{"id":1356,"date":"2019-02-12T08:28:39","date_gmt":"2019-02-12T08:28:39","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=1356"},"modified":"2019-02-12T08:31:08","modified_gmt":"2019-02-12T08:31:08","slug":"bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/","title":{"rendered":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5"},"content":{"rendered":"

Befejez\u0151 r\u00e9sz\u00e9hez \u00e9rt\u00a0Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin<\/a>\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.<\/p>\n

Az\u00a0\u00c1rnyak az id\u0151n t\u00falr\u00f3l<\/a>\u00a0c\u00edm\u0171, m\u00e1rciusi antol\u00f3gi\u00e1ban jelent meg a tanulm\u00e1ny, ez egy h\u00e1romr\u00e9szesre tervezett sorozat els\u0151 darabja. Az antol\u00f3gia k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9sze, id\u00e9n \u00e1prilisban fog megjelenni a Dunwich Market vegyesboltban<\/a>, amiben folytat\u00f3dni fog Somogyi G\u00e1bor tanulm\u00e1nya is.<\/p>\n

A tanulm\u00e1ny eddig el\u00e9rhet\u0151 r\u00e9szeit a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod.<\/a><\/p>\n

\n

A kort\u00e1rsak<\/h3>\n

Lovecraft legk\u00f6zelibb bar\u00e1tai \u00e9s \u00edr\u00f3t\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl vegy\u00fck szem\u00fcgyre el\u0151sz\u00f6r Frank Belknap Long (1901\u20131994) munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t! Long The Eye Above the Mantel<\/em> (1921) c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel h\u00edvta fel mag\u00e1ra Lovecraft figyelm\u00e9t. Az \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g nem csup\u00e1n Lovecraft eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak a bemutat\u00e1s\u00e1ban nyilv\u00e1nul meg A t\u00e9rfal\u00f3k<\/em>ban, hanem az abb\u00e9li pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sban is, hogy egy ismeretlen, a vil\u00e1g\u0171rb\u0151l \u00e9rkez\u0151 \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 sz\u00f6rnyeteg puszt\u00edt\u00e1s\u00e1ban l\u00e1ssa meg a kozmikus horror megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t. A Tindalos kuty\u00e1i<\/em>ban (The Hounds of Tindalos<\/em>, 1929) a f\u0151szerepl\u0151 megtal\u00e1lja a m\u00f3dj\u00e1t, hogy a tudata szabadon j\u00e1rk\u00e1lhasson az id\u0151ben. Utaz\u00e1sai sor\u00e1n azonban v\u00e9rszomjas dimenzi\u00f3l\u00e9nyek kezdenek vad\u00e1szni r\u00e1, akiket Tindalos kuty\u00e1inak nevez. Ezek a sov\u00e1ny, de v\u00e9rszomjas d\u00e9monok bizonyos sz\u00f6gek m\u00f6g\u00fcl k\u00e9pesek \u00e1tjutni a mi vil\u00e1gunkba. A Rettenet a hegyekb\u0151l<\/em> (The Horror from the Hills<\/em>, 1931) c\u00edm\u0171 kisreg\u00e9ny\u00e9ben Long felhaszn\u00e1lja Lovecraft egyik \u00e1lm\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1t (amely egy Donald Wandreinek k\u00fcld\u00f6tt lev\u00e9lben olvashat\u00f3, l\u00e1sd: A nagyon \u0151si n\u00e9p \u2013 The Very Old Folk<\/em>, 1927), amelyben az \u00edr\u00f3 r\u00f3mai l\u00e9gi\u00f3sk\u00e9nt egy kisv\u00e1rosba \u00e9rkezik, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s elt\u0171n\u00e9seket nyomozzon ki \u00e9s leleplezze az \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a hegyekben \u00e9l\u0151 r\u00e9ms\u00e9ges l\u00e9nyek v\u00e9rmes boszork\u00e1nykultusz\u00e1t. Az \u00e1lom h\u00e1tt\u00e9r csup\u00e1n; az esem\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban egy K\u00edn\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9rkez\u0151 vall\u00e1si b\u00e1lv\u00e1ny \u00e1ll, amely egy rejt\u00e9lyes \u00e9s visszatasz\u00edt\u00f3 istenalakot, Chaugnar Faugn-t \u00e1br\u00e1zolja. A t\u00e1voli \u00e9s szents\u00e9gtelen vil\u00e1gok lesz\u00e1rmazottja k\u00e9pes a mi alacsony dimenzi\u00f3sz\u00e1m\u00fa vil\u00e1gunkba transzform\u00e1lnia mag\u00e1t, csak az\u00e9rt, hogy retteg\u00e9st \u00e9s hal\u00e1lt z\u00fad\u00edtson az emberis\u00e9gre. Ez a m\u0171, vallja Long, egyfajta r\u00e9gim\u00f3di t\u00f6rt\u00e9net, amely Arthur Machen, Algernon Blackwood, M. P. Shiel, M. R. James \u00e9s persze Lovecraft megnevezhetetlen \u00e9s felfoghatatlan r\u00e9mvil\u00e1g\u00e1ba invit\u00e1l.<\/p>\n

