{"id":1035,"date":"2018-12-01T06:05:59","date_gmt":"2018-12-01T06:05:59","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?p=1035"},"modified":"2018-12-01T06:07:53","modified_gmt":"2018-12-01T06:07:53","slug":"portre-s-t-joshirol-3-molnar-andras-esszeje","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/2018\/12\/01\/portre-s-t-joshirol-3-molnar-andras-esszeje\/","title":{"rendered":"Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l #3 – Moln\u00e1r Andr\u00e1s essz\u00e9je"},"content":{"rendered":"

Folytat\u00f3dik Moln\u00e1r Andr\u00e1s Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9je, amely a Joshi \u00e1ltal, az egyes\u00fclet r\u00e9sz\u00e9re felaj\u00e1nlott k\u00f6nyvek magyar nyelv\u0171 e-book kiad\u00e1sainak elej\u00e9re fog ker\u00fclni id\u0151vel. Andr\u00e1s gigantikus essz\u00e9ben mutatja be S. T. Joshi, az egyes\u00fclet mentor\u00e1nak \u00e9s tiszteletbeli tagj\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9t, szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t a lovecraft k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva.<\/p>\n

Terjedelme miatt az essz\u00e9 nem jelenhet meg egyetlen bejegyz\u00e9sben, ez\u00e9rt a Levelez\u00e9s<\/a>, a Bibliogr\u00e1fia<\/a>, a Versford\u00edt\u00e1s<\/a> \u00e9s a Cthulhu-m\u00edtosz<\/a> rovatokhoz hasonl\u00f3an, hetente vagy k\u00e9thetente fog megjelenni bel\u0151le egy \u00fajabb r\u00e9sz a honlapon. Az els\u0151 r\u00e9sz itt tal\u00e1lhat\u00f3<\/a>,<\/strong><\/span>\u00a0a m\u00e1sodik r\u00e9sz pedig itt<\/a><\/strong><\/span>, melyek elolvas\u00e1s\u00e1t sz\u00edvb\u0151l aj\u00e1nljuk.<\/p>\n


\n

3. Kutat\u00f3munka Lovecraft k\u00f6r\u00fcl<\/strong><\/h3>\n

Joshi nem t\u00e9tov\u00e1zott, amikor \u00fagy gondolta, hogy annyi id\u0151t \u00e9s energi\u00e1t szentel Lovecraftnak, amennyit csak b\u00edr. 1975. m\u00e1jus-j\u00fanius sor\u00e1n egy 82 oldalas \u00e9rtekez\u00e9st \u00edrt H. P. Lovecraft: A Critical Analysis<\/em> c\u00edmmel, ami saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint sem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3 munka, alapvet\u0151en a fikci\u00f3s Lovecraft-\u00edr\u00e1sok bemutat\u00e1sa \u00e9s kritik\u00e1ja, viszont ez a munka m\u00e1r t\u00fckr\u00f6zi \u00e9s el\u0151reveti a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t f\u0171t\u0151 lelkesed\u00e9st. Az elemz\u00e9s majdnem meg is jelent, a Shroud Publishers nev\u0171 kis kiad\u00f3 igent mondott a k\u00e9ziratra \u00e9s 250$-os honor\u00e1riumban \u00e1llapodtak meg Joshival, v\u00e9g\u00fcl azonban a megjelentet\u00e9s (\u00e9s persze a kifizet\u00e9s) elmaradt.[i]<\/a> Amikor kapcsolatba l\u00e9pett Dirk W. Mosiggal, az ut\u00f3bbi \u00e1tn\u00e9zte \u00e9s sok helyen korrig\u00e1lta az elemz\u00e9st, amit Joshi k\u00e9s\u0151bb alaposan \u00e1t is dolgozott, de a dolog v\u00e9g\u00fcl annyiban maradt, hogy \u00edrt r\u00f3la egy les\u00fajt\u00f3 kritik\u00e1t a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s kor\u00e1ban alap\u00edtott, Forum<\/em> c\u00edm\u0171 lapj\u00e1nak 1976. m\u00e1rciusi sz\u00e1m\u00e1ba, \u00e9s el\u00e9gedetts\u00e9ggel nyugt\u00e1zta, hogy az elemz\u00e9s sohasem jelent meg nyomtat\u00e1sban.<\/p>\n

