{"id":1101,"date":"2019-01-04T11:29:23","date_gmt":"2019-01-04T11:29:23","guid":{"rendered":"https:\/\/lovecraft.hu\/?page_id=1101"},"modified":"2019-01-04T11:30:55","modified_gmt":"2019-01-04T11:30:55","slug":"hol-kezdjem-novella-ajanlo-kezdoknek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/lovecraft.hu\/hol-kezdjem-novella-ajanlo-kezdoknek\/","title":{"rendered":"Hol kezdjem? \u2013 Novella aj\u00e1nl\u00f3 kezd\u0151knek"},"content":{"rendered":"

Az al\u00e1bb novella aj\u00e1nl\u00f3ban H. P. Lovecraft azon pr\u00f3zai m\u0171veit soroljuk fel, amiket megfelel\u0151nek tartunk arra, hogy bevezess\u00e9k azokat az olvas\u00f3kat HPL m\u0171v\u00e9szet\u00e9be, akik m\u00e9g nem ismerik munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, de k\u00e9sztet\u00e9st \u00e9reznek arra, hogy elmer\u00fcljenek a kozmikus rettenet irodalm\u00e1ban. Hallott\u00e1k m\u00e1r Lovecraftr\u00f3l, t\u00f6bben aj\u00e1nlott\u00e1k m\u0171veit, ismerik a Cthulhu-m\u00edtoszra \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 j\u00e1t\u00e9kokat, l\u00e1ttak m\u00e1r p\u00e1r filmet \u2013 \u0151ket nagy meglepet\u00e9s fogja \u00e9rni -, kedvenc zenekaruk Lovecraft m\u0171veit dolgozza fel.<\/p>\n

A sorozatban t\u00f6bb hazai \u2013 majd k\u00e9s\u0151bb nemzetk\u00f6zi \u2013 \u00edr\u00f3t, k\u00f6lt\u0151t, kutat\u00f3t, ford\u00edt\u00f3t, kiad\u00f3t k\u00e9r\u00fcnk fel, hogy k\u00e9sz\u00edtse el saj\u00e1t list\u00e1j\u00e1t. Minden bizonnyal el\u0151 fog fordulni, hogy egy m\u0171vet t\u00f6bben is aj\u00e1nlani fogunk, ami egy\u00e1ltal\u00e1n nem baj, hiszen ez csak azt er\u0151s\u00edti, hogy t\u00f6bben is \u00fagy gondoljuk, az els\u0151 k\u00f6zt kell szerepeljen az adott novella, kisreg\u00e9ny. A vissza\u00e9rkez\u0151 v\u00e1laszokb\u00f3l kialak\u00edtunk egy TOP5, TOP10 vagy \u00e9ppen TOP15 list\u00e1t, a sorrendet pedig az alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtjuk fel, hogy a t\u00f6rt\u00e9netet h\u00e1nyan aj\u00e1nlj\u00e1k az els\u0151k k\u00f6zt olvas\u00e1sra.<\/p>\n

Hangs\u00falyozottan szubjekt\u00edv v\u00e9lem\u00e9nyekre \u00e9p\u00fcl a lista, nem a kedvenc, vagy a legjobbnak \u00edt\u00e9lt m\u0171vek szerepelnek benne, a c\u00e9l az, hogy megismertess\u00fck H. P. Lovecraft m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a potenci\u00e1lis olvas\u00f3kkal, felkelts\u00fck \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket a kozmikus rettenet irodalma ir\u00e1nt.<\/p>\n


\n

The Thing on the Doorstep (A dolog a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n, 1933) \u00e9s a The Case of Charles Dexter Ward (Charles Dexter Ward esete, 1927)<\/h4>\n

Ami\u00f3ta el\u0151sz\u00f6r olvastam, az\u00f3ta mindig ez a k\u00e9t hosszabb t\u00f6rt\u00e9net jut eszembe els\u0151k\u00e9nt, hogyha aj\u00e1nlani szeretn\u00e9k\u00a0 HPL novell\u00e1kat, egy a vele ismerked\u0151 olvas\u00f3nak. T\u00f6bb r\u00e1 jellemz\u0151 lovecrafti elem is szerepel benn\u00fck: a test, avagy a tudatnak cser\u00e9je \u00e9s bizarr \u00e1talakul\u00e1sai, m\u00edtoszi elemek illetve misztikus tartom\u00e1nyban hagyott okkultizmus, illetve ritu\u00e1l\u00e9k, \u00e1tkozott \u0151s\u00f6k \u00e9s hagyat\u00e9kaik. Asenath \u00e9s Curwen eredete h\u00e1tborzongat\u00f3, v\u00e9gtelen\u00fcl gonoszak, a legjobb archet\u00edpusaik a boszork\u00e1nymestereknek, akikr\u0151l t\u00f6bb ijeszt\u0151 dolog jut esz\u00fcnkbe, mint amit maga eredetileg Lovecraft le\u00edrt. A mester nem tol az ember arc\u00e1ba konkr\u00e9t r\u00edtusokat, nem dob\u00e1l\u00f3zik egzotikus m\u00f3dszerekkel a var\u00e1zslatok v\u00e9ghezvitel\u00e9hez. Sok olvas\u00f3 a v\u00e9rengz\u0151 kultist\u00e1k j\u00e1tsz\u00f3ter\u00e9r\u0151l akar olvasni Lovecraft m\u0171veiben, sz\u00fczek megront\u00e1s\u00e1r\u00f3l, csecsem\u0151k \u00e1ldoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s fajtalankod\u00e1sr\u00f3l, hiszen sok epigonja, \u00e9s hagyat\u00e9k\u00e1t \u00fajragondol\u00f3-folytat\u00f3 m\u0171v\u00e9sz ezekkel k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a kultuszok t\u00e9nyked\u00e9seit. Ez a k\u00e9t m\u0171 pedig t\u00f6k\u00e9letes p\u00e9ld\u00e1ja annak, hogy ilyen olcs\u00f3 fog\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl is lehetnek a t\u00f6rt\u00e9netek izgalmasak, f\u00e9lelmetesek. Ha pedig valaki csal\u00f3dik, akkor tudni fogja, hogy tal\u00e1n m\u00e1st kellene olvasnia.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Vidra Gyula<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Beyond the Wall of Sleep (Az \u00e1lom fala m\u00f6g\u00f6tt, 1919)<\/h4>\n