Clark Ashton Smith (1893\u20131961) saj\u00e1t fant\u00e1ziavil\u00e1gokat teremtett, amelyeket k\u00e9s\u0151bb a kanoniz\u00e1l\u00f3k beemeltek a Cthulhu-m\u00edtoszba. Hyperbore\u00e1ban, Poszeidoniszon, Zothiquen vagy Averoigne v\u00e1ros\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 fant\u00e1zi\u00e1i a m\u00edtosz szerves r\u00e9szeiv\u00e9 v\u00e1ltak. Smith t\u0171nik a legkev\u00e9sb\u00e9 \u201eLovecraft-imit\u00e1tornak\u201d, egy\u00e9ni hangv\u00e9tel\u0171 pr\u00f3z\u00e1ja \u00f6n\u00e1ll\u00f3an, m\u00edtoszos referenci\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl is meg\u00e1llj\u00e1k a hely\u00fcket. Az igazs\u00e1ghoz azonban az is hozz\u00e1tartozik, hogy amikor 1922-ben megismerkedik Lovecrafttal, m\u00e1r sok esztendeje kiz\u00e1r\u00f3lag csak verseket k\u00f6lt. A bar\u00e1ts\u00e1g \u00e9vei alatt azonban ism\u00e9t a pr\u00f3za fel\u00e9 fordul; az 1929-es Satampra Zeiros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9<\/em>ben bemutatja Tsathoggu\u00e1t, az 1932-es Kapu a Szaturnuszra<\/em> (The Door to Saturn<\/em>) pedig a var\u00e1zsl\u00f3 Eibonr\u00f3l sz\u00f3l, illetve, hogy mik\u00e9nt ker\u00fclt egy t\u00e9rkaput kereszt\u00fcl a f\u00f6ldi Hyperbore\u00e1b\u00f3l a Szaturnuszra. Mindk\u00e9t \u00edr\u00e1snak incselked\u0151, szatirikus a hangv\u00e9tele; ez a l\u00e9gk\u00f6r eddig nem volt jellemz\u0151 a lovecrafti\u00e1nus m\u00edtoszos sztorikra. A Szent Az\u00e9darac t\u00f6rt\u00e9net\u00e9<\/em>ben (The Holiness of Az\u00e9darac<\/em>, 1933) sz\u00f3 esik Eibon k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l: ez a leg\u0151sibb var\u00e1zslatokat tartalmaz\u00f3 k\u00f6nyv, az els\u0151k k\u00f6z\u00fcl val\u00f3, amely e\u00f3nok \u00f3ta elfeledett tanokat \u00e9s tud\u00e1st t\u00e1r fel olvas\u00f3ja el\u0151tt. K\u00e9t v\u00e9rbeli r\u00e9mmes\u00e9je, A n\u00e9vtelen lesz\u00e1rmazott<\/em> (The Nameless Offspring<\/em>, 1932) \u00e9s A var\u00e1zsl\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9se<\/em> (The Return of the Sorcerer<\/em>, 1931) azonban m\u00e1r nagyon is f\u00f6ldi \u00e9s kort\u00e1rs k\u00f6zegben j\u00e1tsz\u00f3dik: az el\u0151bbiben egy ghoul, egy hullazab\u00e1l\u00f3 d\u00e9monfatty\u00fa t\u0171nik fel, a m\u00e1sikban pedig egy testr\u00e9szenk\u00e9nt reanim\u00e1lt okkultista. \u00dagy t\u0171nik azonban, hogy Smith azon t\u00f6rekv\u00e9se, hogy egy imit\u00e1lt lovecrafti\u00e1nus helysz\u00ednt \u00e9s tematik\u00e1t teremtsen, kudarcba fullad, mert nem siker\u00fcl felkeltenie benne az irt\u00f3zatos esem\u00e9nyek kozmikus aspektusait. Az eg\u00e9szen m\u00e1s hangulat\u00fa Ubbo-Sathla<\/em> (1932) egy f\u00e9rfir\u00f3l sz\u00f3l, aki a modern korb\u00f3l visszautazik az id\u0151ben, hogy egyes\u00fclj\u00f6n Ubbo-Sathl\u00e1val, amely egy fej vagy tagok n\u00e9lk\u00fcli massza, az \u0151st\u00f6rt\u00e9neti F\u00f6ld g\u0151z\u00f6lg\u0151 mocsaraiban lapul \u00e9s toj\u00e1sokat rak. Mint kider\u00fcl, Ubbo-Sathla tulajdonk\u00e9ppen minden f\u00f6ldi \u00e9let eredete. A feh\u00e9r f\u00e9reg elj\u00f6vetele<\/em> (The Coming of the White Worm<\/em>, 1941) bevallottan m\u00edtoszos \u00edr\u00e1s, noha Smith nem fogalmazza meg enn\u00e9l pontosabban, mire gondol: az biztos, hogy ez az elbesz\u00e9l\u00e9s az egyik legjobb \u00e9s kifejezetten h\u00e1tborzongat\u00f3 \u00edr\u00e1sa Smithnek. F\u0151szerepl\u0151je egy Evagh nev\u0171 m\u00e1gus, aki t\u00f6bb m\u00e1sik var\u00e1zsl\u00f3hoz csatlakozva a jeges hegyek fel\u00e9 indul, hogy felkeresse a \u201efeh\u00e9r f\u00e9rget\u201d, a V\u00e9nek egyik\u00e9t. Mivel minden t\u00e1rs\u00e1t felfalja, Evaghnek nem marad m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1sa, mint legy\u0151zni a sz\u00f6rnyet. Az igaz\u00e1b\u00f3l dunsani\u00e1nus elbesz\u00e9l\u00e9shez k\u00e9pest sokkal t\u00f6bb lovecrafti\u00e1nus kozmicizmus b\u00fajik meg Az averoigne-i sz\u00f6rny<\/em> (The Beast of Averoigne<\/em>, 1933) bekezd\u00e9sei m\u00f6g\u00f6tt. Egy l\u00e1thatatlan, kozmikus l\u00e9ny tartja retteg\u00e9sben Averoigne v\u00e1ros\u00e1t, \u00e9s csak egy var\u00e1zsl\u00f3 k\u00e9pes szembesz\u00e1llni vele: Luc le Chaudron, aki birtokolja Eibon gy\u0171r\u0171j\u00e9t.<\/p>\n

Robert E. Howard (1906\u20131936) 1930-ban ker\u00fclt kapcsolatba Lovecrafttal. Mind Howardnak, mint Lovecraftnak felt\u0171nik ugyanis egy k\u00f6zel\u00edt\u0151 n\u00e9vazonoss\u00e1g: Howard 1929-es Skull-Face<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1ban Kathulosnak h\u00edvj\u00e1k a f\u0151szerepl\u0151 m\u00e1gust. Az pedig f\u0151hajt\u00e1sk\u00e9nt lenne \u00e9rtelmezend\u0151, hogy a Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em> egyik bekezd\u00e9s\u00e9ben felbukkan Bran neve? Mindenesetre Howard m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9neteit olvasva kivil\u00e1glik, hogy nem k\u00e9pes megalkotni vagy imit\u00e1lni a lovecrafti st\u00edlust \u00e9s t\u00e9m\u00e1kat oly ragyog\u00f3 \u00e9s egy\u00e9ni st\u00edlus\u00e9rz\u00e9kkel, mint saj\u00e1t ciklusainak (Conan, Bran Mak Morn, Kull, Solomon Kane stb.) egyes darabjait. A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g gyermekei<\/em>ben (The Children of the Night<\/em>, 1931) egy csom\u00f3 k\u00f6nyv c\u00edm\u00e9t felsorolja ugyan, de a t\u00f6rt\u00e9net szempontj\u00e1b\u00f3l ezek a hivatkoz\u00e1sok teljesen irrelev\u00e1nsak. R\u00e1ad\u00e1sul mit keresnek egy m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netben a piktek? Ha explicit m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netet keres\u00fcnk Howardt\u00f3l, legel\u0151sz\u00f6r A fekete k\u0151<\/em>re (The Black Stone<\/em>, 1931) bukkanhatunk: Justin Geoffrey, a t\u00e9bolyult po\u00e9ta, akinek sors\u00e1t egy\u00e9bk\u00e9nt Lovecraft pecs\u00e9teli meg azzal, hogy A dolog a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n<\/em>ben (The Thing on the Doorstep<\/em>, 1933) eml\u00edt\u00e9st tesz arr\u00f3l, hogy a k\u00f6lt\u0151 1926-ban egy elmegy\u00f3gyint\u00e9zet falai k\u00f6z\u00f6tt hal meg sikoltozva, Magyarorsz\u00e1g egy isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti faluj\u00e1ba utazik, hogy r\u00e1leljen egy var\u00e1zslatos k\u0151re. A kutat\u00e1s sor\u00e1n megtudunk egyn\u00e9h\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nelmi adatot von Junzt N\u00e9vtelen kultusz\u00e1<\/em>r\u00f3l (Unaussprechlichen Kulten<\/em>, noha nyelvtanilag helyesen Unaussprechliche Kulte-nak kellene \u00edrni). Geoffrey azonban nem csup\u00e1n a monolitot pillantja meg a t\u00f6rt\u00e9net egy pontj\u00e1n, hanem egy varangy alak\u00fa \u00e1rnyat is, amely \u00e9pp a k\u0151 tetej\u00e9n cs\u00fccs\u00fcl. Sz\u00e1mos tal\u00e1lgat\u00e1sra ad okot e l\u00e9ny pontos kil\u00e9te, \u00e1m Howard egy\u00e9b m\u0171vei alapj\u00e1n azt lehet mondani, hogy a sz\u00f6rny Gol-Goroth.[1]<\/sup><\/a> A fekete k\u0151 pedig mintha A suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em> fekete k\u00f6ve lenne, amelyet Akeley el akar k\u00fcldeni Wilmarthnak, \u00e1m ez a t\u00e1rgy kiss\u00e9 elt\u00e9r\u0151 form\u00e1j\u00fa \u00e9s nagys\u00e1g\u00fa. Tal\u00e1n mindk\u00e9t m\u0171 valahogyan Arthur Machen fekete pecs\u00e9tj\u00e9t k\u00f6lcs\u00f6nzi A h\u00e1rom betolakod\u00f3<\/em>b\u00f3l? Az Asshurbanipal t\u00fcze<\/em> (The Fire of Asshurbanipal<\/em>, 1936) m\u00e9g sikeresebben csillogtat meg valamennyit a lovecrafti tematik\u00e1b\u00f3l: a K\u00f6zel-Keleten j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netben a f\u0151szerepl\u0151 egy \u0151si v\u00e1rosra tal\u00e1l a sivatag k\u00f6zep\u00e9n, amelyr\u0151l a Necronomicon<\/em> azt \u00e1ll\u00edtja, el\u00e1tkozott. Az \u00e1tkot egy dr\u00e1gak\u0151 ellop\u00e1s\u00e1val vonja mag\u00e1ra: ekkor egy, a kozmikus l\u00e9tet messze meghalad\u00f3, betolakod\u00f3 l\u00e9ny jelenik meg a k\u00fcls\u0151 m\u00e9lys\u00e9gekb\u0151l. Hogy mennyire nem \u00f6sszeegyeztethet\u0151 Lovecraft l\u00edrai, lass\u00fa foly\u00e1s\u00fa narr\u00e1ci\u00f3ja Howard alapvet\u0151en gyors iramot t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 st\u00edlus\u00e1val, hamar ki\u00fctk\u00f6zik m\u00e1s m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9neteiben, mint p\u00e9ld\u00e1ul A pat\u00e1s dolog<\/em>ban (Usurp the Night \/ The Hoofed Thing<\/em>, 1970) vagy a Ne \u00e1ssatok nekem s\u00edrt<\/em>-ban (Dig Me No Grave<\/em>, 1937).<\/p>\n