Az H. P. Lovecraft: A Critical Analysis<\/em>t k\u00f6vet\u0151en a Lovecraft-t\u00e9m\u00e1j\u00fa saj\u00e1t monogr\u00e1fi\u00e1k \u00edr\u00e1sa egy ideig parkol\u00f3p\u00e1ly\u00e1ra ker\u00fclt, de tennival\u00f3 \u00edgy is maradt b\u0151ven. 1975. j\u00falius 1-j\u00e9n, vagyis \u00e9pp csak 17 \u00e9vesen Joshi elkezdett \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani egy anyagot A Collection of H. P. Lovecraft Criticism<\/em> c\u00edmmel, amelyben a Lovecraft hal\u00e1la \u00f3ta eltelt mintegy n\u00e9gy \u00e9vtized jelent\u0151s kritikai tanulm\u00e1nyait gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze. A v\u00e1logat\u00e1s el\u00e9g neh\u00e9zkesen jutott el a megjelen\u00e9sig, azonban a korai Lovecraft-kritika jelent\u0151s sikere volt, hogy egyetemi kiad\u00f3, az Ohio University Press v\u00e1llalta a gondoz\u00e1s\u00e1t. Az 1980-ban kiadott k\u00f6nyv a munkac\u00edmt\u0151l elt\u00e9r\u0151en, H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism<\/em> c\u00edmmel jelent meg, \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s kiv\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1ny mellett tartalmazza Fritz Leiber A Literary Copernicus<\/em> c\u00edm\u0171, rendk\u00edv\u00fcl \u00e9lesl\u00e1t\u00f3 essz\u00e9j\u00e9t, amely nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult Lovecraft irodalmi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek megfelel\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez. A k\u00f6tetben \u2013 mintegy kontrasztk\u00e9nt \u2013 olvashat\u00f3 Edmund Wilson h\u00edres-h\u00edrhedt, les\u00fajt\u00f3 kritik\u00e1ja (Tales of the Marvellous and the Ridiculous<\/em>) Lovecraftr\u00f3l, ami eredetileg a The New Yorker<\/em> 1945. november 24. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg. A Four Decades of Criticism<\/em> alapvet\u0151 sz\u00fcks\u00e9gletet el\u00e9g\u00edtett ki azzal, hogy egy forr\u00e1sban \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte a Lovecraft kritikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 fontos \u00edr\u00e1sokat, melyeket napjainkig hivatkoznak a Lovecraft-kutat\u00e1sokban.<\/p>\n

K\u00e9t tov\u00e1bbi tanulm\u00e1nyk\u00f6tetet \u00e9rdemes kiemelni Joshi szerkeszt\u0151i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Az An Epicure in the Terrible: A Centennial Anthology of Essays in Honor of H. P. Lovecraft<\/em> Lovecraft sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett, Joshi \u00e9s Schultz k\u00f6z\u00f6s szerkeszt\u00e9s\u00e9ben. A k\u00f6nyv eredetileg 1991-ben jelent meg, majd 2011-ben napvil\u00e1got l\u00e1tott egy friss\u00edtett \u00fajrakiad\u00e1sa. Ha a Four Decades of Criticism<\/em> a korai Lovecraft-kritika alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l adott k\u00e9pet, az An Epicure in the Terrible<\/em> az ereje telj\u00e9ben l\u00e9v\u0151 kutat\u00e1sok sz\u00edne-jav\u00e1b\u00f3l ad egy csokorra val\u00f3t, a benne olvashat\u00f3 tanulm\u00e1nyok \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00f6tet jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t kitev\u0151 tematikus \u00edr\u00e1sok \u2013 v\u00e1ltozatos perspekt\u00edv\u00e1kat ny\u00fajtanak Lovecraft fikci\u00f3j\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez. A 2011-es Dissecting Cthulhu: Essays on the Cthulhu Mythos<\/em> c\u00edme \u00e9rtelemszer\u0171en el\u0151revet\u00edti a t\u00e9m\u00e1j\u00e1t. A benne foglalt tanulm\u00e1nyok nagy r\u00e9sze az 1980-as \u00e9s 90-es \u00e9vekben jelent meg el\u0151sz\u00f6r a Lovecraft Studies<\/em>ban \u00e9s a Crypt of Cthulhu<\/em>ban, a v\u00e1logat\u00e1s c\u00e9lja a lovecrafti \u201emitol\u00f3gia\u201d k\u00f6r\u00fcli t\u00e9vhitek eloszlat\u00e1sa; a k\u00f6tet aktualit\u00e1s\u00e1t az adta, hogy ebben az \u00e9vtizedben kezdett fellend\u00fclni a lovecrafti vil\u00e1g \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se (ami egyebek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ppen Joshi Black Wings<\/em> c\u00edm\u0171 novellaantol\u00f3gia-sorozat\u00e1ban is megmutatkozott).<\/p>\n

