{"id":1293,"date":"2019-01-30T07:44:44","date_gmt":"2019-01-30T07:44:44","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=1293"},"modified":"2019-01-30T07:44:44","modified_gmt":"2019-01-30T07:44:44","slug":"bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2019\/01\/30\/bevezetes-a-cthulhu-mitoszba-4\/","title":{"rendered":"Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba #4"},"content":{"rendered":"

Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin<\/a>\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani.<\/p>\n

Az\u00a0\u00c1rnyak az id\u0151n t\u00falr\u00f3l<\/a>\u00a0c\u00edm\u0171, m\u00e1rciusban megjelent antol\u00f3gi\u00e1ban megjelent tanulm\u00e1ny, egy h\u00e1romr\u00e9szesre tervezett sorozat els\u0151 darabja. Mivel ennek hossza is k\u00f6zel 100 000 le\u00fct\u00e9snyi, h\u00e1rom vagy n\u00e9gy r\u00e9szletben \u2013 hetente vagy k\u00e9thetente \u2013 fogjuk megjelentetni a honlapon.<\/p>\n

A sorozat t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t a Tud\u00e1st\u00e1r->Cthulhu-m\u00edtosz rovatban, itt tal\u00e1lod.<\/a><\/p>\n


\n

Cthulhu h\u00edv\u00e1sa<\/h3>\n

David E. Schultz \u00fagy tartja, hogy a Cthulhu h\u00edv\u00e1sa<\/em> a Dagon<\/em> kozmikus szinten hat\u00f3, \u00fajra\u00edrt v\u00e1ltozata. A p\u00e1rhuzamok e k\u00e9t \u00edr\u00e1s k\u00f6zt tagadhatatlanok: egy els\u00fcllyedt f\u00f6lddarab egy f\u00f6ldreng\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra kiemelkedik a v\u00edz al\u00f3l; azt\u00e1n ott a kataklizma k\u00e9pi \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se; az apokaliptikus v\u00edzi\u00f3kkal terhes konkl\u00fazi\u00f3, az emberi vil\u00e1g alatt (vagyis a felsz\u00edn alatt) titokban m\u0171k\u00f6d\u0151 sz\u00f6rnyciviliz\u00e1ci\u00f3, amely a napot lesi, amikor leig\u00e1zhatja az emberis\u00e9get stb. A Cthulhu h\u00edv\u00e1s\u00e1<\/em>ban azonban a rettenet m\u00e1r kozmikuss\u00e1 v\u00e1lik; az univerzum n\u00e9ma, rideg mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1val szemben t\u00e9telez\u0151dik az emberis\u00e9g, amely e rel\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en oly par\u00e1nyiv\u00e1, oly jelent\u00e9ktelenn\u00e9 zsugorodik. Cthulhunak m\u00e1r puszt\u00e1n a jelenl\u00e9te az emberis\u00e9g balsors\u00e1t igazolja: hi\u00e1ba sz\u00f6v\u00f6getett \u00e1lmokat, hi\u00e1ba k\u00e9pzelte mag\u00e1t a Vil\u00e1g Ur\u00e1nak; a megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1s, amely v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen kibillenti e hamis nagys\u00e1gb\u00f3l, egyben az emberi faj hal\u00e1los \u00edt\u00e9let\u00e9v\u00e9 is v\u00e1lik.<\/p>\n

Joshi \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint t\u00f6bb sz\u00e1z oldalnyi levelez\u00e9st ny\u00e1lazott \u00e1t a \u201eCthulhu\u201d kifejez\u00e9s eredete ut\u00e1n kutatva, sikertelen\u00fcl. Sem arab, sem g\u00f6r\u00f6g eredet nem j\u00f6het sz\u00f3ba, mint p\u00e9ld\u00e1ul Azathoth vagy Nyarlathotep eset\u00e9ben; puszt\u00e1n arr\u00f3l lenne sz\u00f3, hogy Lovecraft esetlegesen, ad hoc<\/em> tal\u00e1lta ki ezt a nevet?[1]<\/sup><\/a> Egy level\u00e9ben Lovecraft arr\u00f3l \u00edr, hogy \u201ea roppant k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 n\u00e9vv\u00e1laszt\u00e1ssal egyfajta tiltakoz\u00e1somat fejezem ki a legt\u00f6bb sci-fi \u00e9s weird szerz\u0151 idi\u00f3ta \u00e9s gyerekes szok\u00e1sa ellen, amely sor\u00e1n az emberi min\u0151s\u00e9gt\u0151l v\u00e9gletekig elt\u00e9r\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nyelve mer\u0151ben emberi jelleget \u00f6lt, mintha m\u00e9g ezek az idegen l\u00e9tform\u00e1k is k\u00e9pesek lenn\u00e9nek az emberi hangk\u00e9pz\u0151 szervekre szabott nyelveken besz\u00e9lni\u201d. Azt is el\u00e1rulja, hogy a Cthulhu pontos kiejt\u00e9se \u201eKhl\u00fbl\u2019-hloo\u201d.[2]<\/sup><\/a><\/p>\n

Lovecraft egy James F. Mortonnak \u00edrt level\u00e9ben tr\u00e9f\u00e1san az al\u00e1bbi \u201ecsal\u00e1df\u00e1n\u201d t\u00fcnteti fel \u0151seit, Cthulhut \u00e9s Clark Ashton Smithet:<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\u00a0* Az els\u0151k, akik m\u00e1r ezen a bolyg\u00f3n laknak.
\n** Ez az egyes\u00fcl\u00e9s pokoli \u00e9s kimondhatatlan trag\u00e9di\u00e1t sz\u00fclt.
[3]<\/sup><\/a><\/p>\n

Az elbesz\u00e9l\u00e9sb\u0151l megtudjuk, hogy Cthulhu egy a V\u00e9nek k\u00f6z\u00fcl, aki tetszhalott \u00e1llapotban szund\u00edt az \u00f3ce\u00e1n al\u00e1 s\u00fcllyedt R\u2019lyeh v\u00e1ros\u00e1ban. Az \u00f6reg Castro a gy\u0171l\u00f6letes V\u00e9nekr\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen sz\u00e1mol be:<\/p>\n

\n

\u00a0 Voltak korok, amikor m\u00e1s fajok uralt\u00e1k a F\u00f6ldet, roppant v\u00e1rosaikb\u00f3l, melyeknek a maradv\u00e1nyai a halhatatlan k\u00ednai szerint m\u00e9g mindig megtal\u00e1lhat\u00f3k a csendes-\u00f3ce\u00e1ni irdatlan monolitok k\u00e9p\u00e9ben. Ezek a l\u00e9nyek valamennyien kihaltak, f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korokkal az ember sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt; vannak azonban bizonyos elj\u00e1r\u00e1sok, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, ha a csillagok \u00e1ll\u00e1sa ism\u00e9t kedvez\u0151re v\u00e1lik az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 Ciklus sor\u00e1n, \u00faj \u00e9letre lehet kelteni \u0151ket<\/em>. Mert \u0151k<\/em> is a csillagokb\u00f3l j\u00f6ttek, \u00e9s magukkal hozt\u00e1k a k\u00e9pm\u00e1saikat.<\/p>\n