Donald Wandrei (1908\u20131987) 1926-ban vette fel a levelez\u0151t\u00e1rsi kapcsolatot Lovecrafttal, egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig m\u00e1r olvashat\u00f3 is volt A V\u00f6r\u00f6s Agy<\/em> (The Red Brain<\/em>, 1927) a Weird<\/em> Tales<\/em>ben. Kozmikus l\u00e9pt\u00e9ke \u00e9s borong\u00f3s pesszimizmusa vit\u00e1n fel\u00fcl \u00e1ll: az entr\u00f3pia rejt\u00e9lyes k\u00f6dje sz\u00e9tbomlaszt minden \u00fatj\u00e1ba ker\u00fcl\u0151 testet a vil\u00e1g\u0171rben, \u00e9s m\u00e9g a legb\u00f6lcsebb faj sem k\u00e9pes tenni ellene semmit. A The Chuckler<\/em> (1934) egyfajta v\u00e1lasz a Randolph Carter vallom\u00e1s\u00e1<\/em>ra. A The Tree-Men of M\u2019bwa<\/em> (1932) c\u00edmszerepl\u0151je egy fekete, halott f\u00e9rfi, aki egy, a dimenzi\u00f3nkon t\u00fali entit\u00e1s parancsait teljes\u00edti. A The Fire Vampires<\/em> (1933) c\u00edmszerepl\u0151 v\u00e1mp\u00edrjai a V\u00e9nek k\u00f6z\u00e9 sorolt Cthugha szolg\u00e1i. Megid\u00e9z\u00e9s\u00fck sor\u00e1n minden \u00e9ghet\u0151 t\u00e1rgy, amelyhez csak hozz\u00e1\u00e9rnek, felgyullad. Hab\u00e1r Wandrei sz\u00e1mos m\u00e1s m\u0171v\u00e9ben fellelhet\u0151k bizonyos mot\u00edvumok, amelyekr\u0151l minden bizonnyal \u00e1ll\u00edthat\u00f3k, hogy magukon viselik Lovecraft hat\u00e1s\u00e1t, konkr\u00e9t isteneket, k\u00f6nyveket \u00e9s egy\u00e9b m\u00edtoszos utal\u00e1sokat azonban nem fedezhet\u00fcnk fel benn\u00fck.<\/p>\n

Az ifj\u00fa tit\u00e1nok<\/h3>\n

Robert Bloch (1917\u20131994) sosem rejtette v\u00e9ka al\u00e1, hogy mennyi mindent k\u00f6sz\u00f6nhet patr\u00f3nus\u00e1nak, Lovecraftnak. Bloch tehets\u00e9ge gyorsan kibontakozott, de saj\u00e1t \u00edr\u00f3i hangj\u00e1t tal\u00e1n sosem lelte volna meg, ha h\u0171 lovecrafti\u00e1nus tan\u00edtv\u00e1nyk\u00e9nt nem ontja mag\u00e1b\u00f3l ifj\u00fakori zseng\u00e9it. Bloch idejekor\u00e1n megismerteti olvas\u00f3ival saj\u00e1t var\u00e1zsk\u00f6nyv\u00e9t: Ludvig Prinn De vermis mysteriis<\/em>-j\u00e9t, avagy A F\u00e9reg Miszt\u00e9rium\u00e1<\/em>t. A The Suicide in the Study<\/em>-ban (1935) emellett d\u2019Erlette gr\u00f3f Cultes des Goules<\/em> c\u00edm\u0171, ugyancsak k\u00eds\u00e9rteties k\u00f6tete is eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl. A t\u00f6rt\u00e9net maga l\u00e9nyeg\u00e9ben Stevenson Jekyll \u00e9s Hyde<\/em>-j\u00e1nak t\u00e9m\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fcl: a f\u0151h\u0151s meg van r\u00f3la gy\u0151z\u0151dve, hogy minden \u00e9l\u0151l\u00e9nyben benne tal\u00e1lhat\u00f3 a j\u00f3 \u00e9s gonosz egys\u00e9ge. Saj\u00e1t mag\u00e1n k\u00eds\u00e9rletezve pr\u00f3b\u00e1lja felhozni tudata legm\u00e9ly\u00e9r\u0151l gonosz szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t. A m\u00e1r sokat emlegetett Csillagv\u00e1mp\u00edr<\/em>ban \u2013 ugyan n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl \u2013 elhelyezi Lovecraftot mint az egyik f\u0151 karaktert, viszont a m\u00e1sik f\u0151szerepl\u0151 saj\u00e1t irodalmi m\u00e1sa, aki torkig van a k\u00f6z\u00e9pszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9netekkel, \u00e9s \u00fagy \u00e9rzi, semmi \u00fajat nem tudna kihozni a v\u00e9rfarkasok vagy v\u00e1mp\u00edrok elcs\u00e9pelt toposz\u00e1b\u00f3l. Kicsivel k\u00e9s\u0151bb, az 1936-os The Dark Demon<\/em>ban ism\u00e9t felt\u0171nik Lovecraft fikt\u00edv altereg\u00f3ja Edgar Gordon \u201evisszavonult \u00e1lmodoz\u00f3\u201d szem\u00e9ly\u00e9ben, aki els\u0151 sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9lyben \u00e1lmodja meg t\u00f6rt\u00e9neteit, ugyanakkor ezek narr\u00e1tora m\u00e9gsem f\u00f6ldi l\u00e9ny. Bloch Az arcn\u00e9lk\u00fcli isten<\/em>nel (The Faceless God<\/em>, 1936) azonban m\u00e1r a t\u00e1voli \u00e9s misztikus arab vil\u00e1g fel\u00e9 fordul. Nem olyan nagy meglepet\u00e9s, hogy a rettenetes h\u00edrn\u00f6k, Nyarlathotep figur\u00e1ja is felbukkan itt. Bloch le\u00edr\u00e1sa err\u0151l a l\u00e9nyr\u0151l, vallja meg Lovecraft valahol, illeszkedik saj\u00e1t elk\u00e9pzel\u00e9seibe is (noha Bloch val\u00f3sz\u00edn\u0171leg el\u0151sz\u00f6r A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g lak\u00f3j\u00e1<\/em>b\u00f3l ismerhette meg). Tov\u00e1bbi arab \/ egyiptomi t\u00f6rt\u00e9netei tudatos elt\u00e1volod\u00e1sok a tipikus lovecrafti\u00e1nus helysz\u00ednekt\u0151l. A Fane of the Black Pharaoh<\/em> (1937) az egyik legkiemelked\u0151bb k\u00f6z\u00fcl\u00fck: a c\u00edmben eml\u00edtett f\u00e1ra\u00f3 nem m\u00e1s, mint Nefren-Ka, az \u0151si Khem uralkod\u00f3ja. [Neve el\u0151sz\u00f6r Lovecraftn\u00e1l fordul el\u0151 A k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3<\/em>ban (The Outsider<\/em>, 1921).] Hatalmas szertart\u00e1sokat rendezett \u00e9s t\u00f6meges \u00e1ldozatokat mutatott be Nyarlathotepnek, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9pp minden erre utal\u00f3 feljegyz\u00e9st \u00e9s bizony\u00edt\u00e9kot kit\u00f6r\u00f6ltek a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l. A mendemond\u00e1k szerint prof\u00e9tikus k\u00e9pess\u00e9get akart Nyarlathotept\u0151l, amelyet v\u00e9g\u00fcl meg is kapott. Az \u00c1rny a toronytet\u0151n<\/em>ben (The Shadow from the Steeple<\/em>, 1950) ism\u00e9t felt\u0171nik Nyarlathotep. A novella A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g lak\u00f3j\u00e1<\/em>nak a folytat\u00e1sa: Robert Blake hal\u00e1l\u00e1nak a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit kutatja egy ismer\u0151se. Lovecraftra is t\u00f6rt\u00e9nik utal\u00e1s benne: a t\u00f6rt\u00e9net szerint \u0151 is belekeveredett az \u00fcgybe, de a f\u0151h\u0151s legnagyobb sajn\u00e1lat\u00e1ra id\u0151 el\u0151tt elhal\u00e1lozott. Ak\u00e1rmennyire tudatos is volt a lovecrafti hat\u00e1s levetk\u0151z\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rlet, Bloch m\u00e9gsem tudott teljesen megszabadulni mestere vil\u00e1g\u00e1t\u00f3l: err\u0151l tan\u00faskodik a The Creeper in the Crypt<\/em> (1937) vagy a The Grinning Ghoul<\/em> (1936). A \u201egyermekkor\u201d v\u00e9g\u00e9t \u00e9s a saj\u00e1t hangot legel\u0151sz\u00f6r a Black Bargain<\/em>ben (1942) fedezhetj\u00fck fel: a rettenet itt rendk\u00edv\u00fcl h\u00e9tk\u00f6znapi, m\u00e1r-m\u00e1r unalmas k\u00f6rnyezetben bontakozik ki. A st\u00edlusb\u00e9li v\u00e1lt\u00e1sra j\u00f3 p\u00e9lda tov\u00e1bb\u00e1 a Jegyzetf\u00fczet egy elhagyatott h\u00e1zban<\/em> (Notebook Found in a Deserted House<\/em>, 1951), amelyben nem egy tanult professzor, kutat\u00f3 vagy di\u00e1k a narr\u00e1tor, hanem egy \u00edrni-olvasni is alig tud\u00f3 gyerek.<\/p>\n