\"\"<\/a>
Lovecraft Studies #1, 1979<\/figcaption><\/figure>\n

Joshi ebben az id\u0151szakban bibliogr\u00e1fia\u00edr\u00e1sba is kezdett, vagyis Lovecraft \u00f6sszes megjelent \u00edr\u00e1sait \u00e9s a r\u00f3la megjelent szakirodalmi anyagokat igyekezett lajstromba venni. Nem \u0151 volt az els\u0151, aki erre k\u00eds\u00e9rletet tett. Mark Owings \u00e9s Jack L. Chalker 1973-ban \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott egy ilyen dokumentumot, \u00e9s Joshival p\u00e1rhuzamosan David E. Schultz is dolgozott hasonl\u00f3n. A Joshi-bibliogr\u00e1fia \u00f6tlete a Four Decades of Criticism<\/em> kiad\u00e1s\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, a folyamat egyfajta \u201emell\u00e9kterm\u00e9kek\u00e9nt\u201d mer\u00fclt fel: Joshi tudatosan egyetemi kiad\u00f3kat ostromolt a tanulm\u00e1nyk\u00f6tettel, mert meg volt r\u00f3la gy\u0151z\u0151dve, hogy Lovecraft a rajong\u00f3i k\u00f6rn\u00e9l sz\u00e9lesebb figyelmet \u00e9rdemel, ezt pedig egy ilyen kiad\u00f3 jobban tudja biztos\u00edtani. Egyik \u00e9rdekl\u0151d\u0151 level\u00e9re a Kent State University Press v\u00e1laszolt, \u00e9s az ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, hogy egy bibliogr\u00e1fia elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozna-e (az egyetemet a tanulm\u00e1nyk\u00f6tet nem \u00e9rdekelte). Joshi igent mondott, j\u00f3llehet fogalma sem volt arr\u00f3l, hogyan kell bibliogr\u00e1fi\u00e1t k\u00e9sz\u00edteni. Ha hihet\u00fcnk a besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1nak, a kiad\u00f3i kapcsolattart\u00f3 m\u00e9g egyetemi oktat\u00f3nak is v\u00e9lte \u00e9s \u201eProfessor\u201d-nek sz\u00f3l\u00edtotta.[ii]<\/a> A bibliogr\u00e1fia mindenesetre elk\u00e9sz\u00fclt, majd azt Joshi t\u00f6bbsz\u00f6r aktualiz\u00e1lta. Ek\u00f6zben Lovecrafthoz k\u00f6t\u0151d\u0151en egy m\u00e1sik hasonl\u00f3 v\u00e1llal\u00e1st f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez: Lovecraft szem\u00e9lyes k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1r\u00f3l is k\u00e9sz\u00edtett katal\u00f3gust.<\/p>\n

Joshi m\u00e9g a \u201970-es \u00e9vekben el\u00e9rkezettnek l\u00e1tta az id\u0151t arra is, hogy a Lovecraft-kutat\u00e1sok \u00f6n\u00e1ll\u00f3, rendszeres megjelen\u00e9si fel\u00fcletet kapjanak. E c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s el\u0151sz\u00f6r a Lovecraft Studies<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban \u00f6lt\u00f6tt testet, amely 1979-t\u0151l 2005-ig t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 rendszeresen, f\u00e9l\u00e9vente jelent meg, Joshi elmond\u00e1sa szerint h\u00fasz \u00e9vig \u00f3ram\u0171 pontoss\u00e1ggal; ez a rend a lapot kiad\u00f3 Necronomicon Press vezet\u0151j\u00e9nek, Marc Michaud-nak szem\u00e9lyes neh\u00e9zs\u00e9gei miatt bomlott meg az utols\u00f3 \u00e9vekben. A Lovecraft Studies<\/em> megsz\u00fclet\u00e9se nagyj\u00e1b\u00f3l egy id\u0151re esik a Crypt of Cthulhu<\/em> 1981-es alap\u00edt\u00e1s\u00e1val, amely Robert M. Price nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151. Nem sokkal a Lovecraft Studies<\/em> 2005-\u00f6s \u201eelcsendes\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u201d k\u00f6vette az \u00e9ves rendszeress\u00e9g\u0171, jelenleg is fut\u00f3 Lovecraft Annual<\/em> megalap\u00edt\u00e1sa 2007-ben. Az \u00faj kiadv\u00e1nyt m\u00e1r a Hippocampus Press gondozta, amelyet Joshi 1999-ben alap\u00edtott Derrik Hussey-val, eleinte a lovecrafti vonatkoz\u00e1s\u00fa kiadv\u00e1nyok megjelentet\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Joshi sz\u00e1mos eredeti tanulm\u00e1nya a fenti foly\u00f3iratokban l\u00e1tott el\u0151sz\u00f6r napvil\u00e1got. Ez az aktivit\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen p\u00e1lyafut\u00e1sa korai szakasz\u00e1ban volt intenz\u00edv, a Lovecraft Annual<\/em>ben n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6nyvrecenzi\u00f3t lesz\u00e1m\u00edtva nem sok anyag jelent meg a neve alatt.<\/p>\n