\u00a0 Ezek a V\u00e9nek<\/em> nem eg\u00e9szen h\u00fas-v\u00e9r l\u00e9nyek, folytatta Castro; van ugyan alakjuk \u2013 amit a var\u00e1zserej\u0171 b\u00e1lv\u00e1ny is bizony\u00edt \u2013, de test\u00fck anyaga m\u00e1s. Ha a csillagok \u00e1ll\u00e1sa kedvez\u0151, vil\u00e1gr\u00f3l vil\u00e1gra tudnak j\u00e1rni az \u0171rben; ha azonban kedvez\u0151tlen, akkor nem k\u00e9pesek \u00e9lni. \u00c1m j\u00f3llehet ilyenkor nincsenek \u00e9letben, val\u00f3j\u00e1ban nem is halnak meg. Mindannyian hatalmas v\u00e1rosuk, R\u2019lyeh k\u0151\u00e9p\u00fcleteiben pihennek, a Nagy Cthulhu oltalmaz\u00f3 var\u00e1zsa alatt, dics\u0151s\u00e9ges felt\u00e1mad\u00e1sukra v\u00e1rva, mikor a F\u00f6ld csillagzatai ism\u00e9t k\u00e9szek lesznek fogadni \u0151ket<\/em>. Ekkor azonban sz\u00fcks\u00e9g\u00fck lesz valami k\u00fcls\u0151 er\u0151re, amely kiszabad\u00edtja test\u00fcket; mert a m\u00e1gia, ami v\u00e9di \u0151ket<\/em>, egy\u00fattal megg\u00e1tolja azt is, hogy mozogjanak \u2013 \u00edgy h\u00e1t nem tehetnek egyebet, csak fekszenek a s\u00f6t\u00e9tben \u00e9s gondolkoznak, mik\u00f6zben odakint hossz\u00fa \u00e9vmilli\u00f3k telnek el. Mindenr\u0151l tudnak, ami a vil\u00e1gegyetemben t\u00f6rt\u00e9nik, mivel \u0151k<\/em> nem a sz\u00e1jukkal, hanem a fej\u00fckkel besz\u00e9lnek. Most is egym\u00e1ssal t\u00e1rsalognak s\u00edrjaikban. Azt\u00e1n, suttogta Castro, az emberek \u00e1lmukban utas\u00edt\u00e1st kaptak, hogy alap\u00edtsanak kultuszt a kis b\u00e1lv\u00e1nyk\u00e9pek tisztelet\u00e9re, amiket a V\u00e9nek mutattak meg nekik; ezeket s\u00f6t\u00e9t csillagokr\u00f3l hozt\u00e1k magukkal az \u0151sid\u0151kben. Ez a kultusz meg fog maradni mindaddig, am\u00edg a csillagok \u00e1ll\u00e1sa ism\u00e9t kedvez\u0151re fordul, \u00e9s a titkos papok el\u0151sz\u00f3l\u00edtj\u00e1k s\u00edrj\u00e1b\u00f3l a Nagy Cthulhut, hogy \u00faj \u00e9letre h\u00edvja alattval\u00f3it, s ism\u00e9t uralkodj\u00e9k a vil\u00e1g felett. Az id\u0151pontot nem lehet elt\u00e9veszteni, mert az ember akkor hasonlatoss\u00e1 v\u00e1lik majd a V\u00e9nekhez, szabad lesz, f\u00f6l\u00fclemelkedik j\u00f3n \u00e9s gonoszon; minden t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s erk\u00f6lcs \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t veszti, mindenki kedv\u00e9re b\u00f6mb\u00f6lhet, gyilkolhat \u00e9s k\u00e9jeleghet. Azt\u00e1n a V\u00e9nek megmutatj\u00e1k neki, hogyan kell m\u00e1s, \u00faj m\u00f3dokon b\u00f6mb\u00f6lni, gyilkolni, k\u00e9jelegni \u00e9s \u00e9lvezkedni, s a F\u00f6ld em\u00e9szt\u0151 l\u00e1ngra lobban a puszt\u00edt\u00f3 szabads\u00e1g ekszt\u00e1zis\u00e1ban. A kultusznak addig is illend\u0151 szertart\u00e1sokkal \u00e9bren kell tartania a V\u00e9nek eml\u00e9kezet\u00e9t, \u00e9s szakadatlanul j\u00f6vend\u00f6lnie visszat\u00e9r\u00e9s\u00fcket.<\/p>\n

\u00a0 A r\u00e9gi id\u0151kben a rejt\u0151z\u0151 V\u00e9nek<\/em> besz\u00e9ltek \u00e1lmaikban a kiv\u00e1lasztottakhoz, de azt\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt valami. R\u2019lyeh hatalmas k\u0151v\u00e1ros\u00e1t monolitjaival \u00e9s sziklas\u00edrjaival egy\u00fctt elnyelte a tenger; \u00e9s a titkokkal terhes m\u00e9ly vizek, amiken m\u00e9g a gondolat sem hatol \u00e1t, elv\u00e1gt\u00e1k \u0151ket<\/em> a h\u00edveikt\u0151l. Eml\u00e9kezet\u00fck azonban tov\u00e1bb \u00e9lt, s a f\u0151papok azt mondj\u00e1k, hogy a v\u00e1ros ism\u00e9t felmer\u00fcl majd az \u00f3ce\u00e1nb\u00f3l, mihelyt a csillagok \u00e1ll\u00e1sa kedvez\u0151 lesz. Itt a v\u00e9n Castro sietve megszak\u00edtotta elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9t, \u00e9s sem fenyeget\u00e9ssel, sem \u00edg\u00e9retekkel nem siker\u00fclt semmi t\u00f6bbet kicsalni bel\u0151le. Furcsam\u00f3d a V\u00e9nek<\/em> m\u00e9reteir\u0151l sem volt hajland\u00f3 nyilatkozni. \u00dagy v\u00e9lte, a kultusz k\u00f6zpontja valahol Ar\u00e1bia j\u00e1ratlan pusztas\u00e1gaiban lehet, ahol Irem, az Oszlopok V\u00e1rosa \u00e1lmodik a sivatag titkair\u00f3l. Az eur\u00f3pai boszork\u00e1nyhittel a kultusz semmif\u00e9le kapcsolatban nem \u00e1ll, s \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve a tagjain k\u00edv\u00fcl senki nem tud r\u00f3la k\u00f6zelebbit. K\u00f6nyvekben sem esik r\u00f3la eml\u00edt\u00e9s, \u00e1m a hal\u00e1lt leb\u00edr\u00f3 k\u00ednai szerint az \u0151r\u00fclt arab, Abdul Alhazred Necronomicon<\/em>ja tartalmaz n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 c\u00e9lz\u00e1st.[4]<\/sup><\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n

A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, magas h\u00e1z a k\u00f6dben<\/em> (The Strange High House in the Mist<\/em>, 1926) eml\u00edti el\u0151sz\u00f6r Nodens nev\u00e9t, aki amellett, hogy a m\u00e9lys\u00e9g \u00e9s a lid\u00e9rcek [night-gaunts] ura, az \u0150si Istenek k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1rmazik. E l\u00e9ny az ugyanabb\u00f3l az \u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Zar\u00e1ndok\u00fat Kadathba<\/em>n (The Dream-Quest of Unknown Kadath<\/em>, 1926) is felt\u0171nik. Nyarlathotep \u00e9s Azathoth ebben az elbesz\u00e9l\u00e9sben a K\u00fcls\u0151 (M\u00e1s) Istenek k\u00f6z\u00fcl val\u00f3. August Derleth, jegyzi meg Joshi, tal\u00e1n ez alapj\u00e1n v\u00e9lte \u00fagy, hogy a gonosz V\u00e9nek ellenpontjai a j\u00f3s\u00e1gos M\u00e1s Isteneknek.[5]<\/sup><\/a> Ez a \u201ej\u00f3s\u00e1gos\u201d Nyarlathotep az, aki az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net sor\u00e1n mindent elk\u00f6vet az\u00e9rt, hogy Randolph Carter ne \u00e9rje el c\u00e9lj\u00e1t; a t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9g\u00e9n azzal szembes\u00edti Cartert, hogy a v\u00e1ros, amely\u00e9rt annyira epekedik, csup\u00e1n gyermekkora szeretett \u00e9s megtapasztalt dolgainak \u00f6sszess\u00e9ge, \u00e9s csak Nodens lesz k\u00e9pes v\u00e9g\u00fcl kiszabad\u00edtani \u0151t Nyarlathotep ig\u00e9zet\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