Henry Kuttner (1914\u20131958) el\u00e9g k\u00e9s\u0151n, 1936-ban ismerkedett meg Lovecrafttal. Az elk\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v sor\u00e1n egy tucat m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netet \u00edrt a Weird Tales<\/em>be, legjelent\u0151sebb m\u00edtoszb\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9nek Iod bizonyul, aki legel\u0151sz\u00f6r a The Secret of Kralitz<\/em>ban (1936) t\u0171nik fel. Iod k\u00f6nyve<\/em> azonban csak a Bells of Horror<\/em>ban (1939) ker\u00fcl el\u0151: csup\u00e1n egyetlen p\u00e9ld\u00e1ny l\u00e9tezik bel\u0151le, az is egy ismeretlen, \u0151si nyelven \u00edr\u00f3dott. A t\u00f6rt\u00e9net halv\u00e1nyan utal arra, hogy Iod egyfajta v\u00edzi sz\u00f6rny lehet. A The Hunt<\/em>b\u00f3l (1939) azonban m\u00e1s is kider\u00fcl r\u00f3la: \u0151 a L\u00e9lekvad\u00e1sz, \u00e9s nem rendelkezik \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 testtel. Nyogtha kil\u00e9t\u00e9r\u0151l el\u0151sz\u00f6r A r\u00e9m\u00fclet Salem<\/em>ben (The Salem Horror<\/em>, 1937) olvashatunk: \u0151 a S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g Lak\u00f3ja, a l\u00e9ny, akinek nem szabadna l\u00e9teznie. Sok kritikus fanyalog e t\u00f6rt\u00e9net hallat\u00e1n, \u00e9s puszt\u00e1n egyfajta \u00fajra\u00edrt \u00c1lmok a boszork\u00e1nyh\u00e1zban<\/em>nak tekinti. A The Invaders<\/em> (1939) f\u0151szerepl\u0151je r\u00e1bukkan a De vermis mysteriis<\/em>ben egy formul\u00e1ra, amely \u0151si, eltemetett eml\u00e9keket stimul\u00e1l, \u00e1m egyben m\u00e9rhetetlen\u00fcl v\u00e9n isteneket ford\u00edt az emberis\u00e9g ellen.<\/p>\n

Mearle Prout A f\u00e9reg h\u00e1z\u00e1<\/em>ban (The House of the Worm<\/em>, 1933) azt az \u00f6tletet fejti ki, miszerint a kollekt\u00edv gondolatok esetleg k\u00e9pesek \u201ekint\u201d, a val\u00f3s\u00e1gban testet \u00f6lteni. A Cthulhu h\u00edv\u00e1sa<\/em> egy bekezd\u00e9s\u00e9nek parafraz\u00e1l\u00e1sa mellett morbid jelenetei, a k\u00f3rs\u00e1g terjed\u00e9se, amely eml\u00e9keztet a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>ben t\u00f6rt\u00e9ntekre, Lovecraftnak is felt\u0171nt. (Egy\u00e9bk\u00e9nt elismer\u0151en \u00edrt r\u00f3la egy Clark Ashton Smithnek k\u00fcld\u00f6tt level\u00e9ben.)[2]<\/sup><\/a><\/p>\n

Hugh B. Cave (1910\u20132004) k\u00e9t m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t vessz\u00fck szem\u00fcgyre: A fekete m\u00e1gia sziget\u00e9<\/em>ben (The Isle of Dark Magic<\/em>, 1934) a z\u00e1rk\u00f3zott idegen sz\u00e1mos lovecrafti istens\u00e9ghez im\u00e1dkozik abban a rem\u00e9nyben, hogy halott kedves\u00e9nek szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t vissza tudja hozni az \u00e9l\u0151k k\u00f6z\u00e9, csakhogy egy szobor test\u00e9be beoltva. Vajon az istenek morbid tr\u00e9f\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy mind a szobor, mind kedves\u00e9nek elf\u00f6ldelt teste \u00e9letre kel v\u00e9g\u00fcl? Mindenesetre Cave b\u0151s\u00e9gesen cit\u00e1lja az istenek \u00e9s szem\u00e9lyek neveit, olyannyira, hogy szinte \u00fagy \u00e9rezz\u00fck: t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e1poszt\u00e1t porci\u00f3ztak ki nek\u00fcnk k\u00e9pvisel\u0151f\u00e1nkkal \u00f6sszeturmixolva. A n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi The Death Watch<\/em>ban (1939) megfordul a nemek szerepe: ez\u00fattal egy \u00f6zvegy akarja felt\u00e1masztani halott f\u00e9rj\u00e9t, ez\u00e9rt Nyarlathotephez \u00e9s Hasturhoz int\u00e9zi im\u00e1it. Cave \u00e9s Lovecraft k\u00f6z\u00f6tt egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nt egy-k\u00e9t cs\u00edp\u0151s hangnem\u0171 lev\u00e9lv\u00e1lt\u00e1s: Cave megs\u00e9rt\u0151dhetett Lovecraft a pulpmagazinokr\u00f3l \u00e9s a benn\u00fck olvashat\u00f3 \u00edr\u00e1sok z\u00f6m\u00e9r\u0151l kialak\u00edtott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9n.[3]<\/sup><\/a><\/p>\n