Tulajdonk\u00e9ppen Joshi Lovecraftot \u00e9rint\u0151 irodalomelemz\u00e9si munk\u00e1ss\u00e1ga az egy\u00e9b tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez viszony\u00edtva csek\u00e9ly (m\u00e9g ha \u00f6nmag\u00e1ban egy el\u00e9g vaskos k\u00f6tetet is tesz ki). A saj\u00e1t kutat\u00f3munka ter\u00e9n a f\u0151 profilja ink\u00e1bb Lovecraft \u00e9letrajza, szakmai p\u00e1lyafut\u00e1sa, gondolatvil\u00e1ga, tov\u00e1bb\u00e1 az egyes \u00edr\u00e1sok keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete. Ebben a k\u00f6rben meglehet\u0151sen v\u00e1ltozatos t\u00e9mak\u00f6r\u00f6ket boncolgatott Lovecraftnak a kora k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le magazinjaihoz f\u0171z\u0151d\u0151 kapcsolat\u00e1t\u00f3l a fikci\u00f3s \u00edr\u00e1sok \u00f6n\u00e9letrajzi elemein kereszt\u00fcl az \u00edr\u00e1saira val\u00f3 irodalmi \u00e9s egy\u00e9b hat\u00e1sokig. Ezek amolyan \u201erajong\u00f3i anyagok\u201d, amelyek izgalmasak Lovecraft kedvel\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, azonban nem \u00e1snak le maguknak a fikci\u00f3s \u00edr\u00e1soknak a \u201evelej\u00e9ig\u201d. T\u00e9ved\u00e9s volna azonban al\u00e1becs\u00fclni a fikci\u00f3s \u00edr\u00e1sok tartalm\u00e1t feszeget\u0151 munk\u00e1it, mert fontos megl\u00e1t\u00e1sokat tartalmaznak. Joshi sohasem volt hivat\u00e1sos irodalomtud\u00f3s, nem ment egyetemi p\u00e1ly\u00e1ra \u00e9s nem t\u00f6rekedett arra, hogy az irodalomtudom\u00e1ny \u201ehivatalos\u201d szakmai fel\u00fcletein publik\u00e1ljon; \u00f6n\u00e9letrajzi k\u00f6tet\u00e9ben t\u00f6bbsz\u00f6r meg is jegyzi, hogy nem vonz\u00f3dik sem az egyetemek steril vil\u00e1g\u00e1hoz \u2013 ezt a benyom\u00e1st kifejezetten a princetoni \u00e9lm\u00e9nyei \u00e9bresztett\u00e9k benne \u2013, sem az irodalomtudom\u00e1ny bikkfanyelvezet\u00e9hez,[iii]<\/a> \u00e9s a tan\u00edt\u00e1s sem \u00e9rdekelte. Egy Facebook-poszt alatt[iv]<\/a> egy hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3 \u201enem akad\u00e9mikus tud\u00f3snak\u201d (non-academic scholar<\/em>) h\u00edvja Joshit, \u00e9s ez a megjel\u00f6l\u00e9s tal\u00e1l\u00f3.[v]<\/a> Ez a \u201enem hivataloss\u00e1g\u201d, amely az 1970-es \u00e9s 80-as \u00e9vekben felemelked\u0151 Lovecraft-kritik\u00e1t alapvet\u0151en jellemezte, hiszen egy rajong\u00f3i k\u00f6r lelkesed\u00e9s\u00e9b\u0151l n\u0151tte ki mag\u00e1t, alkalmas arra, hogy Joshi m\u0171elemz\u00e9seit k\u00f6zel hozza az olvas\u00f3hoz. Az irodalom tudom\u00e1nyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1mos m\u00f3dszere \u00e9s ir\u00e1nyzata alakult ki az id\u0151k sor\u00e1n, amelyek egy r\u00e9sze mag\u00e1t a szerz\u0151t is kiiktatta a m\u0171vek elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l, ezzel azonban sok olvas\u00f3 nem tud azonosulni. Joshi szeml\u00e9letm\u00f3dja \u201eolvas\u00f3i szeml\u00e9let\u201d, \u00fagy viszonyul a m\u0171h\u00f6z, hogy abban az \u00e9lettapasztalata \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezete \u00e1ltal meghat\u00e1rozott egy\u00e9ni szerz\u0151 el akar mes\u00e9lni egy t\u00f6rt\u00e9netet, \u00fczenetet akar \u00e1tadni. Ennek megfelel\u0151en Lovecraft egyes \u00edr\u00e1sait alapvet\u0151en a szerz\u0151 szem\u00e9ly\u00e9n \u00e9s vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9n kereszt\u00fcl veszi g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1, melynek sor\u00e1n jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben t\u00e1maszkodik az \u00edr\u00f3 terjedelmes lev\u00e9lhagyat\u00e9k\u00e1ra. Az ilyen ir\u00e1ny\u00fa kutat\u00f3munk\u00e1ja sor\u00e1n Joshi t\u00f6bb jelent\u0151s tanulm\u00e1nyt \u00edrt, \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el \u2013 p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt \u2013 Lovecraft politikai n\u00e9zeteinek a fikci\u00f3j\u00e1ban val\u00f3 kimutat\u00e1sa, az \u201e\u00e1lomvil\u00e1g\u201d \u00e9s a val\u00f3 vil\u00e1g kapcsolat\u00e1nak apr\u00f3l\u00e9kos kielemz\u00e9se, vagy \u00e9ppen a tudom\u00e1ny Lovecraft fikci\u00f3s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se ter\u00e9n. Joshi a tanulm\u00e1nyait a 2003-as Primal Sources: Essays on H. P. Lovecraft<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben adta ki, majd k\u00e9s\u0151bb ezt az anyagot tov\u00e1bbi \u00edr\u00e1sokkal b\u0151v\u00edtve kiadta 2014-ben Lovecraft and a World in Transition: Collected Essays on H. P. Lovecraft<\/em> c\u00edm alatt.<\/p>\n

