{"id":1301,"date":"2019-02-06T06:55:14","date_gmt":"2019-02-06T06:55:14","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=1301"},"modified":"2019-02-06T07:39:23","modified_gmt":"2019-02-06T07:39:23","slug":"portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/","title":{"rendered":"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je"},"content":{"rendered":"

Folytat\u00f3dik Moln\u00e1r Andr\u00e1s\u00a0Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 essz\u00e9je, amely a Joshi \u00e1ltal, az egyes\u00fclet r\u00e9sz\u00e9re felaj\u00e1nlott k\u00f6nyvek magyar nyelv\u0171 e-book kiad\u00e1sainak elej\u00e9re fog ker\u00fclni id\u0151vel. Andr\u00e1s gigantikus essz\u00e9ben mutatja be S. T. Joshi, az egyes\u00fclet mentor\u00e1nak \u00e9s tiszteletbeli tagj\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9t, szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t a lovecraft k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva.<\/p>\n

Terjedelme miatt az essz\u00e9 nem jelenhet meg egyetlen bejegyz\u00e9sben, ez\u00e9rt a\u00a0Levelez\u00e9s<\/a>, a\u00a0Bibliogr\u00e1fia<\/a>, a\u00a0Versford\u00edt\u00e1s<\/a>\u00a0\u00e9s a\u00a0Cthulhu-m\u00edtosz<\/a>\u00a0rovatokhoz hasonl\u00f3an, hetente vagy k\u00e9thetente fog megjelenni bel\u0151le egy \u00fajabb r\u00e9sz a honlapon. A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l\u00a0rovatban,\u00a0itt tal\u00e1lod.<\/a><\/p>\n

\n

4. Lovecraft v\u00e9delm\u00e9ben<\/h3>\n

Neh\u00e9z manaps\u00e1g \u00fagy \u00edrni b\u00e1rmit Lovecraftr\u00f3l \u2013 legf\u0151k\u00e9ppen b\u00e1rmi terhel\u0151t \u2013, hogy Joshi el\u0151bb-ut\u00f3bb r\u00e1 ne kaffanjon egy kritikus v\u00e1laszirom\u00e1nyban, melynek vehemenci\u00e1ja ahhoz igazodik, mennyire el\u00edt\u00e9l\u0151 az eredeti okfejt\u00e9s Lovecrafttal szemben, avagy mekkora a vita t\u00e9tje Lovecraft j\u00f3 h\u00edr\u00e9t illet\u0151en. Joshinak ez a habitusa a 2010-es \u00e9vekben bontakozott ki teljes vir\u00e1g\u00e1ban, ami persze r\u00e9szben \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 azzal, hogy \u2013 nem utols\u00f3sorban maga Joshi szerkeszt\u0151i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 napjainkban t\u00f6bb figyelem ir\u00e1nyul Lovecraftra, mint b\u00e1rmikor kor\u00e1bban, azonban \u00e9rdemes l\u00e1tni, hogy ez a v\u00e9delmez\u0151 attit\u0171d nem ebben az \u00e9vtizedben sz\u00fcletett meg. Joshi besz\u00e1mol arr\u00f3l, hogy 1961-ben Colin Wilson a Strength to Dream<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben mar\u00f3 kritik\u00e1t \u00edrt Lovecraftr\u00f3l,[i]<\/a> amire \u0151 puszt\u00edt\u00f3 vitairattal v\u00e1laszolt.[ii]<\/a> Ez R. Alain Everts Ozymandias<\/em> c\u00edm\u0171 fanzinj\u00e1ba ker\u00fclt volna, de a sz\u00e1m v\u00e9g\u00fcl nem jelent meg, \u00e9s a k\u00e9zirat is elveszett.[iii]<\/a> Joshi megnyilatkoz\u00e1saib\u00f3l kit\u0171nik, hogy el\u00e9g k\u00f6nnyen \u201et\u00e1mad\u00e1sk\u00e9nt\u201d \u00e9rt\u00e9keli Lovecraft negat\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t, ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa pedig k\u00f6nnyen eredm\u00e9nyez visszav\u00e1g\u00e1st, vagy legal\u00e1bb haragtart\u00e1st, mint Ursula K. Le Guin eset\u00e9ben, aki 1976. m\u00e1rcius 26-\u00e1n a Times Literary Supplement<\/em>ben azt a megbocs\u00e1thatatlan b\u0171nt k\u00f6vette el, hogy de Camp \u00e9letrajz\u00e1ra t\u00e1maszkodva<\/strong><\/a> \u2013 eg\u00e9sz konkr\u00e9tan de Camp k\u00f6nyv\u00e9t recenze\u00e1lva \u2013 b\u00edr\u00e1lta Lovecraftot.[iv]<\/a><\/p>\n

1975-ben Providence v\u00e1ros\u00e1ban megrendez\u00e9sre ker\u00fclt az els\u0151 World Fantasy Convention, d\u00edszvend\u00e9ge Robert Bloch, t\u00e9m\u00e1ja a \u201eLovecraft-k\u00f6r\u201d. \u00c1tadt\u00e1k az els\u0151 World Fantasy-d\u00edjakat, az \u00e1ldom\u00e1smester, Gahan Wilson \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett, karikaturisztikus Lovecraft-mellszobrokat, a d\u00edjazottak k\u00f6z\u00f6tt volt Robert Aickman (legjobb novella) \u00e9s Bloch (\u00e9letm\u0171d\u00edj), a zs\u0171ri tagjai k\u00f6z\u00f6tt Ramsey Campbell \u00e9s Fritz Leiber is helyet foglalt. A d\u00edjat \u00e9s a karakteresen cs\u00faf \u201eHowie\u201d-kat \u00e9vente osztotta ki a zs\u0171ri az egyes kateg\u00f3ri\u00e1k \u00e9rdemesei k\u00f6z\u00f6tt. Id\u0151k\u00f6zben v\u00e1ltozott a t\u00e1rsadalom, a spekulat\u00edv fikci\u00f3 vil\u00e1ga inkluz\u00edvabb lett, a World Fantasy-d\u00edj is egyre t\u00f6bb zs\u00e1nert \u00f6lelt fel, \u00e9s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben kritikus hangok jelentek meg Lovecraft alakj\u00e1t illet\u0151en a rasszizmusa miatt. K\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozik a 2011-es legjobb reg\u00e9ny\u00e9rt d\u00edjazott Nnedi Okorafor, aki 2011. december 14-i blogbejegyz\u00e9s\u00e9ben<\/strong><\/a> sz\u00e1molt be megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6d\u00f6tts\u00e9g\u00e9r\u0151l, amikor szembes\u00fclt Lovecraft rasszizmus\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel<\/em>.[v]<\/a><\/p>\n

A fesz\u00fclts\u00e9g akkor eszkal\u00e1l\u00f3dott, amikor Daniel Jos\u00e9 Older pet\u00edci\u00f3t tett k\u00f6zz\u00e9 abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l, hogy Lovecraft helyett a fekete Octavia Butlert \u00e1br\u00e1zolja a d\u00edjat megtestes\u00edt\u0151 szobor. Older a BuzzFeed<\/em>en fejtette ki<\/strong><\/a> n\u00e9zeteit Lovecraftr\u00f3l egy viszonylat hossz\u00fa cikkben, amelynek tartalma mindazon\u00e1ltal marad\u00e9ktalanul \u00f6sszefoglalhat\u00f3 a szem\u00e9lyes honlapj\u00e1n Joshinak \u00edrt viszonv\u00e1lasz\u00e1t<\/strong><\/a> lez\u00e1r\u00f3 jellemz\u00e9ssel: Lovecraft \u201eut\u00e1latos ember \u00e9s fostos sz\u00f3bark\u00e1csol\u00f3\u201d (a hateful human and a crappy wordsmith<\/em>) volt. Az \u201eut\u00e1latos\u201d kit\u00e9telt term\u00e9szetesen \u00fagy kell \u00e9rteni, rasszista.<\/p>\n