Henry Hasse (1913\u20131977) m\u0171ve, A k\u00f6nyv \u0151rz\u0151je<\/em> (The Guardian of the Book<\/em>, 1937), alig n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel Lovecraft hal\u00e1la ut\u00e1n jelent meg. Hasse r\u00e1tromfol a Necronomicon<\/em>ra, \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba egy olyan k\u00f6nyvet helyez, amely \u0151sibb a leg\u0151sibb civiliz\u00e1ci\u00f3kn\u00e1l, idegen \u0171rl\u00e9ny \u00edrta, \u00e9s a k\u00f6nyv borzalmas tartalm\u00e1hoz k\u00e9pest a Necronomicon<\/em> kb. egy szak\u00e1csk\u00f6nyv szintj\u00e9re sorolhat\u00f3. A k\u00f6nyv \u00edr\u00f3j\u00e1nak bar\u00e1tja, Kathulhn felfedezte, hogyan lehet kil\u00e9pni a t\u00e9rid\u0151b\u0151l egy elvont \u201ek\u00edv\u00fclis\u00e9gbe\u201d. Utaz\u00e1sa sor\u00e1n azonban rettenetes l\u00e9nyekbe botlik, akik mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t csak rosszindulatuk \u00e9s gonoszs\u00e1guk m\u00falja fel\u00fcl. M\u00e1sik m\u0171ve, a Horror at Vecra<\/em> (1943) egy eldugott, massachusettsi kisv\u00e1rosban j\u00e1tsz\u00f3dik, amelynek lakoss\u00e1ga a R\u00e9m\u00fclet Dunwichben<\/em> bennsz\u00fcl\u00f6ttjeinek torz angolj\u00e1t besz\u00e9lik. Felt\u0171nik egy k\u00f6nyv, amely B\u2019Moth, Lloigor \u00e9s Kathulhn \u00e9s m\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t adja el\u0151. B\u00e1rki, aki el\u0151h\u00edvja ezeket a sz\u00f6rnyeket, v\u00e9g\u00fcl testileg a r\u00e9sz\u00fckk\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

Robert Barbour Johnson (1907\u20131987) M\u00e9lyen lent<\/em> (Far Below<\/em>, 1939) c\u00edm\u0171 m\u0171ve magasan kiemelkedik az \u00e9vtized m\u00edtoszos term\u00e9se k\u00f6z\u00fcl. A t\u00f6rt\u00e9net szerint a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a f\u00f6ld al\u00e1 menek\u00fclt, hull\u00e1kon \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 korcs humanoidok a new yorki metr\u00f3 legals\u00f3 vonalain porty\u00e1znak. Egy rend\u0151ri k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9ny pr\u00f3b\u00e1lja az alagutakat megtiszt\u00edtani ezekt\u0151l a d\u00e9mofattyakt\u00f3l. A t\u00f6rt\u00e9net egyik po\u00e9nja, hogy a f\u0151szerepl\u0151 besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1nak egy pontj\u00e1n azt is elkotyogja az ismer\u0151s\u00e9nek, hogy Lovecraft is \u0151t\u0151le szerzett tudom\u00e1st ezekr\u0151l a pokoli l\u00e9nyekr\u0151l, akik voltak\u00e9ppen a ghoulok.<\/p>\n

Abraham Merritt (1884\u20131943) noha Lovecraft kort\u00e1rsa volt, hamarabb lett befutott fantasyszerz\u0151. A Holdt\u00f3<\/em> (The Moon Pool<\/em>, 1918) valamelyest hat\u00e1st gyakorolhatott Lovecraftra a Cthulhu h\u00edv\u00e1s\u00e1<\/em>nak \u00edr\u00e1sa k\u00f6zben: helysz\u00edne Ponape k\u00f6zel\u00e9ben hat\u00e1rozhat\u00f3 meg, ahol is a f\u0151h\u0151s\u00f6k felfedeznek egy nagy \u00e1tj\u00e1r\u00f3t, amely egy f\u00f6ldalatti csodavil\u00e1gba vezet. A D\u00e9lib\u00e1b harcosai<\/em>nak (Dwellers in the Mirage<\/em>, 1932) f\u0151 alakja Khalk\u2019ru, egy cs\u00e1pos, polipszer\u0171 tengeri sz\u00f6rny, akir\u0151l \u00fagy sz\u00f3l a legenda, hogy egy nap elpuszt\u00edt minden \u00e9letet a F\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n

Robert A. Lowndes (1916\u20131998) horrorrajong\u00f3k\u00e9nt kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, term\u00e9szetesen Lovecraft m\u0171veit is nagyon sz\u00edvlelte. Settler fal\u00e1<\/em>ban (Settler\u2019s Wall<\/em>, eredetileg The Long Wall<\/em>, 1942) nem egy sz\u00f6rny, egy \u0171rl\u00e9ny, egy d\u00e9mon \u00e1ll a borzalmak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban, hanem egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fal, amelynek nem lehet a h\u00e1toldal\u00e1t l\u00e1tni. \u00c1m amilyen h\u00e9tk\u00f6znapinak is l\u00e1tszik a fal, ann\u00e1l borzalmasabb sors v\u00e1r mindazokra, akik \u00e1t pr\u00f3b\u00e1lnak jutni rajta. A m\u00e9lys\u00e9g<\/em> (The Abyss<\/em>, 1941) Abbott S\u00edkf\u00f6ld<\/em>j\u00e9nek (Flatland<\/em>, 1884) horrorv\u00e1ltozata: a szeml\u00e1tom\u00e1st csak k\u00e9t ir\u00e1nyban mozogni k\u00e9pes s\u00f6t\u00e9t pac\u00e1k vad\u00e1szni kezdenek egy egyetemi hallgat\u00f3ra. A Frederik Pohllal \u00e9s Henry Dockweilerrel k\u00f6z\u00f6sen \u00edrt The Mantle of Graag<\/em> (1941) szokv\u00e1nyos t\u00f6rt\u00e9net annak a gyakran visszak\u00f6sz\u00f6n\u0151 toposz\u00e1val, hogy egy el\u00e1tkozott t\u00e1rgy bolygat\u00e1sa sosem hoz j\u00f3 karm\u00e1t. Lowndes sz\u00e1mos Lovecraft eml\u00e9k\u00e9re \u00edrt k\u00f6ltem\u00e9nyt is jegyez, k\u00f6zt\u00fck a The Burrowers Beneath<\/em>et (1941) \u00e9s a Forbidden Books<\/em>ot (1941).<\/p>\n

C. Hall Thompson (1923\u20131991) k\u00e9t novell\u00e1ja szeml\u00e1tom\u00e1st mag\u00e1n hordoz egyn\u00e9h\u00e1ny lovecrafti hat\u00e1st. A Spawn of the Green Abyss<\/em> (1946) \u00e9s a The Will of Claude Asher<\/em> (1947) c\u00edm\u0171r\u0151l van sz\u00f3. Az el\u0151bbiben Lazarus Heath, egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6regember, aki \u00e1lland\u00f3an d\u00f6gletes halszagot \u00e1raszt, meghal, l\u00e1nya pedig nem sokkal k\u00e9s\u0151bb megh\u00e1zasodik. Az \u00f6r\u00f6mbe azonban csakhamar \u00fcr\u00f6m vegy\u00fcl: az ifj\u00fa asszony \u00e1gynak esik, \u00e9s egy nap r\u00e9m\u00fclten fedezi fel mag\u00e1n, hogy kopolty\u00fat n\u00f6vesztett. Ha ez nem lenne el\u00e9g, hamarosan bebizonyosodik, hogy terhes, a gyerek apjak\u00e9nt azonban nem f\u00e9rj\u00e9t, hanem Yoth Kal\u00e1t nevezi meg, a Z\u00f6ld \u00dcress\u00e9g ur\u00e1t. Kider\u00fcl, a n\u0151 apja egykoron haj\u00f3t\u00f6r\u00e9st szenvedett egy z\u00f6ld iszappal ben\u0151tt szigeten, amelyhez k\u00f6zel egy v\u00edzalatti v\u00e1rosra bukkant\u2026 Az ut\u00f3bbi \u00edr\u00e1s c\u00edmszerepl\u0151 figur\u00e1ja egy z\u00fcll\u00f6tt, gonosz f\u00e9rfi, akit eltan\u00e1csolnak a Miskatonic Egyetem gy\u00f3gyszer\u00e9szeti kar\u00e1r\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb Indi\u00e1b\u00f3l nem csup\u00e1n tanult vudu-mesterk\u00e9nt, hanem n\u0151s emberk\u00e9nt t\u00e9r vissza. Innent\u0151l kezdve A dolog a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n<\/em> esem\u00e9nyei zajlanak le, csakhogy a testv\u00e1lt\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