Nem minden HPL t\u00f6rt\u00e9net sz\u00f3l arr\u00f3l, hogy a kozmoszb\u00f3l csak az \u00e9rdektelen \u00e9s k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s \u00e1rtalom \u00e9rkezhet. A spekulat\u00edv fikci\u00f3 \u00e9s az \u00e1lmok fantasztikuma keveredik \u00f6ssze eleg\u00e1nsan, hogy a kifejez\u00e9s: „nem vagyunk egyed\u00fcl” ne hangozz\u00e9k olyan v\u00e9rfagyaszt\u00f3an, mint a legt\u00f6bb Lovecraft novell\u00e1ban. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, \u00edgy sem hagy tart\u00f3s lelki b\u00e9k\u00e9t: a galaxisban nem csak j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa entit\u00e1sok vannak, \u00e9s hi\u00e1ba a b\u00e9k\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k, ha egy primit\u00edv l\u00e9ny csak az er\u0151szak reakci\u00f3j\u00e1t ismeri, ha sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen tartom\u00e1nyok t\u00e1rulnak fel. Lovecraft egyik legkeser\u00e9desebb novell\u00e1ja, ami a szerz\u0151 egyik m\u00e9lyebb gondolat\u00e1val j\u00e1tszik, miszerint az \u00e1lmok m\u00f6g\u00f6tt t\u00f6bb \u00e9rtelem \u00e9s tud\u00e1s lakik mint az \u00e9ber \u00e1llapotban, \u00e9s a tudatalatti vil\u00e1g, tal\u00e1n felette \u00e1ll annak, amit a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben tapasztalunk. A novella nem egy ijeszt\u0151 h\u00e1zban, temet\u0151ben, katakomb\u00e1ban, avagy m\u00e1s r\u00e9m\u00fcletes helysz\u00ednen j\u00e1tsz\u00f3dik, de m\u00e9g a t\u00f6rt\u00e9net f\u0151szerepl\u0151je sem tal\u00e1lkozik azzal az antagonist\u00e1val, a saj\u00e1t s\u00edkj\u00e1ban, aki miatt a konfliktus kialakul, vagy aki ellen \u00f6nmag\u00e1t elhelyezheti, egyszer\u0171en csak megismeri a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek eredet\u00e9t, ahov\u00e1 \u00e9ppen cs\u00f6ppent. Ha valaki szereti az olyan t\u00f6rt\u00e9neteket, ami az orvos \u00e9s a kezelt k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszetett kapcsolatr\u00f3l sz\u00f3l, illetve ahol az \u0151r\u00fclet m\u00f6g\u00f6tt egy \u00f6sszetettebb l\u00e9t\u00e1llapot rejt\u0151zik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a K-Pax c\u00edm\u0171\u00a0 filmben, nagyon javallott az elolvas\u00e1sa.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Vidra Gyula<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Unnamable (A megnevezhetetlen, 1923)<\/h4>\n

A novella alapja ak\u00e1r egy v\u00e1rosi legenda is lehetne, r\u00e1ad\u00e1sul mindenki tal\u00e1lkozott m\u00e1r kies \u00e9p\u00fcletekkel, lelakott h\u00e1zakkal, amikt\u0151l beindul a fant\u00e1zia, vajon mi t\u00f6rt\u00e9nhetett az el\u0151z\u0151 lak\u00f3kkal, mi\u00f3ta teng\u0151dhet \u00fcresen. A k\u00e9t f\u0151szerepl\u0151 is egy ilyen \u00e9p\u00edtm\u00e9ny mellett filozof\u00e1l, ami \u00e1ltal betekint\u00e9st nyerhet az olvas\u00f3 Lovecraft fej\u00e9be is, gondolatai k\u00f6z\u00e9 f\u00e9rk\u0151zhet, a term\u00e9szetfelettivel kapcsolatban, ami az egyik legjobb lehet\u0151s\u00e9g, hogy megismerhesse HPL vil\u00e1g\u00e1t. A megnevezhetetlen r\u00e1ad\u00e1sul egy olyan m\u00edtosz fel\u00fclet is, ahol t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9nik megint a befogad\u00f3 fej\u00e9ben, mint mag\u00e1ban a le\u00edrt t\u00f6rt\u00e9netben. A c\u00edmbeli l\u00e9ny sejtetett h\u00e1ttere pedig nem csak gonoszs\u00e1ggal tark\u00edtott, gonosz, fajtalan eredet\u0171, hanem a megsz\u00e1n\u00e1s \u00e9s a befogad\u00e1s nemes aktusaival is rendelkezik. A megnevezhetetlen \u00e1mokfut\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt is ink\u00e1bb a saj\u00e1t l\u00e9t\u00e9nek \u00e9rtelmetlens\u00e9ge, \u00e9s felfoghatatlans\u00e1ga t\u00fckr\u00f6z\u0151dik, mint a konkr\u00e9t nem evil\u00e1gi gonoszs\u00e1g. Lovecraft karakterei nem annyira k\u00e9t dimenzi\u00f3sak, mint amennyire l\u00e1tszanak, csak az a bizonyos plusz fel\u00fclet, m\u00e9lyebbre van el\u00e1sva, m\u00e1sfajta t\u00e9rbe ny\u00falik, hogy gondolkod\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtse az olvas\u00f3t, ne csak a borzongat\u00f3 r\u00e9szletek feletti sz\u00f3rakoz\u00e1sra. R\u00e9gen egy kifejezetten gyenge t\u00f6rt\u00e9netnek tal\u00e1ltam, \u00e9s eszembe sem jutott volna aj\u00e1nlani, de t\u00f6bbsz\u00f6ri elolvas\u00e1s ut\u00e1n, \u00e9s egyszer\u0171 olvas\u00f3i \u00e9retts\u00e9g ok\u00e1n m\u00e1r sokkal jobban \u00e9rt\u00e9kelem.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Vidra Gyula<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Quest of Iranon (Iranon keres\u00e9se, 1921)<\/h4>\n