Joshinak sem kellett t\u00f6bb: blogbejegyz\u00e9sek sorozat\u00e1ban ment neki Oldernek. A vita r\u00e9szben Lovecraft szem\u00e9ly\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se \u00e9s fikci\u00f3j\u00e1nak rasszista gy\u00f6kerei, r\u00e9szben \u2013 \u00e9s ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u2013 a World Fantasy-d\u00edj megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak indokolts\u00e1ga k\u00f6r\u00fcl forgott. Joshi Lovecraft \u00e9let\u00e9nek t\u00e1rsadalmi-t\u00f6rt\u00e9neti kontextus\u00e1ba igyekezett helyezni az \u00edr\u00f3 rasszizmus\u00e1t \u00e9s r\u00e1mutatott, hogy ez csak egyetlen szelete Lovecraft sokkal \u00f6sszetettebb n\u00e9zetrendszer\u00e9nek, tov\u00e1bb\u00e1 ha ennek alapj\u00e1n megv\u00e1ltoztatj\u00e1k a d\u00edjat, akkor ezt j\u00f3form\u00e1n b\u00e1rmely m\u00faltbeli szem\u00e9llyel meg lehetne tenni, hiszen mindenki, aki nem a jelenkor erk\u00f6lcsi viszonyai k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt, \u201es\u00e1ros\u201d valamiben. Lovecraft st\u00edlus\u00e1t pedig kontrasztba \u00e1ll\u00edtotta Older\u00e9vel \u2013 Joshi szem\u00e9ben mondani sem kell, ki j\u00f6tt ki gy\u0151ztesen a k\u00e9t \u00edr\u00f3 k\u00f6z\u00fcl. Older egy\u00e9bk\u00e9nt nem volt egyed\u00fcl a st\u00edluskritik\u00e1j\u00e1val: nemcsak Edmund Wilson hordta le Lovecraftot a s\u00e1rga f\u00f6ldig annak idej\u00e9n, de Ursula K. Le Guin is rossz \u00edr\u00f3k\u00e9nt, Poe \u00e9s Dunsany gyenge imit\u00e1ci\u00f3j\u00e1k\u00e9nt jellemezte a fentebb eml\u00edtett, 1976-os k\u00f6nyvrecenzi\u00f3j\u00e1ban. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy bizonyos szempontok alapj\u00e1n okkal kritiz\u00e1lhat\u00f3 Lovecraft st\u00edlusa. Ett\u0151l m\u00e9g Older marasztal\u00f3 b\u00edr\u00e1lata egy\u00e1ltal\u00e1n nem lesz konkluz\u00edv. Persze sarlat\u00e1ns\u00e1g lenne egy arrog\u00e1ns legyint\u00e9ssel az \u201e\u00edzl\u00e9sek \u00e9s pofonok\u201d \u201e\u00e9rv\u00e9re\u201d t\u00e1maszkodni, de am\u00edg olyan szerz\u0151k, mint Graham Harman kifejezetten \u00e9s hangs\u00falyosan Lovecraft st\u00edlus\u00e1r\u00f3l \u00e1llap\u00edtj\u00e1k meg, hogy filoz\u00f3fiai k\u00e9rd\u00e9seket vet fel irodalmi form\u00e1ban,[vi]<\/a> addig a Lovecraft st\u00edlus\u00e1ra alap\u00edtott kifog\u00e1sok nem alkalmasak arra, hogy eredm\u00e9nyre vezessenek \u2013 amihez hozz\u00e1tehetj\u00fck, hogy annak sem volt sokkal t\u00f6bb \u00e9rtelme, hogy Joshi a v\u00e1laszirat\u00e1ban Older st\u00edlus\u00e1t tette nevets\u00e9g t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1. Older stilisztikai ellenvet\u00e9sei \u00e1ttetsz\u0151 kamufl\u00e1zsnak t\u0171nnek, mintha alkalmaz\u00f3juk csak az\u00e9rt hozakodott volna el\u0151 vel\u00fck, hogy puszt\u00e1n Lovecraft rasszizmus\u00e1nak s\u00e9relmez\u00e9s\u00e9t valami m\u00e1ssal is \u201ek\u00eds\u00e9rje\u201d. Az eredm\u00e9ny mindenesetre ismert: a World Fantasy Convention 2015. november 10-\u00e9n bevonta a \u201eHowie\u201d-t, amire reakci\u00f3k\u00e9ppen Joshi bejelentette<\/strong><\/a>, hogy a k\u00e9t d\u00edjat, amit nyert, visszaszolg\u00e1ltatja, a j\u00f6v\u0151ben pedig bojkott\u00e1lja a World Fantasy Conventiont.<\/p>\n

Visszatekintve \u00fagy t\u0171nik, mintha az Olderrel val\u00f3 \u00f6sszez\u00f6rd\u00fcl\u00e9s \u00e9s a World Fantasy Convention bojkott\u00e1l\u00e1sa csak el\u0151szele lett volna annak a t\u00f6bbfrontos h\u00e1bor\u00fanak, amelyet Joshi a kort\u00e1rs horror \u00e9s weird irodalmi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egy r\u00e9sz\u00e9vel folytat v\u00edv Lovecraft meg\u00edt\u00e9l\u00e9se aprop\u00f3j\u00e1n. Konkr\u00e9tan b\u00e1rkinek nekiront, aki a rasszizmusa miatt b\u00edr\u00e1lattal illeti Lovecraftot, ez pedig hol sz\u00f3rakoztat\u00f3, hol (az olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra) kellemetlen pengev\u00e1lt\u00e1sokat eredm\u00e9nyez. Ez az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge nem meglep\u0151, elv\u00e9gre \u00e9lete jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t szentelte Lovecraft kutat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s kiad\u00e1s\u00e1nak. Emiatt viszont n\u00e9h\u00e1ny vitairata ink\u00e1bb indulatos vagdalkoz\u00e1s, mint val\u00f3di vita, \u00e9rvel\u00e9se pedig alkalomadt\u00e1n komoly k\u00edv\u00e1nnival\u00f3kat hagy maga ut\u00e1n.<\/p>\n

Persze az sem teljesen vil\u00e1gos, hogy azok, akik Lovecraft rasszizmus\u00e1t \u00fagy harsogj\u00e1k, mint Older vagy nem sokkal el\u0151tte Phenderson Dj\u00e8l\u00ed Clark<\/strong><\/a>, eg\u00e9sz pontosan mit akarnak el\u00e9rni, elv\u00e9gre a Lovecrafttal foglalkoz\u00f3 kutat\u00e1sok kor\u00e1bban is rendszeresen foglalkoztak az \u00edr\u00f3 szem\u00e9lyes meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9ben \u00e9s fikci\u00f3j\u00e1ban tetten \u00e9rhet\u0151 rasszizmussal, legfeljebb nem hangoztatt\u00e1k emellett, hogy Lovecraft rossz ember volt. A t\u00e9ma r\u00e1ad\u00e1sul nem annyira \u00faj, mint amilyennek t\u0171nhet. Egy James Warren Thomas nev\u0171 egyetemista m\u00e1r 1950-ben Lovecraft rasszizmus\u00e1nak szentelte meglehet\u0151sen terjedelmes szakdolgozat\u00e1t (Howard Phillips Lovecraft: Self-Portrait<\/em>), amikor az \u00edr\u00f3 ismerts\u00e9ge m\u00e9g nem n\u0151tt t\u00fal a pulpolvas\u00f3k \u00e9s egykori bar\u00e1tok k\u00f6r\u00e9n, az egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli faji k\u00e9rd\u00e9s pedig ugyan napirenden volt \u2013 elv\u00e9gre valamit kezdeni kellett azzal a probl\u00e9m\u00e1val, hogy milyen l\u00e9tjogosults\u00e1ga van az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett rasszizmusnak egy rasszista nagyhatalmat legy\u0151z\u0151 orsz\u00e1gban \u2013, de ekkor h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta a v\u00f6r\u00f6s p\u00e1nik. Ezt a szakdolgozatot de Camp a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen jellemzi: \u201eThomast olyannyira sokkolta Lovecraft rasszizmusa, hogy semmi j\u00f3t nem tudott megl\u00e1tni benne, ak\u00e1r a szesztilalom-p\u00e1rti, aki Poe-r\u00f3l \u00edr, de nem k\u00e9pes napirendre t\u00e9rni annak t\u00e9nye f\u00f6l\u00f6tt, hogy Poe isz\u00e1kos volt.\u201d[vii]<\/a> Joshi hasonl\u00f3k\u00e9ppen \u00edt\u00e9li meg az \u00e9rtekez\u00e9st.[viii]<\/a> K\u00e9s\u0151bb, amikor Joshi \u00e9s a Lovecraft-kutat\u00f3i k\u00f6r elkezdte felt\u00e1rni az \u00edr\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit, a rasszizmus sokadlagos szempontk\u00e9nt j\u00f6tt sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, de ekkoriban is megjelentek ilyen t\u00e1rgy\u00fa tanulm\u00e1nyok,[ix]<\/a> \u00e9s ahogy a kutat\u00e1sok b\u0151v\u00fcltek, \u00fagy ez a t\u00e1rgyk\u00f6r is egyre t\u00f6bb oldalr\u00f3l kapott megvil\u00e1g\u00edt\u00e1st mind a Lovecraft Annual<\/em> cikkei k\u00f6z\u00f6tt, mind az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 tanulm\u00e1nyk\u00f6tetekben. Emellett maga Joshi is b\u0151s\u00e9gesen \u00e9s \u00e1rnyaltan foglalkozott Lovecraft faji n\u00e9zeteivel az \u00e9letrajzi k\u00f6nyveiben, \u00e9s elhelyezte azokat Lovecraft vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9nek kontextus\u00e1ban.[x]<\/a> Nem keresett ments\u00e9get arra, hogy Lovecraft m\u00e9g az 1930-as \u00e9vekben sem volt hajland\u00f3 sz\u00e1mottev\u0151en engedni faji n\u00e9zeteib\u0151l, amikor Franz Boasnak a faji megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s tudom\u00e1nyos alapjait megrenget\u0151 publik\u00e1ci\u00f3i m\u00e1r hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k voltak. Ugyanakkor k\u00f6r\u00fcltekint\u0151en mutatja be Lovecraft rasszizmus\u00e1nak egyes elemeit, az etnikailag homog\u00e9n t\u00e1rsadalmak ig\u00e9ny\u00e9t\u0151l Hitler jellemz\u00e9s\u00e9ig, \u00e9s ez a k\u00f6r\u00fcltekint\u00e9se messze fel\u00fclm\u00falja mindazok\u00e9t, akik Lovecraft rasszizmusa miatt d\u00f6rgedelmes \u00edt\u00e9leteket hangoztatnak az ember \u00e9s m\u0171vei f\u00f6l\u00f6tt.<\/p>\n