Bertram Russell t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re, a The Scourge of B\u2019Moth<\/em>-ra (1929) is az \u00e1ll, mint ami C. Hall Thompson vagy Mearle Prout \u00edr\u00e1saira: k\u00f6zvetlen utal\u00e1s nem tal\u00e1lhat\u00f3 benn\u00fck a m\u00edtoszra, viszont leplezetlen jelek \u00e1rulkodnak arr\u00f3l, hogy Lovecraft egy-egy r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9nete ihlette ezeket. Russell novell\u00e1ja a Cthulhu h\u00edv\u00e1s\u00e1ra hajaz: tud\u00f3s f\u0151h\u0151se r\u00e1bukkan egy misztikus n\u00e9vre, B\u2019Mothra, amely a bibliai Behem\u00f3t egyfajta eltorzult v\u00e1ltozata \u2013 szem\u00e9ly\u00e9ben pedig nem m\u00e1sra, mint Cthulhura ismerhet\u00fcnk r\u00e1.<\/p>\n

A Derleth-m\u00edtosz<\/h3>\n

Az az ellentmond\u00e1sos szerep, amelyet August Derleth t\u00f6lt\u00f6tt be a Cthulhu-m\u00edtosz eredett\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, m\u00e1r e tanulm\u00e1ny bevezet\u0151j\u00e9ben is t\u00e1rgyal\u00e1sra ker\u00fclt. Derleth 1926-ban vette fel a kapcsolatot Lovecrafttal, term\u00e9keny levelez\u00e9s\u00fckb\u0151l pedig kivil\u00e1glik szinte sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen elt\u00e9r\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fck: Lovecraft ateista, materialista, arisztokrata, konzervat\u00edv be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s\u00e1val szemben Derleth kereszt\u00e9ny, modern, agressz\u00edv kapitalista szeml\u00e9lettel rendelkezett. Lovecraft egy hely\u00fctt az \u201eelvakult f\u00f6ldh\u00f6zragadt\u201d [self-blinded earth-gazer] kifejez\u00e9ssel illette. Bizony\u00e1ra ez a mentalit\u00e1s is k\u00f6zrej\u00e1tszott abban, hogy Derleth ennyire sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen f\u00e9lre\u00e9rtelmezze Lovecraft pszeudomitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, amely akkora bajjal nem is j\u00e1rt volna, ha az ut\u00f3kor sok \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl nem az \u0151 t\u00e9veszm\u00e9i alapj\u00e1n \u00edt\u00e9li meg a Cthulhu-m\u00edtoszt.<\/p>\n

Alapvet\u0151 t\u00e9vk\u00e9pzetei \u2013 kiss\u00e9 leegyszer\u0171s\u00edtve \u2013 az al\u00e1bbi kijelent\u00e9sekkel adhat\u00f3k vissza:<\/p>\n

    \n
  1. A pszeudomitol\u00f3gia Poe-ig, Chambersig \u00e9s Bierce-ig ny\u00falik vissza.<\/li>\n
  2. Lovecraft nevezte el a pszeudomitol\u00f3gi\u00e1t.<\/li>\n
  3. Az \u00edr\u00f3k Lovecraft enged\u00e9ly\u00e9vel \u00edrtak m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9neteket.<\/li>\n
  4. A m\u00edtosz alapvet\u0151en a kereszt\u00e9ny mitol\u00f3gi\u00e1nak a feldolgoz\u00e1sa.[4]<\/sup><\/a><\/li>\n<\/ol>\n

    Joshi, sorra c\u00e1folva ezeket az \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, azzal \u00e9rvel el\u0151sz\u00f6r, hogy a pszeudomitol\u00f3gia nem egy recept volt, amely \u201er\u00e1\u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt\u201d Lovecraftra. Nem l\u00e9tezett Lovecraft el\u0151tt, Poe, Chambers \u00e9s Bierce semmif\u00e9le mitol\u00f3gi\u00e1t nem alkotott, amikor bizonyos m\u0171veiket, amelyeket ma m\u00e1r a Cthulhu-m\u00edtoszhoz sorolnak, meg\u00edrt\u00e1k. A m\u00e1sodik ponttal kapcsolatban: a m\u00edtosz nev\u00e9t Derleth tal\u00e1lta ki, egy korai essz\u00e9j\u00e9ben le is r\u00e1ntja a leplet arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt kell Cthulhu-m\u00edtosznak nevezni: szerinte ugyanis egy\u00e9rtelm\u0171 form\u00e1ban a Cthulhu h\u00edv\u00e1s\u00e1<\/em>ban nyilv\u00e1nul meg e pszeudomitol\u00f3gia kifejleszt\u00e9s\u00e9nek els\u0151 k\u00e9zzelfoghat\u00f3 eredm\u00e9nye. (Ugyanakkor ravasz m\u00f3don \u00fagy fogalmaz, \u201ea m\u00edtosz el lett nevezve\u201d [it was given a name].[5]<\/sup><\/a>) Ami a harmadik pontot illeti: Lovecraft sosem adott senkinek enged\u00e9lyt narrat\u00edv eszk\u00f6zeinek a felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, mert nem kellett; az igazs\u00e1g az, hogy Lovecraftot inspir\u00e1lta az alkot\u00f3i k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s, \u00e9s senkit nem utas\u00edtott semmire sem, valamint senkinek sem tiltotta meg, hogy felhaszn\u00e1lja az \u0151 agysz\u00fclem\u00e9nyeit. A legelk\u00e9peszt\u0151bb interpret\u00e1ci\u00f3s f\u00e9lresikl\u00e1s azonban az utols\u00f3 ponthoz k\u00f6t\u0151dik. Derleth azon \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, hogy nincs itt m\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3, mint a J\u00f3 \u00e9s Rossz \u00f6r\u00f6k harc\u00e1r\u00f3l, egy lev\u00e9lr\u00e9szlet sz\u00f6veg\u00e9n alapul. A Lovecraft-id\u00e9zet \u00edgy sz\u00f3l: \u201eMinden t\u00f6rt\u00e9netem, amelyek mindazon\u00e1ltal \u00f6n\u00e1ll\u00f3k, arra az egy legend\u00e1ra \u00e9p\u00fclnek, mely szerint vil\u00e1gunkat egykor egy m\u00e1sik faj n\u00e9pes\u00edtette be, amely fekete m\u00e1gi\u00e1t \u0171z\u00f6tt, de elvesz\u00edtette v\u00e9g\u00fcl otthon\u00e1t \u00e9s ki\u0171zetett, \u00e9s most a k\u00fcls\u0151 tartom\u00e1nyban \u00e9l, de k\u00e9sz b\u00e1rmikor ism\u00e9t uralma al\u00e1 hajtani a F\u00f6ldet.\u201d Aki akarja, k\u00f6nnyen megl\u00e1thatja ebben a S\u00e1t\u00e1n ki\u0171zet\u00e9s\u00e9t a Paradicsomb\u00f3l. Derleth kital\u00e1lja a K\u00fcls\u0151 Isteneket, akik j\u00f3t\u00e9t lelkekk\u00e9nt az emberis\u00e9g jav\u00e1t szolg\u00e1lj\u00e1k a gonosz V\u00e9nekkel szemben. Lovecraft m\u00edtosz\u00e1nak sosem volt r\u00e9sze ez a szemben\u00e1ll\u00e1s, m\u00e9g K\u00fcls\u0151 Istenekr\u0151l sem \u00edr sehol! Derleth adu\u00e1sz\u00e1r\u00f3l, a fent id\u00e9zett lev\u00e9lr\u00e9szletr\u0151l pedig kider\u00fclt, hogy nem is Lovecraft \u00edrta<\/em>: Derleth t\u00e9vesen tulajdon\u00edtotta a val\u00f3j\u00e1ban Harold S. Farneset\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00edr\u00e1st Lovecraft\u00e9nak![6]<\/sup><\/a><\/p>\n