S.T Joshi \u00e9s David E. Schultz azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy az egyik legjobb Dunsany ihlet\u00e9s\u0171 Lovecraft t\u00f6rt\u00e9net, de szerintem HPL-t sokkal jobban megihlette a saj\u00e1t vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sa \u00e9s elveszetts\u00e9g \u00e9rzete, amit nem egy horrorba, hanem az \u0151si antikvit\u00e1s korszak\u00e1ban egy v\u00e1ndort\u00f6rt\u00e9netbe helyezett. Iranon szentiment\u00e1lis, romantikus alkat, kifejezetten \u00e1lmodoz\u00f3 m\u0171v\u00e9sz, mint k\u00edv\u00e1ncsi tud\u00f3s karakter, nem egy tipikus lovecrafti figura. Hi\u00e1ba k\u00f3stol bele az \u00e9let adta lehet\u0151s\u00e9gekbe, nem hajland\u00f3 megmer\u00edtkezni, meg\u00e1llapodni a mindennapok ide\u00e1lisnak v\u00e9lt h\u00e9tk\u00f6znapjaiban, \u0151 fiatals\u00e1g\u00e1nak forr\u00e1s\u00e1t keresi, az ide\u00e1t ami \u0151t megsz\u00fclte, \u00e9s bizony Lovecraft meg is adja neki. A vil\u00e1gnak le\u00edr\u00e1sa burj\u00e1nzik az egzotikus, kital\u00e1lt v\u00e1rosokban, \u00e9s f\u00f6ldrajzi nevekben, \u00e9rdemes ebbe is belek\u00f3stolni a kezd\u0151 lovecraftist\u00e1nak. Pont annyira r\u00f6vid a novella hogy a v\u00e9ge j\u00f3l csattanjon, \u00e9s ink\u00e1bb pszichol\u00f3giai term\u00e9szet\u0171 legyen a r\u00e9m\u00fclet, mint term\u00e9szetfeletti. Itt is a val\u00f3s\u00e1gra \u00e9bred r\u00e1 a f\u0151szerepl\u0151, de ebben az esetben nem egy kozmikus titok t\u00e1rul fel… hanem csak a sz\u00fcrke val\u00f3s\u00e1g, ami \u00e1ltal a var\u00e1zslatnak v\u00e9ge is. Lovecraft szem\u00e9lyes f\u00e9lelme ez: k\u00e9t l\u00e1bon j\u00e1r\u00f3, sz\u00e1raz, minden ide\u00e1t\u00f3l \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1t\u00f3l mentes h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00f6zhelynek lenni.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Vidra Gyula<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

In the Walls of Eryx (Eryx falai k\u00f6zt, 1936)<\/h4>\n

Tal\u00e1n az egyik legn\u00e9pszer\u0171bb HPL novella, aminek szinte semmi k\u00f6ze sincs a m\u00edtoszhoz, avagy a klasszikus r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9neti be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokhoz. Rengetegen hivatkoznak r\u00e1 mennyire er\u0151s t\u00f6rt\u00e9net, h\u00e1tborzongat\u00f3 v\u00e9gkifejlettel. Olyanok is, akik nem tartj\u00e1k magukat a mester elk\u00f6telezett h\u00edv\u00e9nek, koca olvas\u00f3k\u00e9nt ink\u00e1bb csak \u00e9rdekl\u0151d\u00f6k. Maga az alap szitu\u00e1ci\u00f3 is teljesen r\u00e9m\u00e1lomszer\u0171: egy l\u00e1thatatlan labirintus, ami k\u00f6r\u00fcl az idegen l\u00e9nyek b\u00e1mulj\u00e1k a nagyk\u00e9p\u0171, tiszteletlen \u00e1ldozat bolyong\u00e1s\u00e1t, am\u00edg egyszer\u0171en fel nem adja, \u00e9s elfogadja saj\u00e1t faj\u00e1nak al\u00e1rendelts\u00e9g\u00e9t a primit\u00edv \u0151slakosokkal szemben. Szinte lehetetlen egy\u00fctt \u00e9rezni az elbesz\u00e9l\u0151vel, vagy ak\u00e1r sajn\u00e1lni \u0151t, viszont \u00e1t\u00e9rezhet\u0151 az a misztikus nagys\u00e1g amit felfedez a V\u00e9nuszlak\u00f3kban, akik k\u00f6zelebb vannak valami nagyobbhoz, a v\u00e9gs\u0151 kozmikus igazs\u00e1ghoz, ami az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra megzabol\u00e1zhatatlan, \u00e9s tartania kellene t\u0151le, nem pedig megpr\u00f3b\u00e1lni kizs\u00e1km\u00e1nyolni. Red Hook arctalan masszak\u00e9nt \u00e9l\u0151 bev\u00e1ndorl\u00f3 t\u00f6meg\u00e9re eml\u00e9keztet a szitu\u00e1ci\u00f3, akik szint\u00e9n \u0151rzik m\u00e9g a kapcsolatot valami \u0151sibb, emberen t\u00fali dologgal. Fantasztikus sci-fi t\u00f6rt\u00e9net, kihagyhatatlan, Lovecraft egyetlen olyan tudom\u00e1nyos fantasztikus t\u00f6rt\u00e9nete ami a j\u00f6v\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3dik, egy m\u00e1sik bolyg\u00f3 kital\u00e1lt terep\u00e9n, \u00edgy mindenk\u00e9ppen kuri\u00f3zum a t\u00f6bbi t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6z\u00f6tt. Itt nincsenek d\u00e9moni er\u0151kkel trafik\u00e1l\u00f3 kultist\u00e1k, szektavez\u00e9rek \u00e9s boszork\u00e1nymesterek, sem pedig a m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l felsejl\u0151 gonosz entit\u00e1sok, egyszer\u0171en „csak” egy primit\u00edvnek t\u0171n\u0151, t\u00f6rzsi n\u00e9p, \u00e9s titkaik.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Vidra Gyula<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Facts Concerning the Late Arthur Jermyn and his Family (Arthur Jermyn, 1920)<\/h4>\n

\u00c9rdekeltek-e a term\u00e9szettudom\u00e1nyok gyermekkorodban? \u00c9rdekelt-e a term\u00e9szet vil\u00e1ga, lapozgatt\u00e1l-e lelkesen k\u00f6nyveket ilyen t\u00e9m\u00e1ban? \u00c9rezt\u00e9l-e m\u00e9ly ki\u00e1br\u00e1ndul\u00e1st, amikor megtudtad, hogy az ember a t\u00f6k \u00e9rdektelen, d\u00f6gunalmas, sz\u0151r\u00f6s-piszkos majmok lesz\u00e1rmazottja? Ha igen, akkor az Arthur Jermyn<\/em> v\u00e9gleg porig rombolja az emberis\u00e9gbe vetett hitedet. Lovecraft egyik legsz\u00edvmelenget\u0151bb von\u00e1sa, hogy fikci\u00f3s alkot\u00e1saiban szisztematikusan d\u00f6rg\u00f6li bele az emberis\u00e9g orr\u00e1t az \u00f6nn\u00f6n fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s inherensen \u00e9rt\u00e9kes mivolt\u00e1r\u00f3l alkotott k\u00e9pzeteinek piszk\u00e1ba. Ez a novella a beszennyezett v\u00e9rvonal toposz\u00e1t alkalmazva mutatja be egy egy\u00e9n trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t, aki olyasmit tud meg felmen\u0151ir\u0151l, amire val\u00f3j\u00e1ban nem volt k\u00edv\u00e1ncsi, \u00e9s ezzel felsejlik annak r\u00e9me is, hogy az eg\u00e9sz emberis\u00e9g valamif\u00e9le mocskos f\u00e9lrel\u00e9p\u00e9s eredm\u00e9nye. A poszthumanizmus mint korszellem t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9vel Wade Jermyn val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egyre ink\u00e1bb mint b\u00e1tor \u00faj\u00edt\u00f3 fog megjelenni, aki nem f\u00e9lt olyan nemi kapcsolatra l\u00e9pni, amelyet kor\u00e1nak t\u00e1rsadalma helytelen\u00edtett, Lovecraft pedig maga a k\u00e9t l\u00e1bon j\u00e1r\u00f3 kirekeszt\u00e9s, aki olyan maradi dogm\u00e1kba kapaszkodik, mint p\u00e9ld\u00e1ul hogy emberi l\u00e9ny csak emberi l\u00e9nnyel l\u00e9phet konszenzu\u00e1lis nemi kapcsolatra. \u00c9s persze sz\u00e1molhatunk a titokzatos feles\u00e9ggel mint a fajizmus \u00e9s szexizmus arctalann\u00e1 tett \u00e1ldozat\u00e1val. Jelenlegi \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben azonban a novella a f\u00e9lelem eszk\u00f6z\u00e9vel mutat r\u00e1 arra, hogy milyen k\u00e9pl\u00e9keny a hat\u00e1r \u00e9l\u0151l\u00e9ny \u00e9s \u00e9l\u0151l\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt, tov\u00e1bb\u00e1 hogy az emberis\u00e9gnek \u00e9rdemes lenne \u00fajragondolnia fens\u0151bbs\u00e9gtudat\u00e1nak fundamentumait. Magyar nyelven a D\u00e1vid Kiad\u00f3-f\u00e9le Eryx falai k\u00f6zt<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben tal\u00e1lhat\u00f3 v\u00e1ltozatot \u00e9rdemesebb elolvasni, a m\u00e1sik verzi\u00f3 csattan\u00f3j\u00e1ba sajnos olyan f\u00e9lreford\u00edt\u00e1s cs\u00faszott be, ami tomp\u00edtja a z\u00e1r\u00e1s erej\u00e9t.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Rats in the Walls (Patk\u00e1nyok a falban, 1923)<\/h4>\n