Manaps\u00e1g Joshi \u0151rkutyak\u00e9nt \u00f3vja Lovecraft h\u00edrnev\u00e9t, \u00e9s ha el\u00edt\u00e9l\u0151 cikket neszel, hamar visszav\u00e1g. Annyi igazs\u00e1g az\u00e9rt adass\u00e9k meg neki: nem egyszer fej\u00e9n tal\u00e1lja a sz\u00f6get a b\u00edr\u00e1l\u00f3kkal szemben a Lovecrafttal kapcsolatos t\u00e9nyeket illet\u0151en. A Charles Baxterrel, a University of Minnesota oktat\u00f3j\u00e1val folytatott pengev\u00e1lt\u00e1sa t\u00f6bb szempontb\u00f3l mintaszer\u0171nek tekinthet\u0151: n\u00e9h\u00e1ny dologban helyt\u00e1ll\u00f3 az \u00e9rvel\u00e9se, m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sekben viszont haszn\u00e1lhatatlanul felsz\u00ednes dolgokon akad fenn. Baxter \u00edrt egy kritik\u00e1t<\/strong><\/a> Leslie S. Klinger The<\/em> New Annotated H. P. Lovecraft<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9r\u0151l a The<\/em> New York Review of Books<\/em> 2014. december 4-i sz\u00e1m\u00e1ba.[xi]<\/a> A besz\u00e9des c\u00edmnek (The Hideous Unknown of H. P. Lovecraft<\/em>) megfelel\u0151 tartalm\u00fa kritik\u00e1ra a v\u00e1lasz nem sok\u00e1ig v\u00e1ratott mag\u00e1ra, Joshi annak rendje \u00e9s m\u00f3dja szerint kiosztotta Baxtert 2015. janu\u00e1r 29-i blogbejegyz\u00e9s\u00e9ben. Baxter eredeti kritik\u00e1ja l\u00e9nyeg\u00e9ben egy frusztr\u00e1lt, komplexusos, \u00e9retlen bugrisk\u00e9nt jellemezte Lovecraftot, aki r\u00e1ad\u00e1sul rasszista \u00e9s n\u0151gy\u0171l\u00f6l\u0151 volt. Joshinak aligha eshetett nehez\u00e9re vitatnia ezeket az \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, meg is tette nagy terjedelemben. Baxter megfogalmazott egy viszonv\u00e1laszt<\/strong><\/a>, amelyre Joshi ism\u00e9t reag\u00e1lt. Nem c\u00e9lom itt a teljes vit\u00e1t bemutatni, egy von\u00e1sa viszont mindenk\u00e9ppen kiemel\u00e9st \u00e9rdemel: Joshi a m\u00e1sodik v\u00e1lasz\u00e1ban \u2013 meglehet\u0151sen g\u00fanyos hangnemben \u2013, a rasszizmusv\u00e1ddal val\u00f3 szembesz\u00e1ll\u00e1sk\u00e9nt le\u00edrja, hogy Lovecraft sz\u00f6rnyalakjai \u00e9s a Lovecraft \u00e1ltal nem kedvelt n\u00e9pcsoportok k\u00f6z\u00f6tt nem sok p\u00e1rhuzam fedezhet\u0151 fel (\u00e9rtsd: Cthulhu, Azathoth \u00e9s t\u00e1rsaik nem sokban hasonl\u00edtanak egy n\u00e9gerre, m\u00e9g ha Shub-Niggurath k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl az erd\u0151k fekete<\/em> kecsk\u00e9je is). Ez nem a legimpressz\u00edvebb gondolatmenet, ami valaha elhagyta S. T. Joshi klaviat\u00far\u00e1j\u00e1t, \u00e9s azt a l\u00e1tszatot kelti, hogy Joshi alapjaiban nem \u00e9rti, mi\u00e9rt \u00e1g\u00e1l oly fennhangon n\u00e9h\u00e1ny, a kritikai elm\u00e9leteket az egyes sz\u00fcl\u0151 tej\u00e9vel magukba sz\u00edvott \u00fajgener\u00e1ci\u00f3s horror\/weird szerz\u0151 \u00e9s kritikus Lovecraft napjaink m\u00e9rc\u00e9j\u00e9vel kifog\u00e1solhat\u00f3 attit\u0171djei miatt \u2013 ami azt illeti, ezt Baxter is helyesen \u00e9szleli.[xii]<\/a> A Lovecraft-kritikusok probl\u00e9m\u00e1ja az, hogy \u00e1ll\u00e1spontjuk szerint Lovecraftot az ihlette, hogy f\u00e9ltette a feh\u00e9r angolsz\u00e1sz civiliz\u00e1ci\u00f3t mindatt\u00f3l, ami \u201eidegen\u201d, mindenekel\u0151tt term\u00e9szetesen a nem feh\u00e9r n\u00e9pcsoportokt\u00f3l, amelyek besziv\u00e1rogtak az \u0151 kies feh\u00e9r idillj\u00e9be, \u00e9s ez az ellenszenve a fikci\u00f3j\u00e1ban is tetten \u00e9rhet\u0151, hol a nem feh\u00e9r csoportok vagy egyes sz\u00ednesb\u0151r\u0171 emberek degrad\u00e1l\u00f3 jellemz\u00e9s\u00e9ben (Red Hook<\/em>, Herbert West, az \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u0151<\/em>), hol a t\u00f6rt\u00e9net alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 mot\u00edvumban (a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rassz\u00fa emberek nemi \u00e9rintkez\u00e9se az \u00c1rny\u00e9k Innsmouth f\u00f6l\u00f6tt<\/em>ben). Nem arr\u00f3l van teh\u00e1t sz\u00f3, hogy k\u00fcls\u0151re hasonl\u00edtanak-e a lovecrafti sz\u00f6rnyek a sz\u00ednesb\u0151r\u0171 emberekre, hanem arr\u00f3l, hogy a t\u00f6rt\u00e9netei az idegens\u00e9g ellen ir\u00e1nyulnak, \u00e9s ez Lovecraftn\u00e1l az etnikailag \u00e9s kultur\u00e1lisan homog\u00e9n (feh\u00e9r) t\u00e1rsadalom \u00f3v\u00e1s\u00e1t jelentette.[xiii]<\/a><\/p>\n