    Joshi tov\u00e1bbra sem \u00e9rt egyet Robert M. Price-szal, aki szerint mindezekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl fellelhet\u0151 a lovecrafti korpuszban a j\u00f3 \u00e9s a gonosz k\u00fczdelme. Merthogy, figyelmeztet Joshi, e k\u00fczdelemnek, ha nevezhetj\u00fck annak, nincsen mor\u00e1lis t\u00f6ltete: Lovecraft sz\u00e1m\u00e1ra \u00f6nhitt emberi gyarl\u00f3s\u00e1g az antropocentrizmus, mert a kozmosznak nincs erk\u00f6lcsi be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1sa.[7]<\/sup><\/a> A fenti megjegyz\u00e9seket \u00e9szben tartva vizsg\u00e1ljuk meg, mit tartogat a Derleth-m\u00edtosz!<\/p>\n

    A The Horror from the Depths<\/em> (1931) \u00edr\u00e1sa k\u00f6zben minden bizonnyal Frank Belknap Long lehetett az ihlet\u0151 m\u00fazsa a m\u00e1r eml\u00edtett The Horror from the Hills<\/em> c\u00edm\u0171 kisreg\u00e9ny\u00e9vel. A Michigan-t\u00f3ban egy \u0151skori leletre bukkannak, amely v\u00e9g\u00fcl \u00e9letre kel. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00e1rgyat vizsg\u00e1l\u00f3 professzor kutat\u00e1sai sor\u00e1n belebotlik Hastur, Cthulhu, Yog-Sothoth \u00e9s m\u00e1sok legend\u00e1iba, \u00e9s r\u00e1 kell j\u00f6nnie, hogy a lelet f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcli eredet\u0171. A Necronomicon<\/em>t \u00e1tb\u00f6ng\u00e9szve v\u00e9g\u00fcl \u00f6ssze\u00e1ll a k\u00e9p a K\u00fcls\u0151 Istenek \u00e9s a V\u00e9nek k\u00f6zti, e\u00f3nok \u00f3ta tart\u00f3 k\u00fczdelemr\u0151l. E harc sor\u00e1n csillagk\u00f6vekbe sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k a nagyhatalm\u00fa l\u00e9nyeket; a leletb\u0151l azonban kiszabadult a palackba z\u00e1rt szellem. Farnsworth Wright v\u00e9g\u00fcl az\u00e9rt utas\u00edtotta vissza e t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t, mert szerinte \u2013 Smithszel \u00e9s Howarddal ellent\u00e9tben \u2013 nem puszta c\u00e9lz\u00e1sok tal\u00e1lhat\u00f3k benne Lovecraft kital\u00e1ci\u00f3ira, hanem eg\u00e9sz fr\u00e1zisok Lovecraft m\u0171veib\u0151l, \u00e9s ez az imit\u00e1l\u00e1s \u2013 de nevezhetj\u00fck majmol\u00e1snak is \u2013 s\u00e9rt\u0151 Lovecrafttal szemben. Hogy majmol\u00f3 lenne, illetve, hogy az illend\u0151s\u00e9g hat\u00e1r\u00e1t \u00e1tl\u00e9pve k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zne Lovecraftt\u00f3l, azzal az \u00e9rvvel sem enyh\u00edthet\u0151, hogy puszt\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9net h\u00e1tter\u00e9nek illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l, mert Derlethn\u00e9l a m\u00edtosz sosem volt h\u00e1tt\u00e9r, mint l\u00e1tjuk, m\u00e1r a kezdetekn\u00e9l fogva el\u0151t\u00e9rbe vonult.<\/p>\n

    Wright f\u00fcst\u00f6lg\u00e9sei ellen\u00e9re 1932-ben megjelent a The Lair of the Star-Spawn<\/em> a Weird Tales<\/em>ben, amelyben felt\u0171nnek a csocs\u00f3 emberek, akik Burm\u00e1ban, a Sung-fenns\u00edkhoz k\u00f6zel \u00e9lnek. Ezek az apr\u00f3 emberek gonosz idegenek szolg\u00e1i, akik egy nap ism\u00e9t a F\u00f6ld urai lesznek.<\/p>\n

    A The Return of Hastur<\/em> (1939) Arkhamben j\u00e1tsz\u00f3dik \u00e9s ism\u00e9t a j\u00f3 \u00e9s gonosz szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. A j\u00f3fi\u00fak \u00e9s a gonoszak megfeleltethet\u0151k egy-egy elemnek a n\u00e9gy k\u00f6z\u00fcl. Hastur itt valami\u00e9rt Cthulhu f\u00e9ltestv\u00e9re, mindegyik\u00fck egy-egy element\u00e1l is. Hogy mi\u00e9rt b\u0171zlik ez az element\u00e1l-elm\u00e9let, tanulm\u00e1nyunk bevezet\u0151j\u00e9ben m\u00e1r r\u00e9szletezt\u00fck. Cthulhu, hogy hogy nem, p\u00e9ld\u00e1ul v\u00edz-elem, pedig vil\u00e1gosan kider\u00fclt m\u00e1r kor\u00e1bban, hogy a csillagok k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k tengerm\u00e9lyi v\u00e1ros\u00e1ba.<\/p>\n

    K\u00e9t ugyancsak korai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, a The Thing that Walked on the Wind<\/em>ben (1933) \u00e9s az Ithaqu\u00e1<\/em>ban (1941) m\u00e9g explicitebben, m\u00e9g sz\u00e1jbar\u00e1g\u00f3sabban jelenik meg az element\u00e1l-elm\u00e9let. Ithaqua alakja egy\u00e9rtelm\u0171en Blackwood The Wendigo<\/em>j\u00e1ban (1910) megjelen\u0151 l\u00e9ny: itt csontsov\u00e1ny, hatalmas, szeme v\u00f6r\u00f6sen izzik; a h\u00f3 \u00e9s a j\u00e9g ura.<\/p>\n

    A The Whippoorwills in the Hills<\/em> (1948) a R\u00e9m\u00fclet Dunwichben<\/em> \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 ut\u00e1nzata: a c\u00edmszerepl\u0151 kecskefej\u0151ket (mad\u00e1rfaj) a hal\u00e1l el\u0151h\u00edrn\u00f6keinek is tekintik; a t\u00f6rt\u00e9netben sz\u00e1z\u00e1val rajzanak, hogy rik\u00e1csol\u00e1sukkal s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s t\u00e9boly sz\u00e1llja meg a v\u00f6lgyet. A Shadow Out of Space<\/em> (1957) pedig az \u00c1rny\u00e9k az id\u0151n t\u00falr\u00f3l<\/em> 1.1-es verzi\u00f3j\u00e1nak nevezhet\u0151.<\/p>\n

    A The Trail of Cthulhu<\/em> (1962) egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 novell\u00e1k gy\u0171jtem\u00e9nye. F\u0151szerepl\u0151je Laban Shrewsbury antropol\u00f3gia professzor, aki a V\u00e9nekkel, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Cthulhuval veszi fel a harcot. Noha nem tiszt\u00e1zott, hogyan j\u00e1r Cthulhu nyom\u00e1ban, ha egyszer Cthulhu a tenger m\u00e9ly\u00e9n alszik tetszhalott \u00e1llapotban, kitanulja az emberfeletti energi\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1nak m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, m\u00e1sk\u00e9pp nem is maradhatna \u00e9letben. Z\u00e1r\u00f3 darabj\u00e1r\u00f3l, a The Black Island<\/em>r\u0151l (1954) legyen el\u00e9g annyi, hogy atomot k\u00fcldenek Cthulhura!<\/p>\n