A Charles Dexter Ward eset\u00e9<\/em>ben (The Case of Charles Dexter Ward<\/em>, 1927) sz\u0151rment\u00e9n eml\u00edt\u00e9s esik Yog-Sothothr\u00f3l, Ward anyja az egyik jelenetben m\u00e9g meg is hallja azokat a kiejthetetlen szavakat a fi\u00e1t\u00f3l, amelyekkel meg lehet \u0151t id\u00e9zni.<\/p>\n

A fel\u00fcletes szeml\u00e9l\u0151k, mint August Derleth vagy Lin Carter, valami\u00e9rt nem sorolt\u00e1k a Cthulhu-m\u00edtosz novell\u00e1i k\u00f6z\u00e9 a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em>t, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban arra hivatkoztak, hogy ebben a t\u00f6rt\u00e9netben nem szerepel egy istens\u00e9g sem. Arr\u00f3l azonban megfeledkeztek, hogy mind a t\u00f6rt\u00e9net helysz\u00edn\u00e9nek kiv\u00e1laszt\u00e1sa, mind a kozmikus rettenet felkelt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l igenis a m\u00edtoszba illik: nem messze Arkhamt\u0151l, egy vid\u00e9ki farm ter\u00fclet\u00e9re ismeretlen dolog hull le az \u00e9gb\u0151l. Hogy pontosan mit is tartalmaz a meteorit, Lovecraft hom\u00e1lyban hagyja. Annyi bizonyos, hogy f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali sz\u00ednnel rendelkezik.<\/p>\n

Sokan a R\u00e9m\u00fclet Dunwichben<\/em>t tekintik a legmark\u00e1nsabb \u00e9s legeredetibb m\u00edtoszos t\u00f6rt\u00e9netnek. Joggal; a t\u00f6rt\u00e9net szerint egy kozmikus l\u00e9ny, Yog-Sothoth megterm\u00e9keny\u00edtette az \u00f6reg Whateley l\u00e1ny\u00e1t, aki e szents\u00e9gtelen fajtalankod\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben sz\u00f6rnysz\u00fcl\u00f6ttet \u2013 Wilburt \u00e9s l\u00e1thatatlan ikertestv\u00e9r\u00e9t \u2013 hozott a vil\u00e1gra. Ez a t\u00f6rt\u00e9net Lovecraft saj\u00e1t Nagy P\u00e1n isten<\/em>-v\u00e1ltozata[6]<\/sup><\/a>, noha nagyon sok \u00e1thall\u00e1s olvashat\u00f3 Harper Williams The Thing in the Woods<\/em> (1924) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l is. A legnagyobb rejt\u00e9ly e t\u00f6rt\u00e9nettel kapcsolatban az, hogy Yog-Sothoth, ez a m\u00e9rhetetlen\u00fcl kiterjedt entit\u00e1s mi\u00e9rt pont Lavini\u00e1t v\u00e1lasztja p\u00e1rj\u00e1ul, illetve mi a c\u00e9lja egy\u00e1ltal\u00e1n a hibrid l\u00e9nyek nemz\u00e9s\u00e9vel? Dr. Henry Armitage, aki felismeri a vesz\u00e9lyt \u00e9s k\u00fczdeni akar egy borzalmas j\u00f6v\u0151 beteljes\u00fcl\u00e9se ellen, annyit megsejt, hogy ismeretlen, kozmikus l\u00e9nyeknek van valami iszonyatos terve az emberis\u00e9ggel \u00e9s a vil\u00e1gunkkal; tal\u00e1n Yog-Sothoth a V\u00e9nek kott\u00e1j\u00e1b\u00f3l j\u00e1tszik?<\/p>\n

\n

A V\u00e9nek voltak, a V\u00e9nek vannak, a V\u00e9nek lesznek. Nem a min\u00e9k\u00fcnk ismer\u0151s terek lak\u00f3i \u0151k, hanem e terek k\u00f6z\u00f6tt, h\u00e1bor\u00edtatlan s a kezdetekt\u0151l fogva sz\u00e1munkra l\u00e1thatatlanul l\u00e9tez\u0151k. Yog-Sothoth ismeri a kaput. Yog-Sothothban egy a m\u00falt, a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151. \u0150 tudja, hol t\u00f6rtek \u00e1t a V\u00e9nek egykoron, s hogy hol t\u00f6rnek majd \u00e1t megint. Tudja, hol r\u00f3tt\u00e1k a f\u00f6ldnek t\u00e9rs\u00e9geit, s hogy hol r\u00f3j\u00e1k azokat ma is, \u00e9s hogy mi\u00e9rt nem l\u00e1thatja \u0151ket senki sem. Szaguk miatt k\u00f6zels\u00e9g\u00fcket az emberfia koronkint megsejtheti, de k\u00fclsej\u00fck meg nem ismerhet\u0151 soha, kiv\u00e9ve azok von\u00e1saiban, kiket \u0151k e f\u00f6ld\u00f6n nemzenek; s ezekb\u0151l sz\u00e1mos akad. \u0150k anyagtalan, l\u00e1thatatlan l\u00e9nyeg\u00fckben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek az ember igaz val\u00f3j\u00e1t\u00f3l, s e l\u00e9nyeg t\u0151l\u00fck ered. L\u00e1thatatlanul \u00e9s szagukt\u00f3l k\u00eds\u00e9rten bukkannak fel mag\u00e1nyos helyeken \u0151k, valah\u00e1nyszor kimondj\u00e1k a szavakat, s a r\u00edtusok h\u00edv\u00e1sa hozz\u00e1juk el\u00e9r.[7]<\/sup><\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n

A R\u00e9m\u00fclet Dunwichben<\/em>-t azonban fon\u00e1k m\u00f3don m\u0171fajpar\u00f3di\u00e1nak is tekinthetj\u00fck, t\u00f6bbek k\u00f6zt Donald R. Burleson is \u00edgy v\u00e9lekedik, amikor felmer\u00fcl az elbesz\u00e9l\u00e9s t\u00f6rt\u00e9netvezet\u00e9s\u00e9ben rejl\u0151 logikai bukfenc. Wilbur hal\u00e1l\u00e1val ugyanis a logika azt dikt\u00e1ln\u00e1, hogy Yog-Sothoth terve kudarcba fulladt. Az ezt k\u00f6vet\u0151 esem\u00e9nyek a f\u0151 t\u00f6rt\u00e9netsz\u00e1l szempontj\u00e1b\u00f3l teh\u00e1t irrelev\u00e1nsak, r\u00e1ad\u00e1sul Armitage doktor h\u0151sies k\u00fczdelme a gonosz ellen olyan heroikus fantasy be\u00fct\u00e9st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z a m\u0171nek, amely Lovecraft sz\u00e1j\u00edz\u00e9t\u0151l el\u00e9gg\u00e9 idegen. Lehets\u00e9ges lenne tal\u00e1n, hogy valamik\u00e9pp \u00e1tvette Farnsworth Wright filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t azzal kapcsolatban, hogy a t\u00f6rt\u00e9neteknek v\u00e9g\u00fcl is emberk\u00f6zpont\u00faaknak kellene lenni\u00fck? (Sz\u00e1mos novell\u00e1j\u00e1t ennek hi\u00e1nya miatt dobta vissza a szerkeszt\u0151.) Egyik level\u00e9ben Lovecraft \u00fagy fogalmaz, \u201eaz az ostoba Wright a v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 kifog\u00e1saival kor\u00e1bbi m\u0171veim hom\u00e1lyos, t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 volt\u00e1val kapcsolatban el\u00e9rte n\u00e1lam, hogy szok\u00e1somm\u00e1 v\u00e1ljon a vil\u00e1gos fogalmaz\u00e1s\u201d.[8]<\/sup><\/a><\/p>\n