L\u00e1tni kell, hogy Joshi id\u0151nk\u00e9nt hajlamos a saj\u00e1t kor\u00e1bbi \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1hoz k\u00e9pest is kedvez\u0151bb f\u00e9nyben felt\u00fcntetni Lovecraftot. Erre a Nick Mamatas munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00edrt kritik\u00e1ja<\/strong><\/a> szolg\u00e1l p\u00e9ld\u00e1val. Mamatas Lovecraft vil\u00e1g\u00e1t \u00fajragondol\u00f3, olykor parodisztikus reg\u00e9nyeket \u00edrt, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 Lovecraft \u00e9let\u00e9nek esem\u00e9nyeit, szem\u00e9lyi k\u00f6rnyezet\u00e9t, valamint Lovecraftot, a h\u00fas-v\u00e9r szem\u00e9lyt is \u00e1br\u00e1zolta. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ebbe k\u00f6t\u00f6tt bele Joshi az \u00edr\u00f3 I Am Providence<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t vizsg\u00e1lva, mert \u00e1ll\u00e1spontja szerint az \u00edrottak sz\u00e1mos t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ved\u00e9st, ferd\u00edt\u00e9st tartalmaznak. Ugyanakkor eleve k\u00e9rd\u00e9ses, mennyiben indokolt egy fikci\u00f3s \u00edr\u00e1s elemeinek a val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 hozz\u00e1m\u00e9r\u00e9se m\u00e9g akkor is, ha az egy\u00e9bk\u00e9nt val\u00f3s szem\u00e9lyr\u0151l lett mint\u00e1zva. De enn\u00e9l \u00e9rdekesebb itt az \u0150<\/em> c\u00edm\u0171 novella \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se, amely Mamatas \u00edr\u00e1s\u00e1ban Lovecraft egyik \u201elegrosszabb \u00e9s legrasszist\u00e1bb\u201d m\u0171vek\u00e9nt ker\u00fcl jellemz\u00e9sre. Ez persze \u00edgy k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl t\u00falz\u00e1s, annak viszont megint csak nincs sok alapja, hogy Joshi \u201eantirasszist\u00e1nak\u201d nevezze a m\u0171vet arra hivatkoz\u00e1ssal, hogy a m\u0171 kardin\u00e1lis pontja a kizs\u00e1km\u00e1nyolt \u0151slakosok bossz\u00faja az \u0151ket elveszejt\u0151 f\u00f6ldbirtokossal szemben. Ez persze \u00f6nmag\u00e1ban igaz, de a novella k\u00f6zponti jelenete az is, amikor a narr\u00e1tor el\u0151tt egy idegenszer\u0171, monument\u00e1lis v\u00e1ros v\u00edzi\u00f3ja t\u00e1rul fel, amelynek f\u00fcgg\u0151folyos\u00f3in \u201eundor\u00edt\u00f3an hemzsegtek (\u2026) s\u00e1rga, ferde szem\u0171 lak\u00f3i, iszony\u00fa narancs- \u00e9s v\u00e9rszer\u0171 k\u00f6nt\u00f6s\u00f6kben\u201d.[xiv]<\/a> Az \u00e1thall\u00e1s elt\u00e9veszthetetlen, \u00e9s az A Subtler Magick<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben \u2013 Maurice L\u00e9vyre hivatkozva \u2013 maga Joshi is elismerte ennek a passzusnak a rasszista jelleg\u00e9t.[xv]<\/a> Ehhez k\u00e9pest a t\u00f6rt\u00e9net antirasszistak\u00e9nt val\u00f3 jellemz\u00e9se nyilv\u00e1nval\u00f3an er\u0151tlen k\u00eds\u00e9rlet Lovecraft min\u00e9l kedvez\u0151bb sz\u00ednben val\u00f3 felt\u00fcntet\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Joshinak tal\u00e1n az egyik legh\u00edrhedtebb l\u00e9p\u00e9se volt az, amikor Ellen Datlow-t azzal v\u00e1dolta, hogy \u0151 lobbizta ki a kulissz\u00e1k m\u00f6g\u00f6tt a World Fantasy-d\u00edj lecser\u00e9l\u00e9s\u00e9t (Datlow verzi\u00f3ja<\/strong><\/a> szerint semmi eff\u00e9le nem t\u00f6rt\u00e9nt, a v\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l k\u00f6zmegegyez\u00e9ses d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett).[xvi]<\/a> Ez a v\u00e1d k\u00e9s\u0151bb is visszak\u00f6sz\u00f6nt, amikor Joshi amiatt fejezte ki felh\u00e1borod\u00e1s\u00e1t<\/strong><\/a>, hogy a szem\u00e9ben kegyvesztett\u00e9 v\u00e1lt Datlow-t d\u00edszvend\u00e9gk\u00e9nt h\u00edvt\u00e1k meg a 2017-es NecronomiConra, \u00e9s r\u00e9szben emiatt r\u00fagta \u00f6ssze a port Niels Hobbsszal, a konferencia szervez\u0151j\u00e9vel is.[xvii]<\/a> Joshi Datlow fej\u00e9re olvasta azt is, hogy a szobor lecser\u00e9l\u00e9s\u00e9vel erk\u00f6lcstelen\u00fcl j\u00e1rt el, mert az antol\u00f3giaszerkeszt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n \u0151 maga is hasznot h\u00fazott Lovecraftb\u00f3l, vagyis k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges opportunista. Ezzel a v\u00e1daskod\u00e1ssal neh\u00e9z mit kezdeni \u00e9s nem is lehet azonosulni vele, hiszen Datlow elismert szerkeszt\u0151 a horror- \u00e9s weird irodalom ter\u00fclet\u00e9n, akinek erk\u00f6lcsi szabads\u00e1g\u00e1ban \u00e1ll t\u00e1mogatni a cser\u00e9t, az opportunizmusv\u00e1d ezen a v\u00e9kony alapon meglehet\u0151sen gyerekes. Hogy ki mit tett \u00e9s mit nem, azt k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151k\u00e9nt nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy egyhamar megtudjuk, \u00edgy viszont ezek a viaskod\u00e1sok sok \u00e9rtelmes c\u00e9lt nem szolg\u00e1lnak az egym\u00e1sra mutogat\u00e1son k\u00edv\u00fcl. Term\u00e9szetesen Niels Hobbs is megkapta a \u201egerinctelen\u201d jelz\u0151t ezek ut\u00e1n.<\/p>\n

Ebben a magasztos tendenci\u00e1ban helyezhetj\u00fck el Joshi \u00e9s Brian Keene csetepat\u00e9j\u00e1t is, ami val\u00f3s\u00e1gos verb\u00e1lis trashrealityv\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t. A dolog azzal kezd\u0151d\u00f6tt, hogy Keene \u2013 egyebek k\u00f6z\u00f6tt a The Rising<\/em> c\u00edm\u0171 zombireg\u00e9ny szerz\u0151je, amelyr\u0151l mindenki olvassa el sz\u00e9pen Andrew P. Williams tanulm\u00e1ny\u00e1t a Thinking Horror<\/em> foly\u00f3irat els\u0151 (\u00e9s mindeddig egyetlen) sz\u00e1m\u00e1ban \u2013 b\u00edr\u00e1lta Lovecraft rasszizmus\u00e1t \u00e9s Joshi \u0151rkutya-mentalit\u00e1s\u00e1t, amire ut\u00f3bbi term\u00e9szetesen \u00e9lesen \u00e9s agressz\u00edven riposztolt. Az ellens\u00e9gesked\u00e9s egyik \u00e1llom\u00e1sa az volt, hogy Joshi megsemmis\u00edt\u0151 b\u00edr\u00e1latot k\u00f6z\u00f6lt a blogj\u00e1ban Keene munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, ami nyilv\u00e1n nem jav\u00edtotta a kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tti viszonyt. A vita illusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1l arra, hogy Joshi meglehet\u0151sen korl\u00e1tok k\u00f6z\u00f6tt m\u0171veli az ir\u00f3nia \u00e9s szat\u00edra retorikai eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t, posztjai ugyanis gyakran \u00e1rulkodnak fesz\u00fclts\u00e9gr\u0151l, frusztr\u00e1lts\u00e1gr\u00f3l \u00e9s k\u00e9nyszeresen m\u00edmelt humoriz\u00e1l\u00e1sr\u00f3l. Ehhez k\u00e9pest a konkr\u00e9t esetben Keene sokkal k\u00f6nnyedebben kezelte a helyzetet, a Joshit \u00e9s Sarumant p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edt\u00f3 vitairata<\/strong><\/a> p\u00e9ld\u00e1ul \u2013 \u00e1ll\u00e1spontt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013 kifejezetten vicces. Joshi id\u0151nk\u00e9nt hangoztatja, hogy Bierce \u00e9s Mencken nyomdokain haladva nem f\u00e9l a mar\u00f3 szat\u00edra eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t bevetni ellenfeleivel szemben, amit az \u0151 hablelk\u00fck term\u00e9szetesen agresszi\u00f3k\u00e9nt \u00e9s s\u00e9rteget\u00e9sk\u00e9nt \u00e9l meg, \u00e9s elismeri, hogy nem \u00e9r fel mentoraival; de n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f6veg\u00e9t olvasva ezt a beismer\u00e9st annyival kieg\u00e9sz\u00edthetj\u00fck: nagyon nem. (M\u00e1sfel\u0151l azt is megjegyezhetj\u00fck, hogy aki k\u00e9pes olyat \u00edrni: tiszteli Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, de nem tiszteli az embert, az legal\u00e1bb n\u00e9mi fricsk\u00e1t meg\u00e9rdemel. Joshi term\u00e9szetesen nem \u201en\u00e9mi fricsk\u00e1t\u201d, hanem egy kamionnyi sarat z\u00fad\u00edtott vitapartnere nyak\u00e1ba.)<\/p>\n