Ebben a nagyszer\u0171 novell\u00e1ban Lovecraft roppant hat\u00e1sos m\u00f3don demonstr\u00e1lja, hogy nem v\u00e9letlen\u00fcl olvasott el egy csom\u00f3 r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netet: m\u00e9lyen elsaj\u00e1t\u00edtotta a f\u00e9lelemkelt\u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, \u00e9s k\u00e9szen \u00e1ll arra, hogy szintet l\u00e9pjen \u00e9s \u2013 egy New York-i m\u00e9lyrep\u00fcl\u00e9st k\u00f6vet\u0151en, amelyre W. Paul Cook szerint sz\u00fcks\u00e9ge volt \u2013 saj\u00e1t eredetis\u00e9g\u00e9ben szabad\u00edtsa r\u00e1 mag\u00e1t a gyan\u00fatlan vil\u00e1gra. A Patk\u00e1nyok a falban<\/em> klasszikus v\u00e9n\u00e1val meg\u00edrt, hamis\u00edtatlan g\u00f3tikus gy\u00f6ngyszem tele kannibalizmussal, csontokkal, patk\u00e1nyokkal \u00e9s egy csipetnyi vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas traum\u00e1val. Lovecraft kiv\u00e1l\u00f3an hasznos\u00edtja az \u00f3don kast\u00e9ly, a balj\u00f3s sz\u00f3besz\u00e9dek \u00e9s az \u0151si \u00e1tok (vagy ink\u00e1bb elt\u00e9velyed\u00e9s) mot\u00edvumait. Szem\u00e9lyes kedvenc mozzanatom az egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00f6k\u00e9letesen l\u00e9nyegtelen, hangulatfest\u0151 elemnek azonban kiv\u00e1l\u00f3 \u201everg\u0151d\u0151, vis\u00edt\u00f3 feh\u00e9r valami[], amit egy \u00e9jszaka Sir John Clave lova taposott meg a kihalt mez\u0151n\u201d. Ezt a novell\u00e1t az \u00e9lm\u00e9ny mellett az\u00e9rt \u00e9rdemes elolvasni, mert Lovecraft az egyik legjobb form\u00e1j\u00e1t hozza a hagyom\u00e1nyosabb r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netei k\u00f6r\u00e9b\u0151l, ez\u00e9rt nemcsak kiv\u00e1l\u00f3 olvasm\u00e1ny egy bor\u00fas, viharvert \u00e9jszak\u00e1ra, de egy alkot\u00f3i szakasznak \u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dnak az \u00f6sszegz\u00e9se is.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Call of Cthulhu (Cthulhu h\u00edv\u00e1sa, 1926)<\/h4>\n