Joshi terjedelmesen foglalkozott Lovecraft filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val, vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9vel is. Ezir\u00e1ny\u00fa munk\u00e1ss\u00e1ga a fentebb kifejtettekhez hasonl\u00f3an jellemezhet\u0151: Joshi nem professzion\u00e1lis filoz\u00f3fus \u2013 ezt \u0151 maga is elismeri \u00e9s nem k\u00edv\u00e1n m\u00e1s l\u00e1tszatot kelteni \u2013, mint ahogyan term\u00e9szetesen Lovecraft sem volt az; Joshi ez\u00e9rt meggy\u0151z\u0151en \u00e9s \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151en tud sz\u00f3lni a laikus olvas\u00f3khoz, de m\u00e9gis \u00fagy, hogy nem but\u00edtja le Lovecraft b\u00f6lcselet\u00e9nek sarkalatos pontjait, illetve az \u00e1ltala \u00e9rintett k\u00e9rd\u00e9seket. A t\u00e9mak\u00f6rben v\u00e9gzett kutat\u00e1sainak fontos \u00e1llom\u00e1sa az 1990-es The Weird Tale<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet, amelynek hat fejezete hat klasszikus r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 kritik\u00e1j\u00e1t \u00e9s gondolatvil\u00e1guk bemutat\u00e1s\u00e1t tartalmazza. A hat szerz\u0151 Arthur Machen, Lord Dunsany, Algernon Blackwood, M. R. James, Ambrose Bierce \u00e9s H. P. Lovecraft. A szelekci\u00f3 nem v\u00e9letlen, olyan szerz\u0151k ker\u00fcltek ter\u00edt\u00e9kre, akik meghat\u00e1roz\u00f3 befoly\u00e1ssal b\u00edrtak Lovecraft fikci\u00f3j\u00e1ra,[vi]<\/a> ugyanakkor kor\u00e1bban kev\u00e9s kritikai figyelem ir\u00e1nyult r\u00e1juk.[vii]<\/a> A Lovecraftot illet\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok k\u00f6r\u00e9ben term\u00e9szetesen el\u0151ker\u00fcl a kozmicizmus \u00e9s a materializmus, de n\u00e9zetem szerint legal\u00e1bb ennyire izgalmas \u00e9s revelat\u00edv erej\u0171 az, hogy Joshi r\u00e1mutat a Lovecraft egyes t\u00f6rt\u00e9neteiben v\u00e9gbemen\u0151 pszichol\u00f3giai folyamatok materialista gy\u00f6ker\u00e9re, amelynek r\u00e9v\u00e9n a szabad akarattal b\u00edr\u00f3, auton\u00f3m szubjektum fogalma ker\u00fcl dekonstru\u00e1l\u00e1sra. Joshi filoz\u00f3fiai k\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9nek \u2013 vagy egyszer\u0171en csak figyelm\u00e9nek \u2013 hi\u00e1nya e t\u00e9ren kicsit ki\u00fctk\u00f6zik: n\u00e9mik\u00e9pp sajn\u00e1latos, hogy a Lovecraft \u00e1ltal dekonstru\u00e1lt szubjektumkoncepci\u00f3 egyik f\u0151 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, Ren\u00e9 Descartes-nak a neve egyszer sem ker\u00fcl eml\u00edt\u00e9sre sem ebben a k\u00f6nyvben, sem Joshi m\u00e1s, a t\u00e9m\u00e1val foglalkoz\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban.[viii]<\/a><\/p>\n