A Vermontban[9]<\/sup><\/a> j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em> Yuggothja k\u00e9s\u0151bb visszat\u00e9r A yuggothi gomb\u00e1<\/em>ban (Fungi from Yuggoth<\/em>, 1929\u201330) is, noha a szonett sz\u00fcrke, t\u00e1voli vil\u00e1ga nem felt\u00e9tlen\u00fcl illik a novell\u00e1ban megform\u00e1lt Yuggothra, amely nem m\u00e1s, mint a Pl\u00fat\u00f3, amelyet \u00e9pp abban az \u00e9vben fedezt\u00e9k fel, amikor Lovecraft az elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9t \u00edrta. Asztron\u00f3mus \u00e9nj\u00e9t ismerve el\u00e9gg\u00e9 felvillanyozhatta ez a tudom\u00e1nyos szenz\u00e1ci\u00f3, \u00e9s eg\u00e9szen od\u00e1ig ment, hogy saj\u00e1t maga nevezte el a bolyg\u00f3t. A Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em>b\u0151l kider\u00fcl, hogy egy interdimenzion\u00e1lis faj el\u0151\u0151rs\u00f6t l\u00e9tes\u00edtett Yuggothon, a naprendszer perem\u00e9n. Az a gombaf\u00e9le a bolyg\u00f3n v\u00e9lhet\u0151leg egy m\u00e1sik faj, ami, der\u00fcl ki a szonettb\u0151l, Cthulhut, Tsathoggu\u00e1t \u00e9s Shub-Niggurathot im\u00e1dja.<\/p>\n

De ki maga a suttog\u00f3? Ki rejt\u0151zik a viaszmaszk m\u00f6g\u00f6tt, ki rejti mag\u00e1t el egy k\u00f6pennyel? A bevett \u00e9rtelmez\u00e9s szerint maga Nyarlathotep. Azonban Nyarlathotep alakv\u00e1lt\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkezik; akkor mi\u00e9rt nem \u00f6lti fel egyszer\u0171en mag\u00e1ra Akeley m\u00e1s\u00e1t? Mellesleg ahhoz k\u00e9pest, hogy a lovecrafti\u00e1nus l\u00e9nyek\/istenek egy\u00e9bk\u00e9nt szok\u00e1sosan mell\u00e9kszerepl\u0151k t\u00f6rt\u00e9neteiben, Lovecraft itt m\u00e9gis f\u0151szerepet sz\u00e1nt egyik\u00fcknek.<\/p>\n

A m\u00e1r eml\u00edtett A yuggothi gomba<\/em> \u00f6sszesen harminchat szonettb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6ltem\u00e9nyciklus. (Lovecraft pszeudo-szonettnek nevezte, mert a klasszikus petrarkai \u00e9s shakespearei form\u00e1k keverednek benne.) Az els\u0151 h\u00e1romban a meg nem nevezett narr\u00e1tor birtok\u00e1ba egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00f6nyv ker\u00fcl, amely rejtett dimenzi\u00f3kba k\u00e9pes kaput nyitni. A k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 furcsa \u00e9s rejtelmes l\u00e1tom\u00e1sok gy\u0171jtem\u00e9nye egyes sz\u00e1m, els\u0151 szem\u00e9lyben elmes\u00e9lve. Egy\u00fctt olyb\u00e1 t\u0171nnek, mintha \u00e9l\u00e9nk \u00e9s mozgalmas \u00e1lomk\u00e9pek sorozata lenn\u00e9nek.<\/p>\n

1931-ben Lovecraft meg\u00edrja Az \u0151r\u00fclet hegyei<\/em>t, amelyben egy sarki kutat\u00f3exped\u00edci\u00f3 f\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fclr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 l\u00e9nyek tetemeire tal\u00e1l r\u00e1, akikr\u0151l k\u00e9s\u0151bb kider\u00fcl, hogy egy v\u00e9ns\u00e9ges v\u00e9n faj tagjai. Milli\u00f3 \u00e9vekkel ezel\u0151tt \u00e9rkeztek a legt\u00e1volibb \u0171r szeglet\u00e9b\u0151l \u00e9s kol\u00f3ni\u00e1kat l\u00e9tes\u00edtettek a F\u00f6ld\u00f6n. Az \u00e1ltaluk rabszolgamunk\u00e1ra teremtett protoplazmikus l\u00e9nyek, a shoggothok azonban fell\u00e1zadtak, amely a dics\u0151 faj buk\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Az exped\u00edci\u00f3 feljegyz\u00e9sei k\u00f6zt az al\u00e1bbi olvashat\u00f3:<\/p>\n

\n

Hib\u00e1tlan p\u00e9ld\u00e1nyok h\u00e1tborzongat\u00f3 hasonlatoss\u00e1ga primit\u00edv mond\u00e1k alakjaira elker\u00fclhetetlen\u00fcl vezet sarkvid\u00e9ki \u0151s\u00f6reg l\u00e9nyek felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9hez. Dyer \u00e9s Pabodie olvast\u00e1k a Necronomicon<\/em>t, l\u00e1tt\u00e1k Clark Ashton Smith \u00e1ltala ihletett lid\u00e9rces festm\u00e9nyeit, meg\u00e9rtik, mire c\u00e9lzok, ha mondom, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag eg\u00e9sz f\u00f6ldi \u00e9letet a V\u00e9nek teremtett\u00e9k viccb\u0151l vagy t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l. Hallgat\u00f3k szerint elgondol\u00e1s nagyon \u0151si tr\u00f3pusi sug\u00e1r\u00e1llatok sugallta beteges k\u00e9pzelg\u00e9seken alapul, ak\u00e1rcsak Wilmarth emlegette t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgyak \u2013 Cthulhu-kultusz tartoz\u00e9kai (\u2026) A valamik, amelyek a dinoszauruszok kor\u00e1ban teny\u00e9sztek \u00e9s tany\u00e1ztak ebben az iszonytat\u00f3 k\u0151halmazban, nem dinoszauruszok voltak, hanem m\u00e9g n\u00e1luk is cudarabbak. A dinoszauruszok csak \u00fajs\u00fctet\u0171 \u00e9s j\u00f3form\u00e1n agy n\u00e9lk\u00fcli l\u00e9nyek, ennek a v\u00e1rosnak az \u00e9p\u00edt\u0151i azonban b\u00f6lcsek \u00e9s v\u00e9nek, \u00e9s a l\u00e1bnyomukat \u0151riz\u0151 szikl\u00e1k m\u00e1r akkor is \u00f6regebbek ezermilli\u00f3 \u00e9vesn\u00e9l. Olyan szikl\u00e1k voltak ezek, melyeknek kialakultakor a f\u00f6ldi \u00e9let, ha egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9tezett, nem haladta meg a kocsony\u00e1s sejthalmaz szintj\u00e9t. A valamik teremtett\u00e9k \u00e9s hajtott\u00e1k rabig\u00e1ba az \u00e9letet, minden k\u00e9ts\u00e9gen k\u00edv\u00fcl \u0151k ihlett\u00e9k a d\u00e9moni \u0151slegend\u00e1kat, amelyekre riadtan c\u00e9lozgatnak a Pnakotikus k\u00e9ziratok<\/em> \u00e9s a Necronomicon<\/em>. \u0150k voltak a nagy \u201e\u00d6regek\u201d, kik a csillagokb\u00f3l sziv\u00e1rogtak al\u00e1, mikor m\u00e9g ifj\u00fa volt a F\u00f6ld; kiknek anyag\u00e1t idegen fejl\u0151d\u00e9s mint\u00e1zta, hatalmukhoz foghat\u00f3t pedig sohasem l\u00e1tott bolyg\u00f3nk.[10]<\/sup><\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n