Els\u0151 Lovecraft-olvasm\u00e1nyom gimisk\u00e9nt a Valhall\u00e1s \u201ek\u00e9k\u201d Cthulhu h\u00edv\u00e1sa<\/em> volt, amelynek m\u00e1sodik novell\u00e1ja a c\u00edmad\u00f3. El\u0151sz\u00f6r azt hittem, reg\u00e9nyt olvasok, \u00e9s a Cthulhu h\u00edv\u00e1sa<\/em> annak m\u00e1sodik fejezete, annyira passzolt ennek a m\u0171nek a kezd\u0151 bekezd\u00e9se \u00e9s hangulata a k\u00f6tetnyit\u00f3 Suttog\u00e1s a s\u00f6t\u00e9tben<\/em>hez. Igen, persze, \u00e1thaj\u00f3znak a sz\u00f6rny\u00f6n, jaj, de l\u00e1ma, t\u00e9nyleg ett\u0151l kellene f\u00e9lni, blabla \u2013 teljesen mindegy, a k\u00f6nyvbor\u00edt\u00f3n vir\u00edt\u00f3 rekl\u00e1mnak megfelel\u0151en ez az \u00edr\u00e1s sz\u00f3 szerint m\u00edtoszteremt\u0151, m\u00e9g ha azt a teremt\u00e9st nem is Lovecraft vitte v\u00e9ghez, hanem \u00f6njel\u00f6lt \u2013 \u00e9s meglehet\u0151sen vakv\u00e1g\u00e1nyra t\u00e9vedt \u2013 szellemi \u00f6r\u00f6k\u00f6sei. Ez a novella eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keit\u0151l \u2013 vagy azok hi\u00e1ny\u00e1t\u00f3l \u2013 f\u00fcggetlen\u00fcl definit\u00edv Lovecraft-darab, mert az egyik kulcsfontoss\u00e1g\u00fa \u00edr\u00e1s abban a t\u00e1rgyban, ami v\u00e9g\u00fcl Lovecraft reput\u00e1ci\u00f3j\u00e1t megalapozta. Amit kapunk: egy h\u00e1romfejezetes, (Lovecraftt\u00f3l szokatlan m\u00f3don) t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen r\u00e9tegzett narrat\u00edv strukt\u00far\u00e1j\u00fa t\u00f6rt\u00e9net, amelyben egy becsv\u00e1gy\u00f3 kutat\u00f3 sz\u00f6rny\u0171 kirak\u00f3st rak \u00f6ssze. A megszerzett ismeretek nem biztos, hogy b\u00e1rmely, a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00f3ta kidolgozott tudom\u00e1nym\u00f3dszertan f\u00e9ny\u00e9ben meg\u00e1lln\u00e1k a hely\u00fcket igaz ismeretk\u00e9nt, arra viszont elegend\u0151ek, hogy a narr\u00e1torral egy\u00fctt mi is \u00f6sszerezzenj\u00fcnk az emberis\u00e9get fenyeget\u0151 s\u00f6t\u00e9t titkok \u00e9s egy potenci\u00e1lis paradigmav\u00e1lt\u00e1s gyan\u00faj\u00e1t\u00f3l. Az \u00e9lm\u00e9ny jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben abb\u00f3l sz\u00e1rmazik, ahogyan a narr\u00e1torral egy\u00fctt nyomozva \u00f6sszekapcsoljuk a sz\u00e1lakat. Szem\u00e9lyes kedvencem a m\u00e1sodik r\u00e9sz, Legrasse fel\u00fcgyel\u0151 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek ismertet\u00e9se az elszigetelt kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szekt\u00e1j\u00e1nak leleplez\u00e9s\u00e9r\u0151l. Igen, persze, a szekt\u00e1sok retard\u00e1lt f\u00e9lv\u00e9rek, jaj, Lovecraft rasszista volt, ok\u00e9, ez a sz\u00f6rnyen l\u00e9nyegl\u00e1t\u00f3 k\u00f6zhely is letudva. A \u201er\u00e9gi n\u00e9pek m\u00edtoszai m\u00f6g\u00f6tt volt valami val\u00f3s\u00e1galap\u201d mot\u00edvum\u00e1t is remek\u00fcl alkalmazza ez a novella, \u00e9s ez\u00e1ltal p\u00e1ratlanul misztikus hangulatot teremt. Sokan vannak, akik nem Lovecraft legjobb t\u00f6rt\u00e9netei k\u00f6z\u00f6tt tartj\u00e1k sz\u00e1mon ezt a m\u0171vet \u2013 Lovecraft nagyon lekicsinyl\u0151 v\u00e9lem\u00e9nnyel volt r\u00f3la, de \u0151 csaknem minden \u00edr\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u2013, ezt nem akarom vehemensen vitatni, el\u00e9g annyi, hogy nemcsak \u00e9n kedvelem nagyon, de konkr\u00e9tan megker\u00fclhetetlen a Lovecraft-\u00e9letm\u0171 alapjainak megismer\u00e9s\u00e9hez. M\u00e1r amennyiben az ember befogadhat\u00f3 terjedelemben szeretn\u00e9 els\u0151 Lovecraft-m\u00edtoszos \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t \u00e1t\u00e9lni, \u00e9s nem egyb\u0151l Az \u0151r\u00fclet hegyei<\/em>nek k\u00edv\u00e1n nekifutni\u2026<\/p>\n

\u00c9s k\u00fcl\u00f6nben is, mekkora men\u0151s\u00e9g m\u00e1r \u00fagy kezdeni egy irodalmi alkot\u00e1st, hogy: \u201eA legirgalmasabb dolog a vil\u00e1gon, azt hiszem, az, hogy az emberi elme k\u00e9ptelen kapcsolatot teremteni a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 esem\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. A tudatlans\u00e1g nyugalmas sziget\u00e9n \u00e9l\u00fcnk a v\u00e9gtelens\u00e9g fekete \u00f3ce\u00e1nj\u00e1nak k\u00f6zep\u00e9n, s nem \u00fagy rendeltetett, hogy messzire utazzunk innen. A tudom\u00e1nyok \u2013 melyek k\u00f6z\u00fcl mindegyik a maga ir\u00e1ny\u00e1ban t\u00f6r el\u0151re \u2013 mindeddig nem sokat \u00e1rtottak nek\u00fcnk; \u00e1m egy napon sor ker\u00fcl majd a szerte\u00e1gaz\u00f3 tud\u00e1s mozaikk\u00f6veinek \u00f6sszeilleszt\u00e9s\u00e9re, s ez a val\u00f3s\u00e1gnak oly r\u00e9m\u00fcletes t\u00e1vlatait fogja megnyitni, hogy vagy esz\u00fcnket vesztj\u00fck e kinyilatkoztat\u00e1st\u00f3l, vagy a hal\u00e1los vil\u00e1goss\u00e1g el\u0151l egy \u00faj s\u00f6t\u00e9t kor b\u00e9k\u00e9j\u00e9be \u00e9s biztons\u00e1g\u00e1ba menek\u00fcl\u00fcnk.\u201d<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Colour Out of Space (Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l, 1927)<\/h4>\n

Nem v\u00e9letlen\u00fcl Lovecraft szem\u00e9lyes kedvence. Az \u00edr\u00f3 egyetlen m\u00e1sik m\u0171v\u00e9ben sem \u00e1br\u00e1zolta ennyire megkap\u00f3an \u00e9s h\u00e1tborzongat\u00f3an az idegens\u00e9get. \u00c1ll\u00edt\u00f3lagos k\u00f6lt\u0151i st\u00edlus\u00e1b\u00f3l nem sokat \u00e9szleltem, a f\u00f6ldi fizik\u00e1val sehogyan sem \u00f6sszeegyeztethet\u0151 term\u00e9szet\u0171, kozmikus l\u00e9ny azonban t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rthetetlen \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlan marad mind a szerepl\u0151k, mind az olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s t\u00e9nyleg<\/em> semmilyen antropomorf von\u00e1ssal nem rendelkezik, szemben p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00e9tkez\u0171-k\u00e9tl\u00e1b\u00fa Cthulhuval, vagy a civiliz\u00e1ci\u00f3t l\u00e9trehoz\u00f3 \u00e9s az emberek\u00e9hez nagyon hasonl\u00f3 civiliz\u00e1ci\u00f3s ciklusokat \u00e1t\u00e9l\u0151 Dics\u0151 Fajjal, illetve V\u00e9nekkel. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekre gyakorolt hat\u00e1s kell\u0151en borzalmas, \u00e9s Lovecraftt\u00f3l szokatlanul megrend\u00edt\u0151 az is, ahogyan a rem\u00e9nyvesztett Gardner-csal\u00e1d belef\u00e1sul a sors\u00e1ba. Az els\u0151 bet\u0171t\u0151l az utols\u00f3 pontig letagl\u00f3z\u00f3 atmoszf\u00e9ra jellemzi. Nemcsak a Lovecraft-\u00e9letm\u0171, hanem a kozmikus horror p\u00e1ratlan alkot\u00e1sa is. A Lovecraft-\u00e9letm\u0171 saj\u00e1tos, \u00e1m m\u00e9rt\u00e9kad\u00f3 darabjak\u00e9nt megker\u00fclhetetlen. Aki pedig r\u00e1l\u00e1t\u00e1st k\u00edv\u00e1n nyerni arra, mi f\u00e1n terem a j\u00f3 kozmikus horror, annak Algernon Blackwood A f\u00fczek<\/em>je mellett a Sz\u00edn az \u0171rb\u0151l<\/em> is k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1ny.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Shadow over Innsmouth (\u00c1rny\u00e9k Innsmouth f\u00f6l\u00f6tt, 1931)<\/h4>\n

