u00e9s akit hitelront\u00e1s\u00e9rt v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gsem jelentettek fel.<\/p>\n

Hogy Lovecraft igazat \u00edrt, t\u00f6rt\u00e9neteinek alapja nem kital\u00e1ci\u00f3, a m\u00edtoszos \u00edr\u00f3k \u2013 \u00fagy t\u0171nik \u2013 egyik kedvenc alapt\u00e9m\u00e1ja. Ugyanez jelenik meg p\u00e9ld\u00e1ul Robert Bloch Strange Eons<\/em> (1978) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben, amely az \u00edr\u00f3 egyik legpr\u00edm\u00e1bb k\u00e9sei reg\u00e9nye, \u00e9s amely egyben Bloch legnagyobb f\u0151hajt\u00e1sa Lovecraft el\u0151tt. Persze, bizonyos ezoterikus k\u00f6r\u00f6k egy\u00e9bk\u00e9nt is \u00fagy v\u00e9lik, hogy Lovecraft sz\u00f6rnyei vagy a Necronomicon<\/em> val\u00f3s\u00e1gosak, \u00edgy tal\u00e1n nem is olyan v\u00e9letlen, hogy a reg\u00e9ny k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a Starry Wisdom nev\u0171 szekta \u00e9s kulcsembere, Nye tiszteletes \u00e1ll, aki egy\u00e9bk\u00e9nt Nyarlathotep avat\u00e1rja.<\/p>\n

Ramsey Campbell (1946\u2013)<\/strong><\/p>\n

Campbell m\u00e1r teljes eg\u00e9sz\u00e9ben az \u00fajabb nemzed\u00e9k k\u00e9pvisel\u0151je. August Derleth patron\u00e1ltjak\u00e9nt kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t. Hab\u00e1r azt, hogy manaps\u00e1g Campbell az angol krimi \u00e9s horror fenegyerek\u00e9v\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t, kev\u00e9sb\u00e9 a m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9neteinek k\u00f6sz\u00f6nheti, az Inhabitant of the Lake and Less Welcome Tenants<\/em> (1964) c\u00edm\u0171 k\u00f6tete m\u00e9gis kisebb f\u00f6ldreng\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott megjelen\u00e9sekor a lovecrafti\u00e1nus rajong\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben.<\/p>\n

Tizenegy \u00e9vesen m\u00e1r r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9neteket \u00edrt, \u00e1m ekkor m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 Lovecraft, hanem ink\u00e1bb M. R. James hat\u00e1sa alatt. Egyfajta st\u00edlusgyakorlatnak \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3, saj\u00e1t \u00edr\u00f3i hang keres\u00e9s\u00e9nek felel meg legels\u0151 m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9nete, az 1961-es Templom a High Streeten<\/em> (The Church in High Street<\/em>). A The Insects from <\/em>Shaggai<\/em> (1964), amelyben az emberi agyat rovarok ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, bevallottan Lovecraft K\u00f6zhelyek k\u00f6nyv\u00e9<\/em>nek egyik bejegyz\u00e9s\u00e9n alapul. A Cthulhu-m\u00edtosz besti\u00e1rium\u00e1hoz saj\u00e1t teremtm\u00e9ny\u00e9vel, Glaakival, illetve a The Revelations of Glaaki<\/em> c\u00edm\u0171 var\u00e1zsk\u00f6nyvvel j\u00e1rult hozz\u00e1.<\/p>\n