Az essz\u00e9 egy kor\u00e1bbi pontj\u00e1n m\u00e1r felmer\u00fclt az istens\u00e9g vs. f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcli l\u00e9ny \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek a problematik\u00e1ja. Bizonyos forr\u00e1sok a lovecrafti l\u00e9nyekre istens\u00e9gekk\u00e9nt tekintenek, m\u00e1sok viszont puszt\u00e1n kozmikus entit\u00e1soknak v\u00e9lik \u0151ket, akik ez\u00e1ltal nem felt\u00e9tlen\u00fcl esnek a misztikus \u00e9s elvont \u201eistens\u00e9g\u201d kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba. Az \u0151r\u00fclet hegyei<\/em>ben Lovecraft demitologiz\u00e1lja<\/em> sz\u00f6rnyeit: mer\u0151 idegenekk\u00e9nt, \u0171rl\u00e9nyekk\u00e9nt festi le \u0151ket. Robert M. Price felh\u00edvja a figyelmet, hogy igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e1r a kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9netekben sem volt olyan mozzanat, amely alapj\u00e1n istenekk\u00e9nt<\/em> kellett volna elk\u00e9pzeln\u00fcnk ezeket a l\u00e9nyeket. Hogy bizonyos emberek csoportja vagy ugyancsak idegen fajok tagjai istenk\u00e9nt im\u00e1dj\u00e1k \u0151ket? Meglehet, de h\u00e1t manaps\u00e1g m\u00e1r a popszt\u00e1rokat is isten\u00edtik. Az isten\u00edt\u00e9s mozzanata m\u00e9g nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelenti azt, hogy a fetisiz\u00e1lt, b\u00e1lv\u00e1nyozott, im\u00e1dott c\u00e9lszem\u00e9ly val\u00f3ban \u201eisten\u201d. Csup\u00e1n annyi jelenthet\u0151 ki, hogy ezek az emberfeletti k\u00e9pess\u00e9gekkel rendelkez\u0151 l\u00e9nyek, akik nem csak az \u0171rt k\u00e9pesek \u00e1tszelni, hanem magasabb dimenzi\u00f3kba vagy alternat\u00edv val\u00f3s\u00e1gokban is k\u00e9pesek behatolni, elmoss\u00e1k a hat\u00e1rt egy fizikai l\u00e9ny \u00e9s egy transzcendens, omnipotens l\u00e9tez\u0151 k\u00f6zt, akire hagyom\u00e1nyosan \u201eistenk\u00e9nt\u201d tekint\u00fcnk. Vajon Alhazred t\u00e9vedett, vagy csak rosszul \u00e9rtelmezt\u00e9k a kultist\u00e1k a Necronomicon<\/em> passzusait? Mindenesetre Az \u0151r\u00fclet hegyei<\/em> a f\u00f6ldi \u00e9let eredetm\u00edtosza is: ezek az \u00d6regek (nem keverend\u0151 \u00f6ssze a V\u00e9nekkel!) puszt\u00e1n viccb\u0151l vagy v\u00e9letlen\u00fcl teremtett\u00e9k meg a f\u00f6ldi l\u00e9nyeket, k\u00f6zt\u00fck az embert is. Ez a t\u00f6m\u00f6r, mar\u00f3 \u00e9s mizantr\u00f3p n\u00e9zet, amely itt fikcionaliz\u00e1lva jut kifejez\u00e9sre, Lovecraft v\u00e9lem\u00e9nye az emberis\u00e9gr\u0151l a val\u00f3 \u00e9letben. Az\u00e9 a Lovecraftt\u00e9, aki eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben megr\u00f6gz\u00f6tt materialista volt; aki Nietzsche filoz\u00f3fi\u00e1ja alapj\u00e1n meg\u00e9rtette, hogy az ittl\u00e9t puszt\u00e1n eszt\u00e9tikailag igazolhat\u00f3, \u00e9s az ember, hogy valahogy t\u00fal\u00e9lje az \u00e9letet, isteneket tal\u00e1lt ki, akikkel folyamatosan meger\u0151s\u00edtette szem\u00e9lyes \u00e9s kollekt\u00edv kapcsolat\u00e1t. A kultist\u00e1k a Cthulhu h\u00edv\u00e1s\u00e1ban is ezt teszik, jegyzi meg Joshi, mik\u00f6zben m\u00e9g \u0151k is saj\u00e1t magukat \u00e1ltatj\u00e1k: ugyanis az az entit\u00e1s, amelyr\u0151l azt felt\u00e9telezik, hogy istens\u00e9g, mind\u00f6ssze amor\u00e1lis f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcli l\u00e9ny, akinek semmi dolga az emberis\u00e9ggel.[11]<\/sup><\/a><\/p>\n

Az \u00c1rny\u00e9k Innsmouth felett<\/em>en (The Shadow Over Innsmouth<\/em>, 1931) m\u00e1r j\u00f3l \u00e9rz\u0151dik, hogy Lovecraft a folytonos szerkeszt\u0151i visszautas\u00edt\u00e1sok hat\u00e1s\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1lt kiss\u00e9 m\u00e1s \u00edr\u00f3i st\u00edlust alkalmazni.[12]<\/sup><\/a> Chambers, Blackwood \u00e9s Cobb m\u0171veinek a hat\u00e1s\u00e1t mag\u00e1n visel\u0151 kisreg\u00e9ny k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a M\u00e9lys\u00e9glak\u00f3k \u00e1llnak: ezek az ocsm\u00e1ny, humanoid, halszer\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek az innsmouth-i lakosokkal p\u00e1rosodva gondoskodnak hibrid ut\u00f3dokr\u00f3l; ez pedig Lovecraft azon f\u00e9lelm\u00e9nek, viszolyg\u00e1s\u00e1nak az alleg\u00f3ri\u00e1ja, hogy a feh\u00e9r, angolsz\u00e1sz csal\u00e1dokba bef\u00e9rk\u0151znek, beh\u00e1zasodnak az \u201ealantas\u201d, \u201eszolgai\u201d fajok: a bev\u00e1ndorl\u00f3k, a feket\u00e9k \u00e9s egy\u00e9b idegenek. Ezekb\u0151l a szents\u00e9gtelen frigyekb\u0151l semmi j\u00f3 nem sz\u00fcletik, \u00e9s ezt vizu\u00e1lisan is j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti Lovecraft, amikor az otromba, visszatasz\u00edt\u00f3, deform\u00e1lt fej\u0171 ut\u00f3dokat mutatja be.<\/p>\n

\n

M\u00e9g nem jutottam el a t\u00fals\u00f3 sarokig, amikor zavaros, vartyog\u00f3 zsibong\u00e1s figyelmeztetett \u00e9szakr\u00f3l, a Washington Street fel\u0151l egy \u00fajabb vad\u00e1szcsapat k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9re. Mikor el\u00e9rt\u00e9k azt a holdf\u00e9nyes keresztez\u0151d\u00e9st, ahol egy t\u00e9boly\u00edt\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny nemr\u00e9giben az ideg\u00f6sszeoml\u00e1s hat\u00e1r\u00e1ra sodort, m\u00e1r alig egy h\u00e1zt\u00f6mbnyire j\u00e1rtak t\u0151lem, \u00fagyhogy tiszt\u00e1n l\u00e1thattam \u0151ket \u2013 \u00e9s el\u00f6nt\u00f6tt a jeges iszonyat. Valamennyien torz tagokkal vonszolt\u00e1k deform\u00e1lt test\u00fcket, darabos arcvon\u00e1saikr\u00f3l bestialit\u00e1s sug\u00e1rzott, mintha az eg\u00e9sz horda elkorcsosult szubhum\u00e1nokb\u00f3l \u00e1llna. A legel\u00f6l g\u00f6rnyedez\u0151 f\u00e9rfi kimondottan majomszer\u0171 benyom\u00e1st keltett, karja f\u00f6ldig l\u00f3gott, kifordult k\u00e9zfeje a k\u00f6vezetet s\u00f6p\u00f6rte; egy m\u00e1sik pal\u00e1stban \u00e9s diad\u00e9mmal a fej\u00e9n; lomha ugr\u00e1sokkal haladt, mint valami hatalmasra puffadt varangy.[13]<\/sup><\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n