Aki k\u00e9pes t\u00faltenni mag\u00e1t azon a rettenetes \u00e9s a befogad\u00e1st bizony\u00e1ra sziszifuszi neh\u00e9zs\u00e9gekbe emel\u0151 t\u00e9nyen, hogy a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9ltek rasszista n\u00e9zeteket vall\u00f3 emberek, \u00e9s Lovecraft is k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozott, r\u00e1ad\u00e1sul nem volt ott a Black Lives Matter, hogy zsibongjon emiatt a Weird Tales<\/em> szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9n\u00e9l, az egy olyan elbesz\u00e9l\u00e9s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9vel lehet gazdagabb, amely meglehet\u0151sen er\u0151teljesen egyes\u00edti mag\u00e1ban a nemtelen sz\u00e1rmaz\u00e1s \u00e9s a m\u00falt ir\u00e1nti szenved\u00e9ly lovecrafti toposzait, illetve Lovecraftnak a half\u00e9l\u00e9kt\u0151l val\u00f3 szem\u00e9lyes viszolyg\u00e1s\u00e1t az ember \u00e9s nem ember k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1r, az emberi \u00f6szt\u00f6n\u00f6k alantass\u00e1ga, s\u0151t, a determinizmus k\u00e9rd\u00e9seivel, \u00e9s mindennek sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt a Lovecraft-m\u00edtosz egy jelent\u0151s eredeti adal\u00e9ka, a v\u00edz alatt \u00e9l\u0151, Dagon- \u00e9s Cthulhu-h\u00edv\u0151 m\u00e9lys\u00e9glak\u00f3k birodalma. Felsejlenek bizonyos f\u00f6rtelmes, titkos kapcsok, amelyek gyomorforgat\u00f3 \u00e9s puszt\u00e1n a tudatos elme, de nem a tudatalatti vagy a test sz\u00e1m\u00e1ra elfeledett rokons\u00e1got tulajdon\u00edtanak az emberis\u00e9gnek, \u00e9s bizonyos emberek a legalantasabb nemi elt\u00e9velyed\u00e9sekre sz\u00e1nj\u00e1k r\u00e1 magukat a Kedves Vezet\u0151 szav\u00e1ra, a tenger m\u00e9ly\u00e9nek mes\u00e9s kincs\u00e9\u00e9rt. Az evol\u00faci\u00f3 pedig nemcsak el\u0151re, a fejlettebb l\u00e9tform\u00e1k ir\u00e1ny\u00e1ba haladhat, mi t\u00f6bb, a visszaes\u00e9s vesz\u00e9lye \u00f6r\u00f6kk\u00e9 aktu\u00e1lis, a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a civiliz\u00e1lts\u00e1g ingatag, efemer jelens\u00e9gek. Az pedig, ahogyan Kornya Zsolt magyarul visszaadta Zadok Allen p\u00e1linkab\u0171z\u00f6s hadov\u00e1l\u00e1s\u00e1t, sz\u00f6vegh\u0171s\u00e9g ide vagy oda, p\u00e1ratlan \u00e9s \u00fajraolvas\u00e1sra serkent\u0151 \u00e9lm\u00e9ny. (M\u00e9g akkor is, ha furcsa dolog \u00e9ppen a p\u00e1linka jelenl\u00e9te egy elhagyatott \u00faj-angliai \u00f3ce\u00e1nparti faluban.) Az Arthur Jermyn<\/em> kapcs\u00e1n emlegetett lehets\u00e9ges poszthumanista \u00e9rtelmez\u00e9s \u00e9s a f\u00e9lelemforr\u00e1s \u201erehabilit\u00e1l\u00e1sa\u201d a m\u00e9lys\u00e9glak\u00f3k eset\u00e9ben majdhogynem val\u00f3s\u00e1g: az elbesz\u00e9l\u00e9s vil\u00e1g\u00e1ra komplett antol\u00f3gi\u00e1k \u00e9p\u00fclnek, \u00e9s az \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9sek egy mark\u00e1ns ir\u00e1nyvonal\u00e1t k\u00e9pezik az olyan t\u00f6rt\u00e9netek, amelyekben a m\u00e9lys\u00e9glak\u00f3 (meglehet\u0151sen humaniz\u00e1lt) n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t ismerheti meg az olvas\u00f3, \u00e9s a m\u00e9lys\u00e9glak\u00f3i l\u00e9t a kirekesztetts\u00e9g metafor\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, az emberi forma elvesz\u00edt\u00e9se pedig egy \u00e1llapot, nem a v\u00e9gs\u0151 iszonyat.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Moln\u00e1r Andr\u00e1s<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Terrible Old Man (A sz\u00f6rny\u0171 \u00f6regember, 1920)<\/h4>\n

Lovecraft egyik legr\u00f6videbb novell\u00e1ja, viszont pont emiatt \u00fagy \u00e9rzem, hogy remek\u00fcl alkalmazza benne a kihagy\u00e1s \u00e9s szuggeszti\u00f3 eszk\u00f6zeit, \u00e9s persze nagyon sz\u00e9pen v\u00e9gigvisz egyfajta macabre humort az eg\u00e9szen. H\u00e1rom b\u0171n\u00f6z\u0151 ki akar rabolni egy mag\u00e1nyos \u00f6regembert, de a veszt\u00fckbe rohannak. A t\u00f6rt\u00e9net egyetlen elmarasztalhat\u00f3 tulajdons\u00e1ga egy\u00e9bk\u00e9nt a Lovecraft \u00e9letm\u0171v\u00e9ben m\u00e1r untig fejtegetett (l\u00e1tens vagy explicit) idegengy\u0171l\u00f6let, viszont nagyon tanuls\u00e1gos ezt a r\u00e9sz\u00e9t pont itt megragadni: t\u00f6bbet mond a kor alapvet\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l, mint az egy\u00e9nr\u0151l.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Farkas Bal\u00e1zs<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Ex Oblivione (1920\/21)<\/h4>\n