    Ha nem fek\u00fcdte volna meg a gyomrunkat az eddigi felhozatal, Derleth ezen fel\u00fcl tizenhat \u201eposztumusz t\u00e1rsszerz\u0151s\u00e9gben\u201d \u00edrt m\u0171vet is publik\u00e1lt. Nem tett m\u00e1st tulajdonk\u00e9ppen, mint a K\u00f6zhelyek k\u00f6nyv\u00e9<\/em>be felvezetett, sokszor f\u00e9l- vagy egymondatos szinopszisokb\u00f3l farigcs\u00e1lt novell\u00e1kat. A legsajn\u00e1latosabb dolog az eg\u00e9szben, hogy mindezt Lovecraft nev\u00e9vel adta el. Hi\u00e1ba fanyalogtak a m\u0171faj \u00e9s az \u00edr\u00f3 kedvel\u0151i, hi\u00e1ba sejtett\u00e9k, hogy ezekkel a sz\u00f6vegekkel valami gond van, csak \u00e9vtizedek m\u00falva der\u00fclt f\u00e9ny a turpiss\u00e1gra.<\/p>\n

    Amellett, hogy legt\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9nete lapos \u00e9s \u00f6tlettelen, Derleth t\u00fals\u00e1gosan konvencion\u00e1lis elemeket haszn\u00e1l. \u00cdr\u00e1s k\u00f6zben nem m\u00e9ly\u00fcl el a t\u00f6rt\u00e9netbe, felsz\u00ednes, hanyag m\u00f3don alak\u00edtja mind a karaktereket, mind a cselekm\u00e9nyt. \u00dajszer\u0171 \u00e9lethelyzeteket nem teremt, csakis kiz\u00e1r\u00f3lag lovecrafti t\u00f6rt\u00e9neteket iter\u00e1l \u00fajra \u00e9s \u00fajra. Ez ut\u00f3bbi m\u00e9g csak-csak eln\u00e9zhet\u0151 lenne, ha legal\u00e1bb sz\u00ednvonalas st\u00edlusban tenn\u00e9. Azonban mesterk\u00e9lts\u00e9g\u00fcket, sz\u00f3sz\u00e1ty\u00e1rs\u00e1gukat m\u00e1r csak az ezoterikus zsargon v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli felsorol\u00e1sa m\u00falja fel\u00fcl. Jelen\u00fcnk azonban m\u00e1r az \u00faj \u00e9vezredet tapossa. Inkompetensen szerkesztett \u00e9s hib\u00e1kt\u00f3l hemzseg\u0151 Lovecraft-antol\u00f3gi\u00e1t m\u00e1r sok-sok prec\u00edz gy\u0171jtem\u00e9ny k\u00f6vette az\u00f3ta. A mor\u00e1lisan agg\u00e1lyos m\u00f3don szerzett szerz\u0151i jogok m\u00e1r r\u00e9g nincsenek sem a kez\u00e9ben, sem az Arkham House tulajdon\u00e1ban. Manaps\u00e1g nincs nyom\u00e1s az \u00edr\u00f3kon, hogy csak enged\u00e9llyel haszn\u00e1lhass\u00e1k a m\u00edtosz elemeit. T\u00e9ves elk\u00e9pzel\u00e9seib\u0151l sz\u00fcletett \u00edr\u00e1sait m\u00e1r befedte a feled\u00e9s hom\u00e1lya. T\u00f6rt\u00e9netei ugyan m\u00e9g kaphat\u00f3k a k\u00f6nyvesboltokban, de egy komoly v\u00e1logat\u00e1sban sem olvashat\u00f3k \u00fajra (hacsak nem elrettent\u00e9s gyan\u00e1nt). Imm\u00e1r mondhatjuk[8]<\/sup><\/a>, hogy Derleth mind \u00e1ltal\u00e1nos irodalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben, mind a m\u00edtosz vizsg\u00e1lata sor\u00e1n irrelev\u00e1ns k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151nek tekinthet\u0151.<\/p>\n

    Folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik \u00e1prilisban.<\/em><\/p>\n

    Somogyi G\u00e1bor<\/em><\/p>\n

    \n

    [1]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 153. o.
    \n    [2]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 195. o.
    \n    [3]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 198. o.
    \n    [4]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 205. o.
    \n    [5]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 206. o.
    \n    [6]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 209. o.
    \n    [7]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 210. o.
    \n    [8]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 244. o.<\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Befejez\u0151 r\u00e9sz\u00e9hez \u00e9rt\u00a0Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani. Az\u00a0\u00c1rnyak az id\u0151n t\u00falr\u00f3l\u00a0c\u00edm\u0171, m\u00e1rciusi antol\u00f3gi\u00e1ban jelent meg a tanulm\u00e1ny, ez egy h\u00e1romr\u00e9szesre tervezett sorozat els\u0151 darabja. Az antol\u00f3gia k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9sze, id\u00e9n…<\/p>\n

    Continue reading<\/span><\/a><\/div>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1358,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[146,8],"tags":[148,195,150,160,194],"yoast_head":"\nBevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Befejez\u0151 r\u00e9sz\u00e9hez \u00e9rt\u00a0Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2019-02-12T08:28:39+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2019-02-12T08:31:08+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/cthulhu.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1400\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"738\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"MHPLT\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"MHPLT\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"28 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/\"},\"author\":{\"name\":\"MHPLT\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57\"},\"headline\":\"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5\",\"datePublished\":\"2019-02-12T08:28:39+00:00\",\"dateModified\":\"2019-02-12T08:31:08+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/\"},\"wordCount\":5688,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\"},\"keywords\":[\"cthulhu\",\"cthulhu-m\u00edtosz\",\"m\u00edtosz\",\"somogyi g\u00e1bor\",\"tanulm\u00e1ny\"],\"articleSection\":[\"Cthulhu-m\u00edtosz\",\"Friss h\u00edr\"],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/\",\"name\":\"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#website\"},\"datePublished\":\"2019-02-12T08:28:39+00:00\",\"dateModified\":\"2019-02-12T08:31:08+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\",\"name\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"description\":\"\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg\",\"width\":500,\"height\":500,\"caption\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57\",\"name\":\"MHPLT\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"MHPLT\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","og_description":"Befejez\u0151 r\u00e9sz\u00e9hez \u00e9rt\u00a0Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.","og_url":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/","og_site_name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt","article_published_time":"2019-02-12T08:28:39+00:00","article_modified_time":"2019-02-12T08:31:08+00:00","og_image":[{"width":1400,"height":738,"url":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/cthulhu.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"MHPLT","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"MHPLT","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"28 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/"},"author":{"name":"MHPLT","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57"},"headline":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5","datePublished":"2019-02-12T08:28:39+00:00","dateModified":"2019-02-12T08:31:08+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/"},"wordCount":5688,"publisher":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization"},"keywords":["cthulhu","cthulhu-m\u00edtosz","m\u00edtosz","somogyi g\u00e1bor","tanulm\u00e1ny"],"articleSection":["Cthulhu-m\u00edtosz","Friss h\u00edr"],"inLanguage":"hu"},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/","name":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5 - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","isPartOf":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#website"},"datePublished":"2019-02-12T08:28:39+00:00","dateModified":"2019-02-12T08:31:08+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/12\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-5\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/lovecraft.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #5"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#website","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/","name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","description":"","publisher":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/lovecraft.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":"required name=search_term_string"}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization","name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg","contentUrl":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg","width":500,"height":500,"caption":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g"},"image":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/mhplt"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57","name":"MHPLT","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g","caption":"MHPLT"}}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1356"}],"collection":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1356"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1356\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1360,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1356\/revisions\/1360"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1358"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1356"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1356"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1356"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}