Az \u00c1lmok a boszork\u00e1nyh\u00e1zban<\/em> (The Dreams in the Witch House<\/em>, 1932) felett a kritikusok gyakran fanyalognak k\u00f6vetkezetlens\u00e9gei\u00e9rt \u00e9s kiss\u00e9 sz\u00e1raz st\u00edlus\u00e1\u00e9rt. A benne olvashat\u00f3 hipert\u00e9r gondolata a kor fizik\u00e1j\u00e1nak \u00faj elm\u00e9leteire reflekt\u00e1l: ne feledj\u00fck, Einstein \u00e9s m\u00e1sok val\u00f3j\u00e1ban forradalmas\u00edtott\u00e1k a term\u00e9szettudom\u00e1nyokat; a kvantummechanika, az asztrofizika \u00e9s a t\u00e9rid\u0151-elm\u00e9let ugyanis megengedte p\u00e1rhuzamos univerzumok \u00e9s magasabb dimenzi\u00f3k megl\u00e9t\u00e9t. A newtoni vil\u00e1gk\u00e9pnek bealkonyult. \u00c1m Lovecraft azon pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa, hogy a t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ves boszork\u00e1nys\u00e1got \u201e\u00e1tford\u00edtsa\u201d a tudom\u00e1ny nyelv\u00e9re, hogy a m\u00e1gi\u00e1t \u00f6sszekapcsolja az emelt szint\u0171 matematik\u00e1val, t\u00fals\u00e1gosan er\u0151ltetett \u00e9s hamis. A sz\u00f6vegben olvashat\u00f3 utal\u00e1sokat tekintve ez\u00fattal k\u00e9t \u00edr\u00f3t\u00f3l is k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z: Smitht\u0151l az Eibon k\u00f6nyv\u00e9<\/em>t, Howardt\u00f3l pedig von Junzt k\u00f6nyv\u00e9t, a N\u00e9vtelen kultuszok<\/em>at (Unaussprechlichen Kulten<\/em>).<\/p>\n

Az ez\u00fcstkulcs kapuin \u00e1t<\/em> (Through the Gates of the Silver Key<\/em>, 1932) E. Hoffmann Price unszol\u00e1s\u00e1ra sz\u00fcletett Ez\u00fcstkulcs<\/em>-folytat\u00e1s, amelynek visszat\u00e9r\u0151 f\u0151h\u0151se, Randolph Carter ism\u00e9t \u00e1tkel egy idegen dimenzi\u00f3ba, majd tal\u00e1lkozik vezet\u0151j\u00e9vel, \u2018Umr at-Tawil-lal, aki Yog-Sothoth sz\u00edne el\u00e9 vezeti \u0151t. Vezet\u0151je elmagyar\u00e1zza neki, hogy minden l\u00e9ny egy-egy \u0151st\u00edpus<\/em> lesz\u00e1rmazottja; Carter pedig a legf\u0151bb \u0151st\u00edpus, Yog-Sothoth lesz\u00e1rmazottja\u2026 vagyis itt ism\u00e9t egy er\u0151s demitologiz\u00e1l\u00e1ssal van dolgunk.<\/p>\n

Lovecraft \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9s kv\u00e1zi-m\u00edtoszos \u00e9p\u00edtkez\u00e9se az 1935-ben befejezett \u00c1rny\u00e9k az id\u0151n t\u00falr\u00f3l<\/em> c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben cs\u00facsosodik ki. Lovecraft egy\u00e9bk\u00e9nt nem volt nagyon megel\u00e9gedve vele, Wandrei a tudta n\u00e9lk\u00fcl k\u00fcldte el az Astounding<\/em>nak, \u00e9s mivel nem l\u00e1tta a v\u00e9gleges k\u00e9ziratot, nem tudott belejav\u00edtani sem, \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9g\u00fcl sz\u00e1mos helyen elt\u00e9r\u0151, hib\u00e1s sz\u00f6veggel jelent meg a magazinban. Az eredeti sz\u00f6veg csak 1994-ben l\u00e1tott napvil\u00e1got. Az elbesz\u00e9l\u00e9s kozmikus l\u00e9pt\u00e9k\u0171 volt\u00e1t sejteti, hogy a t\u00f6rt\u00e9net cselekm\u00e9nye milli\u00f3 \u00e9veket \u00e9s m\u00e9rhetetlen t\u00e1vols\u00e1gokat \u00edvel \u00e1t. E t\u00f6rt\u00e9net oldalain mutatkozik be a Dics\u0151 Faj, a yith-iek, akik k\u00e9pesek a tudatukat az id\u0151ben utaztatni, \u00e9s belehelyezni idegen fajok fej\u00e9be. A Yith egyik egyede pont ezt m\u0171veli a f\u0151szerepl\u0151vel. Mik\u00f6zben megsz\u00e1llva tartja az emberi testet, az idegen okkult k\u00f6nyveket tanulm\u00e1nyoz:<\/p>\n

\n

K\u00e9zzelfoghat\u00f3 bizony\u00edt\u00e9ka van lapsz\u00e9li jegyzetek form\u00e1j\u00e1ban, hogy olyan m\u0171veket tanulm\u00e1nyoztam apr\u00f3l\u00e9kosan, mint d\u2019Erlette gr\u00f3f Cultes de Goules<\/em>-ja, Ludwig Prinn De vermis mysteriis<\/em>-e, az Unaussprechlichen Kulten<\/em> von Juntzt\u00f3l, a d\u00f6bbenetes Eibon k\u00f6nyv\u00e9<\/em>nek fennmaradt r\u00e9szletei \u00e9s az \u0151r\u00fclt arab Abdul Alhazred r\u00e9m\u00fcletes Necronomicon<\/em>ja. Valamint az is tagadhatatlan, hogy friss \u00e9s gonosz dag\u00e1lya t\u00e1madt a f\u00f6ldalatti kultuszoknak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s v\u00e1ltoz\u00e1som idej\u00e9n.[14]<\/sup><\/a><\/p>\n<\/blockquote>\n

Prinn Robert Bloch karaktere, szint\u00e9n Bloch kital\u00e1ci\u00f3ja A F\u00e9reg miszt\u00e9riuma<\/em>, amely e hely\u00fctt latin nyelven szerepel. Ezen k\u00edv\u00fcl hom\u00e1lyos utal\u00e1s olvashat\u00f3 az Eltdowni t\u00f6red\u00e9kek<\/em>re, amely Richard F. Searight A lez\u00e1rt szarkof\u00e1g<\/em> (The Sealed Casket<\/em>, 1935) c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1ban t\u0171nik fel (noha az utal\u00e1s e t\u00f6red\u00e9kekre az els\u0151 nyomtatott verzi\u00f3ban nem lelhet\u0151 fel). Az enumer\u00e1ci\u00f3 itt nem \u00e9r v\u00e9get: a narr\u00e1tor tudata bej\u00e1rja a yith-iek v\u00e1ros\u00e1t, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s l\u00e9nyekkel tal\u00e1lkozik.<\/p>\n