Van egyfajta ir\u00f3nia abban, hogy az indiai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Joshi kardoskodik Lovecraft mellett, azonban ha figyelembe vessz\u00fck a csal\u00e1di sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1val \u00e9s neveltet\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos t\u00e9nyeket, bel\u00e1that\u00f3, hogy ez nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben meglep\u0151, mert ebben a diskurzusban Joshi tulajdonk\u00e9ppen feh\u00e9r emberk\u00e9nt (s\u0151t: feh\u00e9r, fels\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli, b\u00e1r nem \u00e9ppen kereszt\u00e9ny f\u00e9rfik\u00e9nt), khm, konstru\u00e1l\u00f3dik<\/em>, csak t\u00f6rt\u00e9netesen s\u00f6t\u00e9tebb a b\u0151rsz\u00edne az \u00e1tlagn\u00e1l. \u00c9rtelmis\u00e9gi csal\u00e1dba sz\u00fcletett, majd \u0151 is \u00e9s a testv\u00e9rei is ilyen p\u00e1ly\u00e1n helyezkedtek el. Igaz, hogy a p\u00e9nz nem r\u00f6p\u00fclt mag\u00e1t\u00f3l a Joshi-fam\u00edli\u00e1hoz, \u00e9s akkor sem mindig sok \u2013 eml\u00e9kezz\u00fcnk: \u00e9desanyja \u00f6t \u00e9vig egyed\u00fcl nevelt h\u00e1rom gyermeket PhD-\u00e9rtekez\u00e9s\u00e9nek \u00edr\u00e1sa mellett \u2013, de az \u00e9rtelmis\u00e9gi kult\u00fara \u00e9s mentalit\u00e1s a kezdetekt\u0151l fogva k\u00f6rbevette a kis Sunandot, aki nemcsak szenved\u00e9lyes olvas\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s kor\u00e1ban, de a klasszikus zen\u00e9vel is egy \u00e9letre szerelembe esett \u2013 vagyis olyan kultur\u00e1lis produktummal, amely bel\u00e1that\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi okokb\u00f3l kifoly\u00f3lag a nyugati, feh\u00e9r kult\u00far\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik. Fiatal kor\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 alig h\u00e1rom hete t\u00f6lt\u00f6tte be az \u00f6t\u00e9ves kort, amikor az USA f\u00f6ldj\u00e9re l\u00e9pett \u2013 nem volt neh\u00e9z azonosulnia az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151, t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt feh\u00e9r kult\u00far\u00e1val. R\u00e1ad\u00e1sul Joshit saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint viszonylag ritk\u00e1n \u00e9rte rasszista inzultus;[xviii]<\/a> k\u00f6rnyezete mindig befogadta \u2013 ez az el\u0151bb eml\u00edtett kultur\u00e1lis form\u00e1lhat\u00f3s\u00e1ga miatt k\u00f6nnyen is ment \u2013, \u00e9s az sem \u00e9rte k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb meglepet\u00e9sk\u00e9nt, amikor de Camp biogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9rtes\u00fclt Lovecraft rasszista gondolkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben elmes\u00e9li: a de Camp-m\u0171 kialak\u00edtotta benne az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9st, miszerint Lovecraft kora egyik leg\u00e9rdekesebb szem\u00e9lye.[xix]<\/a> Lovecraft szem\u00e9lyes \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9re Houellebecq is felh\u00edvta a figyelmet, \u00e9s \u00fagy fogalmazott, hogy Lovecraft szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9t \u00e9ppen az adja, hogy \u00e9rt\u00e9krendje annyira ellent\u00e9tes a mi\u00e9nkkel. Ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st Daniel Jos\u00e9 Older b\u00edr\u00e1lta a fentebb hivatkozott BuzzFeed<\/em>-cikk\u00e9ben azon az alapon, hogy aki nem tapasztalt a kisebbs\u00e9gekkel szembeni megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st, az k\u00f6nnyen romantiz\u00e1lja Lovecraftot, de aki nap mint nap meg\u00e9li a kirekesztetts\u00e9get vagy l\u00e1tja ezeket a folyamatokat, az aligha fog j\u00f3kat sz\u00f3rakozni Lovecraft gondolatain \u00e9s extr\u00e9m szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9n. Ebb\u0151l a megfontol\u00e1sb\u00f3l kiindulva meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy Joshi \u00e9lete k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl mentes volt a kirekeszt\u00e9st\u0151l, ez\u00e9rt Lovecraft rasszizmusa f\u00f6l\u00f6tt is k\u00f6nnyebben napirendre tudott t\u00e9rni, \u00edgy aligha v\u00e1rhat\u00f3, hogy egyhamar k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s meg\u00e9rt\u00e9s fog sz\u00fcletni a Lovecraft rasszizmus\u00e1t hangoztat\u00f3k \u00e9s Joshi k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Lovecraft rasszizmus\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se felveti azt az eszt\u00e9tikai dilemm\u00e1t, hogy mennyiben befoly\u00e1solja a m\u0171 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t alkot\u00f3j\u00e1nak szem\u00e9lyis\u00e9ge. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy Lovecraft \u00edr\u00e1saiban tal\u00e1lhat\u00f3k rasszista toposzok \u00e9s ihlet\u00e9s\u00fck m\u00f6g\u00f6tt ilyen megfontol\u00e1sok is fellelhet\u0151k; a Lovecraft-kutat\u00e1sok m\u00e1ra ezt a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rt viszonylag alaposan k\u00f6rbej\u00e1rt\u00e1k. Joshi term\u00e9szetesen azt az \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviseli \u2013 \u00e9s \u00e1ll\u00e1spontom szerint abszol\u00fat egyet lehet vele \u00e9rteni \u2013, hogy az eml\u00edtett k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l azok igazs\u00e1ga mellett is el lehet vonatkoztatni, mert a c\u00e9ljuk nem a rasszista agit\u00e1ci\u00f3, hanem a kozmicizmus \u00e9s az emberi jelent\u00e9ktelens\u00e9g k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se, tov\u00e1bb\u00e1 a rasszista elemek mellett tem\u00e9rdek egy\u00e9b k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is k\u00f6zrej\u00e1tszik a m\u0171vek eg\u00e9sz\u00e9ben (ahogyan Lovecraft szem\u00e9lyes vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek tartalm\u00e1ban is). Joshi teh\u00e1t ink\u00e1bb a m\u0171 \u00e9s szerz\u0151je elv\u00e1laszthat\u00f3s\u00e1ga fel\u00e9 h\u00faz.[xx]<\/a> \u00c9rdemes ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben eml\u00edt\u00e9st tenni egy esetr\u0151l Joshi k\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9letszakasz\u00e1b\u00f3l. Joshi 1974-ben, a Burris Laboratory Schoolban t\u00f6lt\u00f6tt ideje alatt alap\u00edtott egy iskolai irodalmi lapot Forum<\/em> c\u00edmmel. M\u00e9g els\u0151s volt, amikor az int\u00e9zm\u00e9ny egy tanul\u00f3ja megk\u00e9selte egy di\u00e1kt\u00e1rs\u00e1t, aki bele is halt a t\u00e1mad\u00e1sba. Az elk\u00f6vet\u0151 \u2013 feltehet\u0151en m\u00e1r a b\u00fcntet\u00e9s-v\u00e9grehajt\u00e1s berkeib\u0151l \u2013 eljuttatta egy \u00edr\u00e1s\u00e1t Joshihoz, aki azt a k\u00f6zl\u00e9sre alkalmasnak tartotta \u00e9s meg is jelentette. Elmond\u00e1sa szerint az esem\u00e9ny kisebb felh\u00e1borod\u00e1st keltett az iskol\u00e1ban, ami csakhamar le\u00fclepedett.[xxi]<\/a> Ezt a t\u00f6rt\u00e9netet az\u00e9rt \u00e9rdemes megeml\u00edteni itt, mert abba az ir\u00e1nyba mutat, hogy az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k \u00e9s a szerz\u0151 szem\u00e9lye k\u00fcl\u00f6nv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak attit\u0171dje Joshiban m\u00e1r ebben az \u00e9letkorban is megvolt.<\/p>\n