Campbell, angol l\u00e9v\u00e9n, saj\u00e1t haz\u00e1j\u00e1ba helyezi sz\u00e1mos m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek a helysz\u00edn\u00e9t. Arkham vagy Dunwich sejtelmes, s\u00f6t\u00e9t v\u00e1rosa \u00e9s t\u00e1ja helyett Severnford, Temphill, Brichester, Camside, Goatswood \u00e9s Clotton kital\u00e1lt helys\u00e9geit v\u00e1zolja fel a The Horror from the Bridge<\/em>, a The Inhabitant of the Lake<\/em> vagy a The Moon-Lens<\/em> (1964) c\u00edm\u0171 novell\u00e1iban. A \u201960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l azonban a campbell-i lovecrafti\u00e1nus technik\u00e1ra mindink\u00e1bb jellemz\u0151 lesz, hogy \u201eLovecraft imit\u00e1ci\u00f3ja mellett egyben meg is tagadja Lovecraftot a fanzin\u00edr\u00f3 minden rebellis \u00e9s l\u00e1rm\u00e1s elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9g\u00e9vel annak rem\u00e9ny\u00e9ben, hogy ezzel nevet szerezhet mag\u00e1nak\u201d, illetve, hogy \u201eam\u00edg Lovecraft r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netei a felismerhet\u0151 helysz\u00ednekben gy\u00f6kereznek, addig \u00e9n a horrort a felismerhet\u0151 emberi viselked\u00e9smint\u00e1kra alapozom\u201d.[2]<\/sup><\/a> Vagyis: a kozmikusr\u00f3l<\/em> az emberi<\/em> fel\u00e9 terel\u0151dik a hangs\u00faly. Lovecraft nem sz\u00e1n nagy gondot karaktereinek kidolgoz\u00e1s\u00e1ra, hiszen a kozmoszt sem \u00e9rdekli az emberek sorsa \u2013 a kozmikus weirdnek egyszer\u0171en ilyennek kell lennie. Campbelln\u00e9l a hangs\u00faly m\u00e9gis az emberi l\u00e9lekre, az emberi cselekv\u00e9s motiv\u00e1ci\u00f3ira \u00e9s a pszich\u00e9re koncentr\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\n

A The Tugging<\/em> (1976) a fentiek al\u00f3l kiv\u00e9telt k\u00e9pez, ez\u00e9rt is t\u0171nik kiss\u00e9 olcs\u00f3 ut\u00e1nz\u00e1snak. A vil\u00e1gv\u00e9ge-hangulat\u00fa novella Brichesterben j\u00e1tsz\u00f3dik, f\u0151h\u0151se egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, Joe Ingels, akinek fantasztikus \u00e1lmai arra sarkallj\u00e1k, hogy ut\u00e1na j\u00e1rjon val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en kultista felmen\u0151inek. Id\u0151k\u00f6zben a csillag\u00e1szok bejelentik, hogy egy \u00e9gitest tart egyenese a F\u00f6ld fel\u00e9, a becsap\u00f3d\u00e1s elker\u00fclhetetlen. Az \u00e1lomszer\u0171 esem\u00e9nyek a t\u00e9boly\u00edt\u00f3 v\u00e9g\u00edt\u00e9letet vet\u00edtik el\u0151 mind egy\u00e9ni, mind t\u00e1rsadalmi szinten.<\/p>\n

A Cold Print<\/em> (1966) f\u0151szerepl\u0151je szint\u00e9n Brichesterben bet\u00e9r egy antikv\u00e1riumba, mert szeretn\u00e9 megkaparintani a Glaaki revel\u00e1ci\u00f3i<\/em> c\u00edm\u0171 var\u00e1zsk\u00f6nyv 12. k\u00f6tet\u00e9t. Nem csup\u00e1n az okkult ir\u00e1nt \u00e9rzett \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se, hanem szexu\u00e1lis aberr\u00e1ci\u00f3i is hajtj\u00e1k minden \u201etiltott\u201d tud\u00e1s ut\u00e1n. A helysz\u00edn a v\u00e1ros nyomor\u00fas\u00e1gos \u00e9s szennyes szeg\u00e9nynegyede; a k\u00f6rny\u00e9k sz\u00ednes le\u00edr\u00e1sa, az urb\u00e1nus \u00e9let felboml\u00e1sa \u00e9s a k\u00e9pzeletszeg\u00e9ny, egy\u00fcgy\u0171 lak\u00f3k r\u00e9szletgazdag \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa egy\u00e9rtelm\u0171en Machen-i gy\u00f6kerekkel rendelkezik.<\/p>\n