\"\"<\/a>
The Weird Tale, 1990<\/figcaption><\/figure>\n

A The Weird Tale<\/em> Lovecraft-fejezet\u00e9b\u0151l \u00fajabb monogr\u00e1fia n\u0151tt ki, amit szerz\u0151je kiz\u00e1r\u00f3lag az \u00edr\u00f3nak szentelt, ez az H. P. Lovecraft: The Decline of the West<\/em>, amely szint\u00e9n 1990-ben jelent meg. A c\u00edmv\u00e1laszt\u00e1s term\u00e9szetesen Oswald Spengler nagy\u00edv\u0171 eszmet\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelmi tabl\u00f3j\u00e1ra tekintettel t\u00f6rt\u00e9nt, amelynek els\u0151 k\u00f6tet\u00e9t Lovecraft 1927 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n olvasta, \u00e9s amelynek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai \u2013 mindenekel\u0151tt a nagy civiliz\u00e1ci\u00f3k fel\u00edvel\u00e9s\u00e9t, vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t \u00e9s hanyatl\u00e1s\u00e1t illet\u0151en \u2013 besziv\u00e1rogtak egyes k\u00e9sei \u00edr\u00e1saiba. Joshi k\u00f6tete h\u00e1rom nagy egys\u00e9gre oszlik, az els\u0151 Lovercaft szem\u00e9lyes n\u00e9zeteit mutatja be, a m\u00e1sodik a fikci\u00f3s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban megfigyelhet\u0151 n\u00e9zeteket, a harmadik pedig Lovecraft \u00e9s Spengler szellemi kapcsolat\u00e1t t\u00e1rgyalja behat\u00f3bban. Joshi impoz\u00e1nsan b\u0151s\u00e9ges forr\u00e1sanyagot mozgat az egyes t\u00e9m\u00e1k kifejt\u00e9sekor. Joshi tal\u00e1n itt kamatoztatta a legl\u00e1tv\u00e1nyosabban az egyetemen szerzett antik irodalmi \u00e9s filoz\u00f3fiai ismereteit, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli alaposs\u00e1ggal elemzi Lovecraft metafizikai \u00e9s etikai gondolatait. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Lovecraft materializmus\u00e1r\u00f3l \u00edrt eszmefuttat\u00e1sa lebilincsel\u0151 \u2013 b\u00e1r t\u00e9ny, hogy kiss\u00e9 sz\u00e1raz \u2013, hiszen Lovecraft gondolkod\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a term\u00e9szettudom\u00e1nyokra val\u00f3 nyitotts\u00e1g\u00e1ban a XIX. \u00e9s a XX. sz\u00e1zad term\u00e9szetfelfog\u00e1s\u00e1nak \u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9t is tetten \u00e9rhetj\u00fck. A XIX. sz\u00e1zad rideg, p\u0151re, mechanisztikus szeml\u00e9let\u00e9t \u2013 amellyel Lovecraft lelkesen azonosult \u2013 a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n megingatta a relativit\u00e1selm\u00e9let \u00e9s a kvantummechanika. Lovecraft lassan, de hozz\u00e1igaz\u00edtotta saj\u00e1t n\u00e9zeteit az \u00faj felfedez\u00e9sekhez, \u00e9s mindezt \u00fagy, hogy materializmus\u00e1b\u00f3l jott\u00e1nyit sem kellett engednie. Nem t\u0171nik val\u00f3sz\u00edn\u0171tlennek, hogy Joshi, akinek ateizmus\u00e1t \u00e9ppen Lovecraft seg\u00edtett tudatos\u00edtani \u00e9s elm\u00e9ly\u00edteni, nagy bele\u00e9l\u00e9ssel \u00e9s azonosul\u00e1ssal fejtette ki a kapcsol\u00f3d\u00f3 gondolatait. Joshi nem csin\u00e1l titkot bel\u0151le, hogy a The Decline of the West<\/em> meg\u00edr\u00e1sa nagyban hozz\u00e1seg\u00edtette az ateisztikus gondolati hagyom\u00e1ny gy\u00f6kereinek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, mintha Lovecraft eml\u00e9ke \u00e9s Joshi k\u00f6z\u00f6tt egyfajta szimbi\u00f3zis j\u00f6tt volna l\u00e9tre. Ez pedig felveti annak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, vajon Joshi m\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sok rov\u00e1s\u00e1ra dombor\u00edtja-e ki Lovecraft tudom\u00e1nycentrikus-materialista, ateista be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00e1t, vagy k\u00e9t rokon l\u00e9lek egym\u00e1sra tal\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, akik az id\u0151 fal\u00e1n \u00e1t\u00edvelve gazdag\u00edtj\u00e1k egym\u00e1st. Nem elk\u00e9pzelhetetlen \u2013 persze a jelen kontextusban ez nem t\u00f6bb tapogat\u00f3z\u00f3 hipot\u00e9zisn\u00e9l \u2013, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb valamelyest elt\u00e9r\u0151 k\u00e9pet nyer\u00fcnk Lovecraftr\u00f3l. Mindenesetre ha a j\u00f6v\u0151beli kritikus egy \u201eposzt-joshi\u00e1nus\u201d Lovecraft-k\u00e9p kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkozik, a Joshi \u00e1ltal felsorakoztatott forr\u00e1sanyagok elengedhetetlenn\u00e9 teszik, hogy p\u00e1ratlan alaposs\u00e1ggal fogjon hozz\u00e1 a rev\u00edzi\u00f3hoz.<\/p>\n