Joshi id\u0151nk\u00e9nt megkapja azt a v\u00e1dat, hogy Lovecraft \u201ev\u00e9delm\u00e9nek\u201d \u00f6rve alatt puszt\u00e1n nekiront mindenkinek, akir\u0151l \u00fagy \u00e9rzi, vesz\u00e9lyezteti egyeduralkod\u00f3i st\u00e1tusz\u00e1t a Lovecraft-szak\u00e9rtelem ter\u00e9n. Ennek nyilv\u00e1n maga Joshi a legjobb tud\u00f3ja. Joshi gyakorlatilag sz\u00e9lmalomharcot v\u00edv azokkal szemben, akik jelent\u0151s hangs\u00falyt helyeznek Lovecraft rasszizmus\u00e1ra \u2013 mindezt \u00fagy, hogy e rasszizmus t\u00e9ny\u00e9t \u0151 maga sem tagadta sohasem, s\u0151t, r\u00e9szletesen taglalta. Egyes kirohan\u00e1sainak indulatoss\u00e1ga mindenesetre ak\u00e1r ennek a poz\u00edci\u00f3f\u00e9lt\u00e9snek a gyan\u00faj\u00e1t is felvetheti. Az k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy Joshi az \u00e9letm\u0171v\u00e9vel meglehet\u0151sen er\u0151teljesen r\u00e1tenyerelt Lovecraft hagyat\u00e9k\u00e1ra \u00e9s a weird irodalomnak arra a szelet\u00e9re, amely Lovecrafthoz k\u00f6t\u0151dik, tov\u00e1bb\u00e1 minden bizonnyal legyezgetik az eg\u00f3j\u00e1t a szakcikkekben visszat\u00e9r\u0151 \u201eleading Lovecraft scholar\u201d \u00e9s hasonl\u00f3 fordulatok. Hogy a Lovecraft rasszizmus\u00e1t nagy el\u00e1nnal hangoztat\u00f3k k\u00f6z\u00fcl ki az, aki \u201evesz\u00e9lyeztethetn\u00e9\u201d Joshi monop\u00f3lium\u00e1t, ha puszt\u00e1n a t\u00e9nyismereteket n\u00e9zz\u00fck, akkor komoly bizonytalans\u00e1gba eshet\u00fcnk a v\u00e1laszt illet\u0151en. K\u00e9rd\u00e9ses az is, mennyire szorul Lovecraft \u201ev\u00e9delemre\u201d. A kritikusok jelent\u0151s t\u00f6bbs\u00e9ge hangs\u00falyosan nem a lovecrafti hagyat\u00e9k z\u00e1r\u00f3jelbe helyez\u00e9se mellett \u00e9rvel, hanem Lovecraft rasszizmus\u00e1nak tudatos\u00edt\u00e1sa mellett \u2013 b\u00e1rmi legyen is ezzel a sz\u00e1nd\u00e9kuk \u2013, \u00e9s ez m\u00e9g az olyan vagdalkoz\u00f3kra is igaz, mint Older vagy Phenderson Dj\u00e8l\u00ed Clark, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy ez ut\u00f3bbiak eset\u00e9ben vagy az \u00e9rvel\u00e9s, vagy a k\u00f6vetkeztet\u00e9s meglehet\u0151sen gyenge l\u00e1bakon \u00e1ll. Azt is \u00e9rdemes l\u00e1tni, hogy az a Lovecraft-kutat\u00f3i nemzed\u00e9k, amelyhez Joshi is tartozik, rajong\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll, akiket az \u00edr\u00f3 \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga ir\u00e1nti odaad\u00e1s hajt \u2013 ilyen esetben k\u00f6nnyen felmer\u00fclhet a szem\u00e9lyes k\u00e9sztet\u00e9s Lovecraft j\u00f3 h\u00edr\u00e9nek megv\u00e9d\u00e9s\u00e9re, ami ak\u00e1r elfogult \u00e9s indulatos megnyilv\u00e1nul\u00e1sokat is eredm\u00e9nyezhet \u2013 erre fentebb p\u00e9ld\u00e1t is hoztam. Lovecraft r\u00e1ad\u00e1sul k\u00fcl\u00f6nleges \u00edr\u00f3 abban a tekintetben, hogy a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 b\u0151s\u00e9ges dokumentumok alapj\u00e1n kifejezetten \u00e9rdekes ember volt, ez\u00e9rt nemcsak a m\u0171veit, hanem az egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t is lehet kedvelni, ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt pedig adja mag\u00e1t a probl\u00e9ma, hogy ez a szerethet\u0151 egy\u00e9n bizonyos attit\u0171djeivel akarva-akaratlanul eltasz\u00edtotta mag\u00e1t\u00f3l a spekulat\u00edv fikci\u00f3 olvas\u00f3inak n\u00e9h\u00e1ny csoportj\u00e1t. Szigor\u00faan a magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l z\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt annyit jegyezn\u00e9k meg, hogy egy olyan id\u0151szakban, amikor az amerikai egyetemi hallgat\u00f3knak Lovecraft filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l el\u0151sz\u00f6r a rasszizmus jut esz\u00e9be,[xxii]<\/a> a kort\u00e1rs spekulat\u00edv fikci\u00f3 egyik meredeken felfel\u00e9 sz\u00e1ll\u00f3 csillaga pedig manifeszt butas\u00e1got<\/strong><\/a> nyilatkoztat ki Lovecraftr\u00f3l egyetlen odavetett f\u00e9lmondatban, nos, nem tudom teljes sz\u00edvb\u0151l sajn\u00e1lni, hogy Lovecraft p\u00falai bulldogja id\u0151nk\u00e9nt el\u0151cs\u00f6rtet \u00e9s rendet tesz ott, ahol rendnek kell lennie.<\/p>\n

Folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik\u2026<\/em><\/p>\n

Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/em><\/p>\n

\n

[i]<\/a> Colin Wilson (1931-2013) filoz\u00f3fus \u00e9s \u00edr\u00f3 volt, aki az \u00e1ltala \u201e\u00faj egzisztencializmusnak\u201d keresztelt, az egzisztencializmus egy optimista verzi\u00f3jak\u00e9nt jellemzett filoz\u00f3fi\u00e1t hirdette, emellett a legv\u00e1ltozatosabb t\u00e9m\u00e1kban \u00edrt fikci\u00f3s \u00e9s nem fikci\u00f3s kommersz k\u00f6nyveket, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a The Outsider<\/em> (1956) c\u00edm\u0171t, amiben a t\u00e1rsadalomt\u00f3l elszigetel\u0151d\u0151 \u00edr\u00f3k, b\u00f6lcsel\u0151k \u00e9let\u00e9t tekinti \u00e1t. A k\u00f6nyv nem foglalkozik Lovecrafttal, \u00e9s nem der\u00fcl ki, vajon az \u0151 h\u00edres novell\u00e1j\u00e1nak c\u00edm\u00e9t vette-e k\u00f6lcs\u00f6n saj\u00e1t k\u00f6tet\u00e9hez, Lovecraftot azonban k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl olvasott, ennek bizony\u00edt\u00e9ka a Joshi \u00e1ltal t\u00e1madott okfejt\u00e9s mellett az 1967-es The Mind Parasites<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye, amelynek cselekm\u00e9ny\u00e9t a Cthulhu-m\u00edtosz vil\u00e1g\u00e1ba helyezte. A reg\u00e9ny el\u0151sz\u00f6r az Arkham House-n\u00e1l jelent meg, e kiad\u00e1s bor\u00edt\u00f3k\u00e9p\u00e9t az a Frank Utpatel k\u00e9sz\u00edtette, akinek az \u00c1rny\u00e9k Innsmouth f\u00f6l\u00f6tt<\/em> n\u00e9h\u00e1ny zseni\u00e1lisan bizarr illusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck.
\n[ii]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9nethez hozz\u00e1tartozik, hogy Wilson k\u00e9s\u0151bb levelezett August Derlethtel, ennek nyom\u00e1n pedig finom\u00edtott \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1n, \u00e9s az Arkham Collector<\/em> els\u0151 (1967. ny\u00e1ri) sz\u00e1m\u00e1ban \u00fagy nyilatkozott, hogy indokolatlanul kem\u00e9nyen viszonyult Lovecrafthoz. De Camp, L. Sprague: Lovecraft. A Biography<\/em>. Doubleday & Co., Garden City, 1975. 438. o.
\n[iii]<\/a> Ugyanakkor ez az eset vezetett ahhoz, hogy Joshi \u2013 Everts biztat\u00e1s\u00e1ra \u2013 felvette a kapcsolatot Dirk Mosiggal.
\n[iv]<\/a> Joshi: What Is Anything?<\/em> 9. fejezet. Le Guinre m\u00e9g hamarosan visszat\u00e9r\u00fcnk r\u00f6viden, e ponton csak arra a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyre \u00e9rdemes felh\u00edvni a figyelmet, hogy a kritika meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak esztendej\u00e9ben de Camp biogr\u00e1fi\u00e1ja volt az egyetlen, a teljess\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9vel sz\u00fcletett Lovecraft-\u00e9letrajz, olyannyira, hogy ez id\u0151 t\u00e1jt m\u00e9g Joshi is legf\u00f6ljebb csak elkezdhetett szembes\u00fclni a m\u0171 hi\u00e1nyoss\u00e1gaival, felt\u00e9telezhet\u0151en (egyebek k\u00f6z\u00f6tt) az \u00fajdons\u00fclt szakmai-rajong\u00f3i k\u00f6r\u00e9vel folytatott eszmecser\u00e9k r\u00e9v\u00e9n. Joshi protekt\u00edv attit\u0171dj\u00e9t illet\u0151en mindenesetre \u00e1rulkod\u00f3 a t\u00f6rzssz\u00f6vegben le\u00edrt megnyilv\u00e1nul\u00e1s. Elk\u00e9pzelhet\u0151 persze, hogy a haragtart\u00e1sra utal\u00f3 megjegyz\u00e9s humorosnak lett sz\u00e1nva, a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt ez \u00e9szszer\u0171 is lenne, de nem mern\u00e9k fogadni r\u00e1.
\n[v]<\/a> Okorafor f\u0151 hivatkoz\u00e1si alapja Lovecraft h\u00edres-h\u00edrhedt \u2013 \u00e9s legjobb tudom\u00e1sunk szerint, amennyiben Joshi I Am Providence<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek \u00e1ll\u00edt\u00e1sa helyt\u00e1ll\u00f3, Lovecraft \u00e9lete sor\u00e1n nyomtat\u00e1sban soha meg nem jelent \u2013, On the Creation of Niggers<\/em>, azaz A niggerek teremt\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9nye. Ebben a fr\u00f6cs\u00f6g\u0151 hangv\u00e9tel\u0171 alkot\u00e1sban Lovecraft arr\u00f3l ad h\u00edrt, hogy a vil\u00e1g teremt\u00e9sekor az istenek l\u00e9trehoztak egy l\u00e9nyt, amely az ember \u00e9s az \u00e1llat k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el az evol\u00faci\u00f3s rangl\u00e9tr\u00e1n, s a kreat\u00far\u00e1t niggernek keresztelt\u00e9k el. A vers t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez l\u00e1sd: Joshi, S. T.: I Am Providence<\/em>. 5. fejezet.
\n[vi]<\/a> Harman, Graham: Weird Realism: Lovecraft and Philosophy<\/em>. Zero Books, Washington, 2012. 22-23. o.
\n[vii]<\/a> De Camp: Lovecraft<\/em>. 438. o.
\n[viii]<\/a> Joshi: I Am Providence<\/em>. 26. fejezet. Thomas k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le s\u00e9rt\u0151 \u00e9s szidalmaz\u00f3 jelz\u0151kkel illette Lovecraftot a dolgozat\u00e1ban, amit\u0151l de Camp elmond\u00e1sa szerint Derleth annyira felb\u0151sz\u00fclt, hogy addig fenyeget\u0151z\u00f6tt, am\u00edg Thomas le nem tett az \u00edr\u00e1s k\u00f6nyv form\u00e1j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 publik\u00e1l\u00e1s\u00e1nak gondolat\u00e1r\u00f3l. (\u201eThese so outraged Derleth that he browbeat Thomas into giving up his plans to publish the thesis as a book.\u201d) Joshi \u00fagy sz\u00e1mol be az esetr\u0151l, hogy a szerz\u0151 a k\u00f6nyvk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiad\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben enged\u00e9lyt k\u00e9rt Robert H. Barlow-t\u00f3l \u00e9s Derletht\u0151l Lovecraft leveleinek id\u00e9z\u00e9s\u00e9re, ezt pedig Derleth \u2013 Lovecraft j\u00f3 h\u00edr\u00e9nek \u00f3v\u00e1sa v\u00e9gett \u2013 kerek-perec megtagadta, \u00e9s a szakdolgozat v\u00e9g\u00fcl a University of Detroit irodalmi magazinj\u00e1ban, a Fresc\u00f3<\/em>ban jelent meg sorozatos k\u00f6zl\u00e9sben (az 1958. \u0151szt\u0151l 1959. ny\u00e1rig terjed\u0151 sz\u00e1mokban). Noha egyfajta \u201erajong\u00f3i utilitarizmus\u201d lencs\u00e9j\u00e9n kereszt\u00fcl n\u00e9zve minden bizonnyal j\u00f3t tett Lovecraft tart\u00f3s h\u00edrnev\u00e9nek \u00e9s elismerts\u00e9g\u00e9nek, hogy nem ez az oldala t\u00e1rult el\u0151sz\u00f6r a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 egy m\u00e9lyebb elemz\u00e9sben, ezt a fajta cenz\u00far\u00e1z\u00f3 mentalit\u00e1st nem lehet el\u00e9gg\u00e9 el\u00edt\u00e9lni. Joshi a szakdolgozatr\u00f3l csak az I Am Providence<\/em>-ben tesz eml\u00edt\u00e9st, a kor\u00e1bbi \u00e9letrajzokban nem. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy ez a passzus \u00e1ldozatul esett az H. P. Lovecraft: A Life<\/em> Necronomicon Press \u00e1ltali kiad\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 nyeseget\u00e9snek.
\n[ix]<\/a> Ilyen Barry L. Bender Xenophobia in the Life and Work of H. P. Lovecraft<\/em> c\u00edm\u0171 szakdolgozata, amelyet k\u00e9t r\u00e9szletben k\u00f6z\u00f6ltek a Lovecraft Studies<\/em> 4. \u00e9s 5. sz\u00e1m\u00e1ban.
\n[x]<\/a> Ez az, amit a b\u00edr\u00e1l\u00f3k a \u201ekora embere\u201d (man of his time<\/em>) \u00e9rvnek h\u00edvnak \u00e9s teljess\u00e9ggel elvetnek. \u00c9rdemes itt utalni r\u00e1, hogy de Camp, akit Joshi az\u00e9rt b\u00edr\u00e1l, mert szerinte t\u00fal nagy hangs\u00falyt fektet Lovecraft rasszizmus\u00e1ra, \u00e9ppen valami hasonl\u00f3t tesz, amikor az \u00e9letrajzi k\u00f6nyv\u00e9ben r\u00f6viden r\u00e1mutat arra, hogy Lovecraft kor\u00e1ban \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9ben a rasszizmus er\u0151sen jelen volt, \u00e9s ez\u00e1ltal bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig \u00e9rthet\u0151k\u00e9nt, bel\u00e1that\u00f3k\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolja Lovecraft n\u00e9zeteit. L\u00e1sd k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen de Camp: Lovecraft<\/em>. 90-99. o.
\n[xi]<\/a> Baxter cikke december 18-i d\u00e1tumoz\u00e1ssal olvashat\u00f3 az interneten. A cikk v\u00e9g\u00e9n link tal\u00e1lhat\u00f3 Joshi olvas\u00f3i level\u00e9hez, az azonban r\u00f6vid\u00edtett \u2013 mintegy 400 szavas \u2013 v\u00e1ltozat, mert a lap nem fogadott be terjedelmesebb levelet. Joshi vitairata term\u00e9szetesen teljes hossz\u00e1ban olvashat\u00f3 a blogj\u00e1n.
\n[xii]<\/a> Ehhez Baxternek is siker\u00fclt hozz\u00e1j\u00e1rulnia azzal, hogy az eredeti kritik\u00e1j\u00e1ban azt \u00edrta: \u201e[a]z etnikai kisebbs\u00e9gek \u00e9s a sz\u00f6rnyek sz\u00e1m\u00e1ra [vagyis Lovecraft sz\u00e1m\u00e1ra] gyakran felcser\u00e9lhet\u0151k\u201d, an\u00e9lk\u00fcl, hogy konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1kkal t\u00e1masztotta volna al\u00e1 az \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a viszonv\u00e1lasz\u00e1ban nem sok mindent \u00edrt, amivel egy\u00e9rtelm\u0171bb\u00e9 tehette volna, hogy itt t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3. Ezt a magas labd\u00e1t Joshi \u2013 engedtess\u00e9k meg ennyi stilisztikai kileng\u00e9s \u2013 h\u00fclye lett volna nem lecsapni.
\n[xiii]<\/a> M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, mennyi \u00e9rtelme van ezeknek a kritik\u00e1knak. Utaltam r\u00e1, hogy Lovecraft rasszizmus\u00e1nak term\u00e9szete \u00e9s a fikci\u00f3j\u00e1ban val\u00f3 megjelen\u00e9se r\u00e9g\u00f3ta kutat\u00e1si t\u00e9ma, ilyen szempontb\u00f3l van n\u00e9mi pik\u00e1ns mell\u00e9k\u00edze annak, hogy a b\u00edr\u00e1l\u00f3k \u00fagy viselkednek, mintha frissen d\u00f6bbentek volna r\u00e1 Lovecraft rasszizmus\u00e1nak t\u00e9ny\u00e9re. Csak egyet\u00e9rt\u00e9ssel lehet id\u00e9zni Joshinak azt az untig hangoztatott \u00e9rv\u00e9t, hogy Lovecraft gondolatvil\u00e1ga ezerszer sokr\u00e9t\u0171bb, semhogy azt le lehetne sz\u0171k\u00edteni a rasszizmusra vagy a rasszizmust lehetne annak k\u00f6zponti elemek\u00e9nt megjel\u00f6lni. A t\u00e9ma term\u00e9szetesen tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezi; hogy pontosan mit lehet el\u00e9rni azzal, hogy az \u00edr\u00f3 faji n\u00e9zeteit kihangs\u00falyozz\u00e1k, azt neh\u00e9z bel\u00e1tni, elv\u00e9gre a kozmicizmus f\u00fcggetlen a rasszokt\u00f3l, ez\u00e9rt Lovecraft rasszizmus\u00e1nak \u00e1lland\u00f3 tudatos\u00edt\u00e1sa nem sokat seg\u00edt a rasszizmus visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1ban, mint ahogyan Lovecraft f\u0151 \u00fczenet\u00e9nek alaposabb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben sem. \u00cdgy marad az, hogy somm\u00e1s \u00edt\u00e9letek sz\u00fcletnek az \u00edr\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9ge f\u00f6l\u00f6tt egy jelent\u0151sen m\u00e1s kor erk\u00f6lcse alapj\u00e1n, ami szint\u00e9n nem hoz semmilyen \u00f6nmag\u00e1n t\u00falmutat\u00f3 eredm\u00e9nyt.
\n[xiv]<\/a> G\u00e1lv\u00f6lgyi Judit ford\u00edt\u00e1sa.
\n[xv]<\/a> Joshi, S. T.: A Subtler Magick: The Writings and Philosophy of H. P. Lovecraft<\/em>. Wildside Press, Berkeley Heights, 1999. 108. o.
\n[xvi]<\/a> Joshi, S. T.: Lovecraft and Weird Fiction. Selected Blog Posts, 2009-2017<\/em>. Sarnath Press, Seattle, 2017. 51. o.
\n[xvii]<\/a> Joshi: Lovecraft and Weird Fiction<\/em>. 135. o. A tengelyakaszt\u00e1s m\u00e1sik oka Scott Nicolay megh\u00edv\u00e1sa a konferenci\u00e1ra, amit Joshi kifejezetten ellenzett, Hobbs m\u00e9gis j\u00f3v\u00e1hagyta. Nicolay minden bizonnyal azzal verte ki a biztos\u00edt\u00e9kot Joshin\u00e1l, hogy egy \u2013 \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos \u2013 nyilatkozata szerint \u00f6r\u00f6mest r\u00e1vizelt volna Lovecraft s\u00edrj\u00e1ra. Nicolay nyilatkozat\u00e1t nem tal\u00e1ltam az interneten; azt egy\u00e9bk\u00e9nt egy Joshival folytatott kisebb cs\u00f6rte el\u0151zte meg, amely \u2013 legjobb tudom\u00e1som szerint \u2013 annyival kezd\u0151d\u00f6tt, hogy Joshi vegyes hangv\u00e9tel\u0171 kritik\u00e1t \u00edrt az \u00edr\u00f3 Ana Kai Tangata<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1sk\u00f6tet\u00e9r\u0151l. A k\u00f6nyvet Joshi nem tartotta hib\u00e1tlannak, Nicolayt ellenben ragyog\u00f3 tehets\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3k\u00e9nt jellemezte, akinek ezt a tehets\u00e9g\u00e9t m\u00e9g meg kellene tanulnia megfelel\u0151 form\u00e1ban kiakn\u00e1zni. Az adok-kapok sor\u00e1n Joshi tett n\u00e9h\u00e1ny ep\u00e9s megjegyz\u00e9st a kort\u00e1rs amerikai horror-\/weird szc\u00e9na belterjess\u00e9g\u00e9re is.
\n[xviii]<\/a> Egy ilyen eset, amir\u0151l besz\u00e1mol \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban, 1980 k\u00f6r\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt, az ir\u00e1ni t\u00faszdr\u00e1ma idej\u00e9n: Joshi Providence-ben s\u00e9t\u00e1lt, \u00e9s egy tizenk\u00e9t \u00e9ves forma gyerek azt ord\u00edtotta r\u00e1 egy aut\u00f3b\u00f3l, hogy \u201eH\u00fclye ir\u00e1niak!\u201d (Iranians suck!<\/em>). Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy Joshit a b\u0151rsz\u00edne miatt ir\u00e1ninak v\u00e9lte az \u201eelk\u00f6vet\u0151\u201d. Joshi: What Is Anything?<\/em> 5. fejezet.
\n[xix]<\/a> Joshi: What Is Anything?<\/em> 3. fejezet.
\n[xx]<\/a> Ez nyilv\u00e1nval\u00f3an leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1s, de r\u00e9szletesebb boncolgat\u00e1s\u00e1ra itt nincs t\u00e9r.
\n[xxi]<\/a> Joshi: What Is Anything?<\/em> 3. fejezet.
\n[xxii]<\/a> Poole, W. Scott: In The Mountains of Madness. The Life and Extraordinary Afterlife of H. P. Lovecraft<\/em>. Soft Skull Press, Berkeley, 2016. 168. o.<\/p>\n