A The Franklyn Paragraphs<\/em> (1967) tank\u00f6nyvi p\u00e9ld\u00e1ja Lovecraft dokumentarista st\u00edlus\u00e1nak mesteri ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1ra, amely egyben par\u00f3diak\u00e9nt is hat. Campbell \u00f6nmag\u00e1t teszi meg az \u00edr\u00e1s narr\u00e1torak\u00e9nt, aki levelez\u00e9sbe bocs\u00e1tkozik egy excentrikus kritikus\u00e1val. A lev\u00e9lt\u00e1rs az \u00edr\u00f3 egyik, val\u00f3s\u00e1gban is l\u00e9tez\u0151 novell\u00e1j\u00e1t veszi g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1, \u00e9s saj\u00e1t tapasztalataira \u00e9s \u00e9letb\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9re hivatkozva \u201eszedi le r\u00f3la a szenteltvizet\u201d. Egyik level\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00f6tetre bukkant, amelynek tartalma mintha m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netnek t\u0171nne, de semelyik nevesebb Lovecraft-kutat\u00f3 nem hallott m\u00e9g r\u00f3la. A t\u00e9ma, nevezetesen, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha egy horror\u00edr\u00f3 felfedezi, hogy az \u00e1ltala fikci\u00f3nak v\u00e9lt borzalom nagyon is val\u00f3s\u00e1gos, T. E. D. Klein Esem\u00e9nyek a Poroth-farmon<\/em> (The Events at Po<\/em>roth Farm<\/em>, 1972) c\u00edm\u0171 h\u00edres elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben m\u00e9g hangs\u00falyosabb szerepet kap.<\/p>\n

Colin Wilson (1931\u20132013)<\/strong><\/p>\n

A szint\u00e9n angol Colin Wilson The Strength to Dream: Literature and the Imagination<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban elmarasztalta Lovecraftot beteges \u00e9s val\u00f3s\u00e1gtagad\u00f3 attit\u0171dje miatt, \u00e9s egy Peter K\u00fcrten nev\u0171 sorozatgyilkoshoz hasonl\u00edtotta. Derleth, olvasva az essz\u00e9t, kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta Wilsont. Annyit kellett tennie, hogy \u00edr egy lovecrafti\u00e1nus t\u00f6rt\u00e9netet. Wilson felvette a keszty\u0171t, \u00e9s \u00edgy sz\u00fcletett 1967-ben a The Mind Parasites<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye. 1997-ben az archeol\u00f3gia professzora, Gilbert Austin meglep\u0151 leletekre bukkan egy t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi \u00e1sat\u00e1s sor\u00e1n: ismeretlen civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal emelt v\u00e1ros maradv\u00e1nyaira a f\u00f6ld alatt. T\u00e1rsaival arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy Kadathra, Lovecraft t\u00f6rt\u00e9neteinek fikt\u00edv v\u00e1ros\u00e1ra tal\u00e1ltak. Austin azonban felfedezi azt is, hogy ez csapda, m\u00e9gpedig az elmeparazit\u00e1k m\u0171ve. Egykori pszichol\u00f3gus bar\u00e1tja, aki id\u0151k\u00f6zben \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vetett fel, \u00edrt egy tanulm\u00e1nyt ugyanis bizonyos \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151kr\u0151l, akiket az \u201eelme r\u00e1kjainak\u201d nevezett. Ezek a teremtm\u00e9nyek megt\u00e1madj\u00e1k a heves k\u00e9pzel\u0151er\u0151vel \u00e9s nagy intelligenci\u00e1val rendelkez\u0151 embereket, hogy saj\u00e1t fajt\u00e1juk ellen ford\u00edts\u00e1k \u0151ket. Austin \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i ez\u00e9rt arr\u00f3l pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k meggy\u0151zni a tud\u00f3st\u00e1rsadalmat, hogy ezt a hal\u00e1los vesz\u00e9lyt hordoz\u00f3 fajt min\u00e9l hamarabb le kell gy\u0151zni, \u00e1m ehhez a kulcs az \u0171rben rejt\u0151zik.<\/p>\n