\n

Megtudtam \u2013 m\u00e9g miel\u0151tt \u00e9ber felem tanulm\u00e1nyozni kezdte volna a hasonl\u00f3 eseteket vagy az \u0151si m\u00edtoszokat, amelyekb\u0151l az \u00e1lmok k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl eredtek \u2013, hogy a k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem l\u00e9v\u0151 l\u00e9nyek a vil\u00e1g legnagyobb faj\u00e1hoz tartoznak, amely megh\u00f3d\u00edtotta az id\u0151t, \u00e9s minden korba elk\u00fcldte f\u00f6lfedez\u0151 elm\u00e9it. Azt is tudtam, hogy engem a saj\u00e1t koromb\u00f3l ragadtak el, mik\u00f6zben valaki m\u00e1s haszn\u00e1lja a testemet, \u00e9s hogy n\u00e9mely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s test hasonl\u00f3k\u00e9ppen foglyul ejtett elm\u00e9knek szolg\u00e1l otthonul. \u00dagy r\u00e9mlett, hogy az oll\u00f3kattog\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s nyelv\u00e9n a naprendszer minden sz\u00f6glet\u00e9b\u0151l ide sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt l\u00e9nyekkel t\u00e1rsalkodom.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Volt itt egy elme a V\u00e9nusz bolyg\u00f3r\u00f3l, aki a j\u00f6v\u0151 kisz\u00e1m\u00edthatatlan messzes\u00e9g\u00e9ben fog \u00e9lni, egy m\u00e1sik a Jupiter egyik k\u00fcls\u0151 holdj\u00e1r\u00f3l, hatmilli\u00f3 \u00e9vnyi m\u00faltb\u00f3l. A f\u00f6ldi elm\u00e9k k\u00f6z\u00fcl akadt n\u00e9h\u00e1ny az \u0151skori D\u00e9li-sark sz\u00e1rnyas, csillagfej\u0171, f\u00e9lig n\u00f6v\u00e9ny lak\u00f3ib\u00f3l; egy m\u00e1sik a mes\u00e9s Valusia h\u00fcll\u0151n\u00e9p\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazott; h\u00e1rman ember el\u0151tti, bund\u00e1s h\u00fcperboreusok voltak, Tsathoggua im\u00e1d\u00f3i; egy a rendk\u00edv\u00fcl visszatasz\u00edt\u00f3 csocs\u00f3k k\u00f6z\u00fcl; ketten a F\u00f6ld utols\u00f3 korszak\u00e1nak p\u00f3kszer\u0171 bennsz\u00fcl\u00f6tteit k\u00e9pviselt\u00e9k; \u00f6ten az emberis\u00e9g ut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 vit\u00e9z bog\u00e1rf\u00e9l\u00e9ket, akikbe a Dics\u0151 Faj egy napon majd t\u00f6megesen menek\u00edti \u00e1t legnagyobb elm\u00e9it a borzalmas vesz\u00e9ly el\u0151l; tov\u00e1bb\u00e1 sz\u00e1mosan az emberi fajb\u00f3l.[15]<\/sup><\/a><\/p>\n

Ez a seregszemle azonban puszt\u00e1n j\u00e1t\u00e9kos k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9snek, po\u00e9nkod\u00e1snak t\u0171nik, hisz szignifik\u00e1ns jelent\u0151s\u00e9ggel a narrat\u00edva szempontj\u00e1b\u00f3l nem b\u00edr. Az elmeutaztat\u00e1s, a tudati kivet\u00edt\u00e9s toposza, amelyet Lovecraft az ugyanebben az id\u0151szakban meg\u00edrt round robin-r\u00e9szlet\u00e9ben (Kih\u00edv\u00e1s a v\u00e9gtelenen t\u00falr\u00f3l \u2013 The Challenge From Beyond<\/em>, 1935) is felhaszn\u00e1l, nem egy korabeli fantasztikus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek t\u00e9m\u00e1ja volt.<\/p>\n

El\u00e9rkezt\u00fcnk Lovecraft utols\u00f3, relev\u00e1ns m\u0171v\u00e9hez, A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g lak\u00f3j\u00e1<\/em>hoz. A teljes m\u0171 egy irodalm\u00e1r incselked\u00e9se megint: Robert Bloch, amikor meg\u00edrta A csillagv\u00e1mp\u00edr<\/em>t (The Shambler from the Stars<\/em>, 1935), egy fiatal \u00edr\u00f3t szerepeltetett benne, aki egy Providenceben \u00e9l\u0151 magas, h\u00f3rihorgas \u00e9s holdvil\u00e1gk\u00e9p\u0171 \u00fariember seg\u00edts\u00e9g\u00e9t k\u00e9ri egy ezoterikus sz\u00f6veg leford\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, de ezzel az \u00fariember hal\u00e1l\u00e1t okozza, mivel egy l\u00e1thatatlan \u201ecsillagv\u00e1mp\u00edr\u201d elragadja. Olyan egy\u00e9rtelm\u0171 volt ennek a karakternek a hasonlatoss\u00e1ga Lovecrafthoz, hogy Farnsworth Wright arra k\u00e9rte Blochot, hogy forduljon az \u201e\u00e1ldozat\u00e1hoz\u201d enged\u00e9ly\u00e9rt a t\u00f6rt\u00e9net lek\u00f6zl\u00e9s\u00e9re. Miut\u00e1n levelet \u00edrt, Bloch kapott Lovecraftt\u00f3l egy \u00e1lhivatalos felhatalmaz\u00e1st, amelyben az \u00edr\u00f3 enged\u00e9lyezi \u201emeggyilkol\u00e1s\u00e1nak, elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak, megcsonk\u00edt\u00e1s\u00e1nak, felszabdal\u00e1s\u00e1nak, \u00e1tv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak vagy egy\u00e9b m\u00f3don val\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1t A csillagv\u00e1mp\u00edr<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9netben\u201d. A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g lak\u00f3ja<\/em> sz\u00edv\u00e9lyes visszav\u00e1g\u00e1s. Az esem\u00e9nyek egy elaggott templom, a Csillagok B\u00f6lcsess\u00e9ge nevet visel\u0151 szekta \u00e9p\u00fclet\u00e9nek rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 lak\u00f3ja k\u00f6r\u00fcl forognak, akir\u0151l azt\u00e1n kider\u00fcl, hogy nem m\u00e1s, mint Nyarlathotep avat\u00e1rja. Robert Blake, a t\u00f6rt\u00e9net f\u0151h\u0151se azzal \u00e9breszti fel ezt a l\u00e9nyt, hogy haszn\u00e1lja a f\u00e9nyl\u0151 trapezo\u00e9dert, amelyet a s\u00f6t\u00e9t Yuggothon alkottak a gombal\u00e9nyek, \u00e9s a V\u00e9nek hoztak a F\u00f6ldre. Ez a szerkezet t\u00e9r-id\u0151ablak, \u00e9s aki belen\u00e9z, t\u00e1voli vil\u00e1gok f\u00e9nyeit \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s alakjait pillanthatja meg benne.<\/p>\n

Kooper\u00e1ci\u00f3<\/h3>\n

Itt \u00e9rdemes kit\u00e9rni arra, hogy Lovecraft p\u00e9nzkereset gyan\u00e1nt elv\u00e1llalta fiatal, amat\u0151r \u00edr\u00f3k m\u0171veinek a rev\u00edzi\u00f3j\u00e1t, jav\u00edt\u00e1s\u00e1t, korrekt\u00far\u00e1z\u00e1s\u00e1t. Emellett megrendel\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra saj\u00e1t, teljes t\u00f6rt\u00e9neteket \u00edrt, amelyek \u00fcgyfelei neve alatt jelentek meg k\u00e9s\u0151bb. Ut\u00f3bbi csoportba sorolhat\u00f3 m\u0171vei t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szben teh\u00e1t egy\u00e9ni alkot\u00e1sok, amelyeket egy megadott szinopszis \u00e9s \u00f6tlet alapj\u00e1n kellett meg\u00edrnia. Kit\u0171nik ebb\u0151l, hogy Lovecraft voltak\u00e9pp szabad kezet kapott abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy milyen szerepl\u0151ket vonultat fel \u00e9s milyen narrat\u00edv eszk\u00f6z\u00f6ket alkalmaz. T\u00f6bb hely\u00fctt is eml\u00edti, hogy nem fektet t\u00fal sok energi\u00e1t abba, hogy lek\u00f6rm\u00f6lje ezeket a t\u00f6rt\u00e9neteket, de ujjgyakorlatoknak mindenk\u00e9ppen megteszik. \u201eMi\u00e9rt ne?\u201d-alapon Lovecraft nem \u00e1llta meg, hogy ne szerepeltessen kv\u00e1zi-m\u00edtoszos elemeket is benn\u00fck.<\/p>\n