1996-ban \u2013 nem sokkal az H. P. Lovecraft: A Life<\/em> ut\u00e1n \u2013 jelent meg az A Subtler Magick: The Writings and Philosophy of H. P. Lovecraft<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv, amit 1996 ut\u00e1n 1999-ben \u00fajra kiadtak. Ez a k\u00f6tet els\u0151sorban a m\u0171vekre f\u00f3kusz\u00e1l, azok keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9re, tartalm\u00e1ra \u00e9s eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re, \u00e9s csak m\u00e1sodsorban Lovecraft vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9re, j\u00f3llehet az els\u0151 fejezet \u00e9rt\u00e9kes \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajt ebben a t\u00e9m\u00e1ban. Az A Subtler Magick<\/em> bar\u00e1ts\u00e1gos terjedelm\u0171 kiadv\u00e1ny (szerz\u0151je szerint mintegy 120000 szavas), t\u00f6k\u00e9letes \u201ekapudrog\u201d a Lovecraft-kritika vil\u00e1g\u00e1ba \u00e9s remek \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet ad Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak spektrum\u00e1r\u00f3l (a saj\u00e1t fikci\u00f3 mellett a k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l, a kollabor\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l \u00e9s a levelez\u00e9sr\u0151l is). Term\u00e9szetesen a legnagyobb r\u00e9szt a fikci\u00f3s \u00edr\u00e1sok boncolgat\u00e1sa t\u00f6lti ki, ez azonban bel\u00e1that\u00f3, hiszen Lovecraftot ez a tev\u00e9kenys\u00e9ge tette h\u00edress\u00e9, m\u00e9g ha levelez\u00e9se \u2013 amely nemk\u00fcl\u00f6nben izgalmas olvasm\u00e1ny \u2013 a fikci\u00f3 t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6se is. Engedtess\u00e9k kicsit ny\u00edltan bevonni az essz\u00e9be a szerz\u0151i szubjektumot: sz\u00e1momra is ez a k\u00f6tet jelentette a kezdetet a Lovecraft vil\u00e1g\u00e1ban val\u00f3 elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9sben.<\/p>\n

Folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik…<\/em><\/p>\n

Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/em><\/p>\n


\n

[i]<\/a> Joshi: What Is Anything? 3. fejezet.<\/em>
\n
[ii]<\/a> Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a \u201eProfessor\u201d titulus nem az egyetemi tan\u00e1ri c\u00edmet elnyert oktat\u00f3kat illeti meg, hanem mindenkit, aki egyetemen oktat.<\/em>
\n
[iii]<\/a> Ebben az averzi\u00f3ban Joshi osztozott Robert M. Price-szal.<\/em>
\n
[iv]<\/a> A k\u00e9rd\u00e9ses poszt szerz\u0151je Paul Tremblay, aki melegebb \u00e9ghajlatra k\u00fcldi Joshit, ami\u00e9rt ut\u00f3bbi a szem\u00e9lyes honlapj\u00e1n mar\u00f3 kritik\u00e1t tett k\u00f6zz\u00e9 a munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Joshi kritikai bejegyz\u00e9se a horror \u00e9s weird irodalom \u00fajabb nemzed\u00e9k\u00e9vel val\u00f3 k\u00f6vetkezetes \u00e9s f\u00e1radhatatlan torzsalkod\u00e1s\u00e1nak epiz\u00f3dja, amely r\u00e9szben Lovecraft rasszizmus\u00e1nak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel \u00e1ll \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben. A k\u00e9rd\u00e9st a 4. pontban r\u00e9szletesebben t\u00e1rgyalom.<\/em>
\n
[v]<\/a> A magyar \u201etud\u00f3s\u201d sz\u00f3 a humani\u00f3r\u00e1k \u00e9s a term\u00e9szettudom\u00e1nyok m\u0171vel\u0151j\u00e9t egyar\u00e1nt fel\u00f6leli, az angol nyelvben a term\u00e9szettud\u00f3sokra alkalmazott scientist \u00e9s a hum\u00e1n tudom\u00e1nyokkal foglalkoz\u00f3kat jel\u00f6l\u0151 scholar szavak r\u00e9v\u00e9n \u00e9lesebb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel j\u00f6tt l\u00e9tre, ez\u00e9rt a ford\u00edt\u00e1som csak megk\u00f6zel\u00edt\u0151en pontos.<\/em>
\n
[vi]<\/a> A k\u00f6tetben t\u00e1rgyalt szerz\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 a Term\u00e9szetfeletti rettenet az irodalomban n\u00e9gy \u201emodern mestere\u201d: Machen, Dunsany, Blackwood \u00e9s James.<\/em>
\n
[vii]<\/a> Az ut\u00f3bbi krit\u00e9riummal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy Edgar Allan Poe, aki k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a legmeghat\u00e1roz\u00f3bb \u00edr\u00f3 volt Lovecraft \u00e9let\u00e9ben, nem szerepel a k\u00f6nyvben, hiszen Poe munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t akkorra m\u00e1r alaposan kives\u00e9zte az irodalomtudom\u00e1ny, irodalomt\u00f6rt\u00e9neti szerep\u00e9t illet\u0151en pedig nem sok k\u00e9ts\u00e9g maradt.<\/em>
\n
[viii]<\/a> F\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s ne ess\u00e9k: ez nem csorb\u00edtja Joshi megl\u00e1t\u00e1sainak helyt\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t, viszont \u00edgy h\u00e1tt\u00e9rbe szorul a t\u00e9ma sz\u00e9lesebb kultur\u00e1lis \u00e9s filoz\u00f3fiai kontextusa.<\/em><\/p>\n

Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0Matthew Ryan Williams, The New York Times<\/a><\/em><\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Folytat\u00f3dik Moln\u00e1r Andr\u00e1s Portr\u00e9 S. T. Joshir\u00f3l c\u00edm\u0171 essz\u00e9je, amely a Joshi \u00e1ltal, az egyes\u00fclet r\u00e9sz\u00e9re felaj\u00e1nlott k\u00f6nyvek magyar nyelv\u0171 e-book kiad\u00e1sainak elej\u00e9re fog ker\u00fclni id\u0151vel. Andr\u00e1s gigantikus essz\u00e9ben mutatja be S. T. Joshi, az egyes\u00fclet mentor\u00e1nak \u00e9s tiszteletbeli tagj\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9t, szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t a lovecraft k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, Lovecrafttal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lva. Terjedelme miatt az essz\u00e9 nem jelenhet…<\/p>\n