 <\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Folytat\u00f3dik Moln\u00e1r Andr\u00e1s\u00a0Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l\u00a0c\u00edm\u0171 essz\u00e9je, amely a Joshi \u00e1ltal, az egyes\u00fclet r\u00e9sz\u00e9re felaj\u00e1nlott k\u00f6nyvek magyar nyelv\u0171 e-book kiad\u00e1sainak elej\u00e9re fog ker\u00fclni id\u0151vel. Andr\u00e1s gigantikus essz\u00e9ben mutatja be S. T. Joshi, az egyes\u00fclet mentor\u00e1nak \u00e9s tiszteletbeli tagj\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9t, szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t a lovecraft k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva. Terjedelme miatt az essz\u00e9 nem jelenhet meg egyetlen…<\/p>\n

Continue reading<\/span><\/a><\/div>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1305,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[8,164],"tags":[180,10,20,179,178,181],"yoast_head":"\nPortr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Folytat\u00f3dik Moln\u00e1r Andr\u00e1s\u00a0Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l\u00a0c\u00edm\u0171 essz\u00e9je, amely a Joshi \u00e1ltal, az egyes\u00fclet r\u00e9sz\u00e9re felaj\u00e1nlott k\u00f6nyvek magyar nyelv\u0171 e-book kiad\u00e1sainak elej\u00e9re fog ker\u00fclni id\u0151vel. Andr\u00e1s gigantikus essz\u00e9ben mutatja be S. T. Joshi, az egyes\u00fclet mentor\u00e1nak \u00e9s tiszteletbeli tagj\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9t, szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t a lovecraft k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2019-02-06T06:55:14+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2019-02-06T07:39:23+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/josh4.png\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1200\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"400\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/png\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"MHPLT\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"MHPLT\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"32 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/\"},\"author\":{\"name\":\"MHPLT\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57\"},\"headline\":\"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je\",\"datePublished\":\"2019-02-06T06:55:14+00:00\",\"dateModified\":\"2019-02-06T07:39:23+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/\"},\"wordCount\":6373,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\"},\"keywords\":[\"datlow\",\"joshi\",\"Moln\u00e1r Andr\u00e1s\",\"nenee\",\"older\",\"rasszizmus\"],\"articleSection\":[\"Friss h\u00edr\",\"S. T. Joshi\"],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/\",\"name\":\"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#website\"},\"datePublished\":\"2019-02-06T06:55:14+00:00\",\"dateModified\":\"2019-02-06T07:39:23+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\",\"name\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"description\":\"\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization\",\"name\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg\",\"width\":500,\"height\":500,\"caption\":\"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/\"},\"sameAs\":[\"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57\",\"name\":\"MHPLT\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"MHPLT\"}}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","og_description":"Folytat\u00f3dik Moln\u00e1r Andr\u00e1s\u00a0Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l\u00a0c\u00edm\u0171 essz\u00e9je, amely a Joshi \u00e1ltal, az egyes\u00fclet r\u00e9sz\u00e9re felaj\u00e1nlott k\u00f6nyvek magyar nyelv\u0171 e-book kiad\u00e1sainak elej\u00e9re fog ker\u00fclni id\u0151vel. Andr\u00e1s gigantikus essz\u00e9ben mutatja be S. T. Joshi, az egyes\u00fclet mentor\u00e1nak \u00e9s tiszteletbeli tagj\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9t, szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t a lovecraft k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva.","og_url":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/","og_site_name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/mhplt","article_published_time":"2019-02-06T06:55:14+00:00","article_modified_time":"2019-02-06T07:39:23+00:00","og_image":[{"width":1200,"height":400,"url":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/josh4.png","type":"image\/png"}],"author":"MHPLT","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"MHPLT","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"32 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/"},"author":{"name":"MHPLT","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57"},"headline":"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je","datePublished":"2019-02-06T06:55:14+00:00","dateModified":"2019-02-06T07:39:23+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/"},"wordCount":6373,"publisher":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization"},"keywords":["datlow","joshi","Moln\u00e1r Andr\u00e1s","nenee","older","rasszizmus"],"articleSection":["Friss h\u00edr","S. T. Joshi"],"inLanguage":"hu"},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/","name":"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je - Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","isPartOf":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#website"},"datePublished":"2019-02-06T06:55:14+00:00","dateModified":"2019-02-06T07:39:23+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/02\/06\/portre-s-t-joshirol-4-molnar-andras-esszeje\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/lovecraft.hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #4 \u2013 Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#website","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/","name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","description":"","publisher":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/lovecraft.hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":"required name=search_term_string"}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#organization","name":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg","contentUrl":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-content\/uploads\/2017\/08\/logo_felirattal_negyzet_500.jpg","width":500,"height":500,"caption":"Magyar H. P. Lovecraft T\u00e1rsas\u00e1g"},"image":{"@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/mhplt"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/39905dc16b24bbbd6aeda3afe6ca6b57","name":"MHPLT","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/lovecraft.hu\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/54ccf0d6d01fbf2c71834e57d96705df?s=96&d=mm&r=g","caption":"MHPLT"}}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1301"}],"collection":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1301"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1301\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1307,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1301\/revisions\/1307"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1305"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1301"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1301"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/lovecraft.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1301"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}