1927-ben Lovecraft \u00fajra\u00edrta Adolphe de Castro (1859\u20131959) 1893-as A Sacrifice to Science<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t The Last Test<\/em> c\u00edmen. A novella egy pontj\u00e1n bukkan fel el\u0151sz\u00f6r, m\u00e9gpedig egy doktor \u00e9s egy m\u00e1gus vit\u00e1ja sor\u00e1n Shub-Niggurath neve. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, a Zealia Bishop (1897\u20131968) megrendel\u00e9s\u00e9re \u00edrt Yig \u00e1tka<\/em> (The Curse of Yig<\/em>, 1928) c\u00edmszerepl\u0151 sz\u00f6rnye egy k\u00edgy\u00f3isten, egyfajta saj\u00e1t Quetzalcoatl, aki csak az ellen gerjed haragra, aki nem tiszteli \u0151t \u00e9s m\u00e9rgesk\u00edgy\u00f3 gyermekeit. A Med\u00faza f\u00fcrtjei<\/em> (Medusa\u2019s Coil<\/em>, 1930) tulajdonk\u00e9ppeni c\u00edmszerepl\u0151je, Marceline annak a m\u00e9rhetetlen\u00fcl \u0151si term\u00e9szetelleness\u00e9g megtestes\u00fcl\u00e9se, amely teljess\u00e9ggel f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, \u00e9s amely Med\u00faza \u00e9s n\u0151v\u00e9rei legend\u00e1j\u00e1t ihlette. A domb<\/em>ban (The Mound<\/em>, 1929\u201330) felt\u0171n\u0151, eredetileg Clark Ashton Smith \u00e1ltal kital\u00e1lt Tsathoggua egy varangy form\u00e1j\u00fa isten; a novell\u00e1b\u00f3l az is kider\u00fcl, hogy amikor K\u2019n-yan n\u00e9pe r\u00e1tal\u00e1lt nev\u00e9re a Yoth-i k\u00e9zirat<\/em>ban, saj\u00e1t isten\u00e9v\u00e9 tette meg Tsathoggu\u00e1t. Rajta k\u00edv\u00fcl azonban minden fontosabb entit\u00e1s is eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fcl; k\u00f6zt\u00fck Shub-Niggurathot n\u0151nem\u0171k\u00e9nt mutatja be (egy k\u00e9s\u0151bbi level\u00e9ben azt is el\u00e1rulja, hogy Yog-Sothoth az apja Ezer Ivad\u00e9k\u00e1nak), aki egyben term\u00e9kenys\u00e9gi szimb\u00f3lum, h\u00edv\u0151i \u00e9s kultist\u00e1i sz\u00e1m\u00e1ra a Kecske k\u00e9p\u00e9ben jelenik meg Ezer Ivad\u00e9k\u00e1val. A Hazel Healdnak (1896\u20131961) \u00edrt Rettenet a m\u00fazeumban<\/em> (The Horror in the Museum<\/em>, 1932) egy Rhan-Tegoth nev\u0171, r\u00e9mes istens\u00e9gr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett szoborr\u00f3l kider\u00fcl, hogy az maga<\/em> Rhan-Tegoth. Egy\u00e9bk\u00e9nt ebben a b\u00e1mulatos m\u00fazeumban Yog-Sothoth is ki van \u00e1ll\u00edtva\u2026 Az E\u00f3nokon t\u00falr\u00f3l<\/em> (Out of the Aeons<\/em>, 1933), amely szint\u00e9n egy m\u00fazeumi horror, bemutatja az olvas\u00f3nak Ghatanotho\u00e1t, akinek m\u00e9g a l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t sem k\u00e9pes f\u00f6ldi l\u00e9ny elviselni.<\/p>\n

Folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik\u2026<\/em><\/p>\n

Somogyi G\u00e1bor<\/em><\/p>\n


\n

[1]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 54\u201355. o.
\n
[2]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 55. o.
\n
[3]<\/sup><\/a> In: August Derleth \u2013 Donald Wandrei szerk.: Selected Letters IV<\/em>., Arkham House, Sauk City, 1976, 183. o.
\n
[4]<\/sup><\/a> In: H. P. Lovecraft \u00f6sszes m\u0171vei<\/em> 3. k\u00f6tet, Szukits K\u00f6nyvkiad\u00f3, Szeged, 2005. (Kornya Zsolt ford\u00edt\u00e1s\u00e1n egy-k\u00e9t helyen m\u00f3dos\u00edtottam \u2013 a szerk<\/em>.)
\n
[5]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 62. o.
\n
[6]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 73. o.
\n
[7]<\/sup><\/a> In: H. P. Lovecraft \u00f6sszes m\u0171vei<\/em> 2. k\u00f6tet, Szukits K\u00f6nyvkiad\u00f3, Szeged, 2003. (A magyar sz\u00f6veg itt G\u00e1sp\u00e1r Andr\u00e1s ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban olvashat\u00f3, amelyet n\u00e9hol m\u00f3dos\u00edtottam \u2013 a szerk<\/em>.)
\n
[8]<\/sup><\/a> Joshi, 2015, 77. o.
\n
[9]<\/sup><\/a> Amelynek a magyar\u00e1zata az, hogy Lovecraft \u00e9pp akkoriban tett egy hosszabb kiruccan\u00e1st Vermontba. Ha elolvassuk \u00fati besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1t, amelyet Vermont\u2014A First Impression<\/em> c\u00edmmel \u00edrt 1927-ben, eg\u00e9sz bekezd\u00e9seket tal\u00e1lunk benne, amelyet szinte v\u00e1ltozatlanul emelt \u00e1t a Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em>be.
\n
[10]<\/sup><\/a> In: H. P. Lovecraft \u00f6sszes m\u0171vei<\/em> 1. k\u00f6tet, Szukits K\u00f6nyvkiad\u00f3, Szeged, 2001. (A magyar sz\u00f6veg itt S\u00f3v\u00e1g\u00f3 Katalin ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban olvashat\u00f3 \u2013 a szerk<\/em>.)
\n
[11]<\/sup><\/a> S. T. Joshi: The Cthulhu Mythos: Lovecraft vs. Derleth<\/em>. In: S. T. Joshi szerk.: Dissecting Cthulhu<\/em>, Miskatonic River Press, Lakeland, 2011, 48. o.
\n
[12]<\/sup><\/a> Wright azonban k\u00e9tszer is visszadobta ezt a kisreg\u00e9nyt, v\u00e9g\u00fcl 1936-ban jelent meg a Visionary Press kiad\u00e1s\u00e1ban.
\n
[13]<\/sup><\/a> In: H. P. Lovecraft \u00f6sszes m\u0171vei<\/em> 3. k\u00f6tet, Szukits K\u00f6nyvkiad\u00f3, Szeged, 2005. (Kornya Zsolt ford\u00edt\u00e1sa)
\n
[14]<\/sup><\/a> In: H. P. Lovecraft \u00f6sszes m\u0171vei<\/em> 1. k\u00f6tet, Szukits K\u00f6nyvkiad\u00f3, Szeged, 2001. (Bihari Gy\u00f6rgy ford\u00edt\u00e1sa)
\n
[15]<\/sup><\/a> I. m., uo.<\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Folytatjuk Somogyi G\u00e1bor, az\u00a0Azilum magazin\u00a0f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek\u00a0Bevezet\u00e9s a Cthulhu-m\u00edtoszba\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, ami arra a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9sre fog v\u00e1laszt adni, hogy val\u00f3j\u00e1ban mi is a Cthulhu-m\u00edtosz, \u00e9s ami a legfontosabb, kinek a nev\u00e9hez kell t\u00e1rs\u00edtani. Az\u00a0\u00c1rnyak az id\u0151n t\u00falr\u00f3l\u00a0c\u00edm\u0171, m\u00e1rciusban megjelent antol\u00f3gi\u00e1ban megjelent tanulm\u00e1ny, egy h\u00e1romr\u00e9szesre tervezett sorozat els\u0151 darabja. Mivel ennek hossza is k\u00f6zel 100 000 le\u00fct\u00e9snyi,…<\/p>\n