Egy nagyon r\u00f6vid pr\u00f3za, vagy ink\u00e1bb pr\u00f3zavers, hangulatfest\u0151 darab. F\u0151leg az\u00e9rt szeretem, mert megmutatja, hogy Lovecraft elmehetett volna egy nagyon er\u0151s Dunsany-f\u00e9le fantasy-ir\u00e1nyba is, \u00e9s el\u00e9g j\u00f3l ment volna neki. M\u00e1s, \u00f6sszetettebb novell\u00e1i is jelzik ezt, de szerintem j\u00f3 k\u00e9pet mutat egy siet\u0151sen olvas\u00f3 kezd\u0151nek is arr\u00f3l, mire k\u00e9pes Lovecraft l\u00e1tnoki, fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1ra.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Farkas Bal\u00e1zs<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Music of Erich Zann (Erich Zann muzsik\u00e1ja, 1921)<\/h4>\n

Azt hiszem, ez a kedvenc Lovecraft-novell\u00e1m. Szint\u00e9n r\u00f6vid, t\u00f6m\u00f6r, \u00e9s valahol arr\u00f3l sz\u00f3l, mennyire neh\u00e9z az ismeretlennel, a m\u00e1ss\u00e1ggal val\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3. A zene mint kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z haszn\u00e1lata itt zseni\u00e1lis, a t\u00f6rt\u00e9net vak heged\u0171se egyre szenved\u00e9lyesebben pr\u00f3b\u00e1lja el\u0171zni a megfoghatatlan rettenetet, narr\u00e1torunk pedig n\u00e9mi t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1ssal figyeli meg ezeket a dolgokat. Tetszik az elveszett, megtal\u00e1lhatatlan utca mot\u00edvuma is, \u00e9s az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l valahogy sug\u00e1rzik ez a felismer\u00e9s, hogy olyan dolgok vannak ak\u00e1r itt \u00e9s most is, amelyeket nem \u00e9rthet\u00fcnk, \u00e9s nem l\u00e1thatunk, de hat\u00e1sukat kifejtik a vil\u00e1gra. Ha allegorikusan n\u00e9zz\u00fck, \u00fagy is m\u0171k\u00f6dik sok szinten.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Farkas Bal\u00e1zs<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Festival (Az \u00fcnnep, 1923)<\/h4>\n

Gondolom, mindenkinek meghat\u00e1roz\u00f3 az els\u0151 t\u00f6rt\u00e9net, amit egy adott szerz\u0151t\u0151l olvas. A hazai Lovecraft-\u00f6sszkiad\u00e1s els\u0151 k\u00f6tet\u00e9t egy hideg kar\u00e1csonyon kaptam, \u00e9s a r\u00f6videbb \u00edr\u00e1sokhoz lapoztam el\u0151sz\u00f6r, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Az \u00fcnnep c\u00edm\u0171h\u00f6z. Passzolt, mert kar\u00e1csonyi t\u00f6rt\u00e9net, mert a behavazott t\u00e1j \u00e9s a rokonl\u00e1togat\u00e1s nyomaszt\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben j\u00e1tsz\u00f3dik. F\u0151szerepl\u0151je k\u00e9nyelmetlen\u00fcl \u00e9rzi mag\u00e1t a meg sem sz\u00f3lal\u00f3 id\u0151s rokonok k\u00f6z\u00f6tt, lapozgatni kezd egy h\u00e1zban tal\u00e1lt r\u00e9m\u00fcletes k\u00f6nyvet, majd elmegy egy olyan szertart\u00e1sra a helyb\u00e9liekkel, amelyek minden borzalmat fel\u00fclm\u00falnak. Egyszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9net, Lovecraft minden t\u00e9m\u00e1j\u00e1val, hangulatos, hideg, \u00e9s m\u00e9gis bizarr m\u00f3don otthonos.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Farkas Bal\u00e1zs<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Outsider (A k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3, 1921)<\/h4>\n

Szerintem ez tipikusan olyan t\u00f6rt\u00e9net, amelyet (els\u0151sorban az iskolai dominancia-hierarchi\u00e1ban elveszetten teng\u0151d\u0151) tin\u00e9dzsereknek kell olvasni. A horror trad\u00edci\u00f3iban mindig megjelennek kitasz\u00edtott, fura szerepl\u0151k, de ez a novella ennek a k\u00e9pnek a maximumra p\u00f6rget\u00e9se. Az ember elmosolyodik rajta, de az\u00e9rt \u00e9rzi azt is, hogy van benne igazs\u00e1g. A k\u00e9pmutat\u00f3 gazdagok tudom\u00e1st sem akarnak venni arr\u00f3l, hogy nem az \u00f6v\u00e9k a vil\u00e1g, \u00e9s sik\u00edtva rohannak, amikor szembes\u00fclni\u00fck kell valami renden k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 szerepl\u0151vel. \u00c9s \u00e9pp ez\u00e9rt sz\u00edvszor\u00edt\u00f3, ahogy a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 „tal\u00e1lkozik a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3val”, felismerv\u00e9n \u00f6nmag\u00e1t, de nem is csak \u00f6nmag\u00e1t: hely\u00e9t a vil\u00e1gban, vagyis determin\u00e1lt sors\u00e1t.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Farkas Bal\u00e1zs<\/a><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Herbert West \u2013 Reanimator (Herbert West, az \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u0151, 1921-22) \u00e9s From Beyond (Onnan t\u00falr\u00f3l, 1920)<\/h4>\n

Ez egy cseles v\u00e1laszt\u00e1s r\u00e9szemr\u0151l, nem titkolt sz\u00e1nd\u00e9kkal. A popkult\u00far\u00e1ban el\u00e9g j\u00f3l ismertek Stuart Gordon (rendez\u0151) \u00e9s Brian Yuzna (producer) filmjei, amikben Jeffrey Combs j\u00e1tssza el a f\u0151szerepeket. Mivel ez a lista szubjekt\u00edv v\u00e9lem\u00e9nyen alapszik, nyugodtan ki merem jelenteni, hogy gyal\u00e1zatos feldolgoz\u00e1sai az eredeti novell\u00e1knak. F\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s ne ess\u00e9k, term\u00e9szetesen elfogadom a filmek hely\u00e9t a gore horrorok k\u00f6zt, de hogy igen csak nagy meglepet\u00e9s fogja \u00e9rni az olvas\u00f3t, aki esetleg a filmek hat\u00e1s\u00e1ra fordult Lovecraft fel\u00e9, abban biztos vagyok. Aki l\u00e1tta filmeket annak mindenk\u00e9ppen javaslom, hogy olvassa el az eredeti novell\u00e1kat, m\u00e9g akkor is, ha Herbert West sorozat nem is tartozik HPL legjobb m\u0171vei k\u00f6z\u00e9, ami nem mellesleg az egyik legkor\u00e1bbi \u201c\u0151rj\u00f6ng\u0151 buta zombi\u201d<\/em> t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Tomasics J\u00f3zsef<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Hypnos (H\u00fcpnosz, 1922) \u00e9s The Strange High House in the Mist (A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, magas h\u00e1z a k\u00f6dben, 1926)<\/h4>\n