A m\u00edtoszos vonulatot sokkal szignifik\u00e1nsabban k\u00e9pviseli A lloigorok visszat\u00e9rnek<\/em> (The Return of the Lloigor<\/em>, 1969) c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9se, amelynek f\u0151szerepl\u0151je az id\u0151s Paul Dunbar Lang egyetemi tan\u00e1r. V\u00e9letlenek sorozata sor\u00e1n tenyerel bele m\u00e9lyen egy ellens\u00e9ges, rejt\u0151zk\u00f6d\u0151, idegen faj mesterked\u00e9seibe. Egy \u00fatja sor\u00e1n \u00e9rtes\u00fcl a Voynich-k\u00e9zirat<\/em> l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l. A titkos\u00edr\u00e1s megfejt\u00e9s\u00e9re tett f\u00e1radoz\u00e1sai k\u00f6zben megismerkedik egy nyugalmazott \u0151rnaggyal, aki hihetetlenebbn\u00e9l hihetetlenebb \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letekkel \u00e1ll el\u0151 a legend\u00e1s Mur\u00f3l \u00e9s Atlantiszr\u00f3l, a walesiek sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a lloigoroknak nevezett \u0171rl\u00e9nyekr\u0151l, amelyeknek v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja a F\u00f6ld leig\u00e1z\u00e1sa. \u00c9let\u00fck vesz\u00e9lybe ker\u00fcl, amellyel legal\u00e1bb \u00f6nmaguk el\u0151tt igazolni tudj\u00e1k elm\u00e9leteik helyess\u00e9g\u00e9t. Azonban, ahogy az izgalom \u00e9pp a tet\u0151fok\u00e1ra h\u00e1gna, elfogy a sz\u00f6veg, m\u00e1r csak egy ut\u00f3irat \u00e9rtes\u00edt minket arr\u00f3l, hogy valami t\u00f6rt\u00e9nt a f\u0151h\u0151s\u00f6kkel.<\/p>\n

\u00c9rdekess\u00e9g, hogy fenti elbesz\u00e9l\u00e9se m\u00e1r el\u0151revet\u00edti Wilson k\u00e9sei karrierj\u00e9t, amikor is elfordul az irodalmi alkot\u00e1sok filoz\u00f3fiai vizsg\u00e1lat\u00e1t\u00f3l, \u00e9s megsz\u00e1llottja lesz az okkultizmusnak; Atlantiszr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 egyik k\u00f6nyv\u00e9t teh\u00e1t imm\u00e1r non-fiction kateg\u00f3ri\u00e1ba helyezi.<\/p>\n

A siv\u00e1r 60-as \u00e9vek \u00fcd\u00edt\u0151 \u00edr\u00e1sak\u00e9nt is jellemezhet\u0151 J. G. Warnert\u0151l Az alvil\u00e1gi tit\u00e1n<\/em> (The Titan in the Crypt<\/em>, 1963). Ez a t\u00f6rt\u00e9net el\u0151sz\u00f6r 1963-ban l\u00e1tott napvil\u00e1got a Fantastic Stories of Imagination<\/em> febru\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1ban. A 60-as \u00e9vek kev\u00e9s m\u00edtoszos novell\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik, \u00e9s sokan elfeledkeztek m\u00e1ra r\u00f3la, pedig a novell\u00e1ra, m\u00e9g ha sz\u00e1mos lovecrafti klis\u00e9t is tartalmaz, minden mondhat\u00f3, csak a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1g nem. A legf\u0151bb lovecrafti\u00e1nus mot\u00edvum betekint\u00e9st enged abba a szc\u00e9n\u00e1ba, amelyet Lovecraft A patk\u00e1nyok a falban<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u00fagy \u00edrt le, mint \u201ea f\u00f6ld k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1nak vigyorg\u00f3 \u00fcregei, ahol Nyarlathotep, a t\u00e9bolyult, arctalan \u00e9s vak isten \u00fcv\u00f6lt\u00f6zik a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben\u201d.<\/p>\n

[1]<\/sup><\/a> s. t. joshi: The Rise, Fall, and Rise of the Cthulhu Mythos<\/em>. Hippocampus Press, 2015. p. 189.
\n
[2]<\/sup><\/a> s. t. joshi, 2015. p. 252.<\/p>\n

Folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik\u2026<\/em><\/p>\n

Somogyi G\u00e1bor<\/em><\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\u00a0A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod. A felt\u00f6rekv\u0151k \u201eEgy ember sem v\u00e1lt naggy\u00e1 puszt\u00e1n m\u00e1sok ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1val.\u201d Samuel Johnson Fritz Leiber (1910\u20131992)…<\/p>\n