\u00c1lom-ciklusnak szokt\u00e1k h\u00edvni Lovecraft azon m\u0171veit, amiket Lord Dunsany hat\u00e1s\u00e1ra \u00edrt; sosem titkoltam, hogy ezen korszaka alatt \u00edrt m\u0171vei az ultimate kedvenc<\/em> list\u00e1mon nem a legel\u0151kel\u0151bb helyeken szerepelnek. Att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy rajongok m\u0171v\u00e9szet\u00e9\u00e9rt, m\u00e9g kritikus vagyok vele szemben. Lovecraft \u00e1lomutaz\u00e1sai ugyanakkor k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rz\u00e9seket \u00e9s gondolatokat k\u00f6zvet\u00edt\u0151 lebeg\u00e9sek, amikben a szerepl\u0151k \u00e9s az olvas\u00f3 egyar\u00e1nt elrugaszkodik a f\u00f6ldi l\u00e9t korl\u00e1tait\u00f3l; jelent\u0151s\u00e9g\u00fck megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen. Mindenkinek fontos megismernie ezeket a novell\u00e1kat is, hiszen szerves r\u00e9szei Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak, r\u00e1ad\u00e1sul a ciklus darabjai (is) kapcsolatban \u00e1llnak tov\u00e1bbi m\u0171veivel; nevek, helysz\u00ednek, szerepl\u0151k, esem\u00e9nyek k\u00f6vetkezetesnek nem mondhat\u00f3 k\u00f6tel\u00e9ke.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Tomasics J\u00f3zsef<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Dreams in the Witch House (\u00c1lmok a boszork\u00e1nyh\u00e1zban, 1932)<\/h4>\n

B\u00e1r sokan elfeledkeznek r\u00f3la, Lovecraft munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban fontos szerepet kapott a boszork\u00e1nykultusz \u00e9s a puritanizmus hagyat\u00e9ka, Margaret Murray The Witch-Cult in Western Europe (Boszork\u00e1nykultusz Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban)<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1, sokat mer\u00edtett bel\u0151le. Lovecraft novell\u00e1ja egy komplex m\u0171, amiben felbukkan t\u00f6bb olyan elem is, ami ismer\u0151s lehet a modern horror kedvel\u0151inek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szoba s\u00f6t\u00e9tj\u00e9b\u0151l k\u00f6zeled\u0151 boszork\u00e1ny \u00e9s famulusa, vagy a manaps\u00e1g oly n\u00e9pszer\u0171 alv\u00e1si paral\u00edzis. A kozmikus rettenetig juttatja el az olvas\u00f3t a novella, \u00f6tv\u00f6zve a boszork\u00e1nykultuszt Azathoth lesz\u00e1rmazottj\u00e1val, a Fekete Emberrel.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Tomasics J\u00f3zsef<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Hound (A kutya, 1922)<\/h4>\n

A novella sz\u00e1momra mindig is az alapokr\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9net marad, ami zseni\u00e1lisan \u00e9p\u00edti fel a hangulatot a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let unalm\u00e1ba belef\u00e1sult, magukat neurotikus virtu\u00f3znak <\/em>h\u00edv\u00f3 f\u00e9rfiak visszatasz\u00edt\u00f3 kedvtel\u00e9s\u00e9re. Mindenk\u00e9ppen aj\u00e1nlom azoknak, akikben az a k\u00e9p \u00e9l, hogy kultist\u00e1nak<\/em> csak az \u00e1llhat, akiben v\u00e9gtelen gonoszs\u00e1g munk\u00e1lkodik sz\u00fcntelen, egyetlen c\u00e9lja az emberis\u00e9g elpuszt\u00edt\u00e1sa, \u00e9s megbecstelen\u00edtett sz\u00fczek b\u0151r\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u00f6v\u00e9be t\u0171zve mindig van n\u00e1la egy hull\u00e1mos peng\u00e9j\u0171 \u00e1ldoz\u00f3t\u0151r. Az ok enn\u00e9l sokkal egyszer\u0171bb.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Tomasics J\u00f3zsef<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

The Picture in the House (A k\u00e9p a h\u00e1zban, 1920)<\/h4>\n

Zseni\u00e1lis r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9net, ami jelen esetben a kedvenceim k\u00f6z\u00e9 is tartozik. A cselekm\u00e9ny n\u00e9h\u00e1ny megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151 eleme ellen\u00e9re, kiemelked\u0151en j\u00f3l megkompon\u00e1lt m\u0171, amiben p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 Lovecraft hangulat\u00e9p\u00edt\u00e9se; mire a f\u0151szerepl\u0151 eljut addig a bizonyos h\u00e1zig, a k\u00f6rny\u00e9k hangulata nyomaszt\u00f3 s\u00falyk\u00e9nt nehezedik az olvas\u00f3 v\u00e1ll\u00e1ra. Az emberis\u00e9g id\u0151vel szembeni konfliktusa kap k\u00f6zponti szerepet, vegy\u00edtve a New England-i \u0151svadon m\u00e9ly\u00e9n megb\u00fav\u00f3 purit\u00e1n \u00f6r\u00f6ks\u00e9g beteges elnyom\u00e1s\u00e1ban kifejl\u0151d\u00f6tt titokzatos jellemvon\u00e1sokkal, cs\u00facspontj\u00e1n egyetlen v\u00e9rcseppel. Nem lehet el\u00e9gszer \u00fajraolvasni.<\/p>\n

Aj\u00e1nlja<\/strong>: Tomasics J\u00f3zsef<\/em><\/p>\n


\n

\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az al\u00e1bb novella aj\u00e1nl\u00f3ban H. P. Lovecraft azon pr\u00f3zai m\u0171veit soroljuk fel, amiket megfelel\u0151nek tartunk arra, hogy bevezess\u00e9k azokat az olvas\u00f3kat HPL m\u0171v\u00e9szet\u00e9be, akik m\u00e9g nem ismerik munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, de k\u00e9sztet\u00e9st \u00e9reznek arra, hogy elmer\u00fcljenek a kozmikus rettenet irodalm\u00e1ban. Hallott\u00e1k m\u00e1r Lovecraftr\u00f3l, t\u00f6bben aj\u00e1nlott\u00e1k m\u0171veit, ismerik a Cthulhu-m\u00edtoszra \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 j\u00e1t\u00e9kokat, l\u00e1ttak m\u00e1r p\u00e1r filmet \u2013…<\/p>\n